Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-11-27 / 268. szám
’ 2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. november 27. A fflonostorapátl-i püspökségi birtok parcellázása Ismeretes, hogy a veszprémi püspökség a székesfehérvári püspökség anyagi helyzetének] javítására birtokaiból több gazdaságot átengedett. Ezek között van a monostorapáti-i közel 280 kát. hói dny! mezőgazdasági birtok js, amely előbb bérben volt, később a veszprémi püspökség házikezelésbe vette. A vagyonátcsatolás után a székesfehérvári püspökség jószágigazgatósága úgy határozott, hogy ezt a birtoktes- 1 tét parcelláza, részben a házhely-akciót szolgálva ezzel, másrészt pedig a földszegény monostorapáti-i birtokosság idényét elégki ki. Mint értesülünk, az érdekelt birtokosság vevőként jelentkezett majd az egész birtokra; alig harminc hold nem talált még új gazdára, de az alacsony ár mellett ennek eladása is biztos. — o — A termelők közvetlenül is eladhatják burgonyájukat a fogyasztóknak Azok a közellátási rendelkezések, amelyeket újabban a burgonyaellátás szabályozásával kapcsolatban adtak ki, a burgonyatermelők körében olyan téves fölfogást eredményeztek, amely szerint a termelők közvetlenül fogyasztók részére nem adhatnak el burgonyát. Énnek az alaptalan tévhitnek megszüntetése érdekében az Országos Közellátási Hivatal fölhívja a burgonyatermelők figyelmét arra, hogy a burgonya legmagasabb termelői árát megMagyarország 14 városában született meg a Széchenyi Munkásfőiskola állapító 132.600/1941. számú árkormánybiztosi rendelet, amely október 12-én jelent meg, lehetővé teszi azt, hogy a termelők a fogyasztók részére közvetlenül is — házhoz szállítva, vagy nyílt piacon is — adhassanak el burgonyát a rendeletben meghatározott ártöbblet fölszámításával. Ezek szerint tehát semmi akadálya sincs annak, hogy a termelők a fogyasztók részére történő közvetlen eladással a burgonyaellátás helyzetét megkönnyítsék. A Magyar Szociális Népmozgalom alakulatai mái- néhány éve minden eszközzel azon dolgoznak, hogy munkás vonatkozásban az igazi magyar és szociális m?veltséget elterjesz- ezék. A dolgozók érdekvédelmét, kenyérkérdését tartva szem előtt, ugyanakkor ezért a kulturális célért is gyakorlati módon cselekedett. Tanfolyamok, munkásakadémiák és munkásfőiskolák szervezését hajtotta végre az elmúlt esztendőben is néhány jelentős magyar városban, példátlan sikerrel. A munkásság tisztán akar látni s ezért öntudatosan tanul. Széchenyi István születési évfordulója tovább lendítette a munkásszervezeteket ezen az úton. A »kiművelt emberfő«, amint Széchenyi hirdette, valósíthatja meg hazánkban egyedül, hogy »mindenkinek, de legalább a nagyobb résznek gyomra, feje, . erszénye ne legyen üres!» Ma a Népmozgalom városi alakulatainak Budapesten kívül, ahol három helyen létesült Munkásfőiskola, illetőleg munkásfőiskolai tanfolyam, Szegeden, Székesfehérvárott, Miskolcon, Érsekújváron, Sopronban, Győrött, Komáromban, Pécsett, Csepelen, az erdélyi részen pedig Kolozsvárott, Nagyváradon, Nagybányán és Székely udvarhelyen indult meg, vagy áll megnyitás előtt a Munkásfőiskolája, vagy azonos célú nemzeti műveltség iskolája. Ezek a jubiláns esztendőben a nagy Széchenyi-gondolati szellemében, elnevezés szerint is, mint Széchenyi Munkásfőiskolák fognak működni. A Munkásfőiskolák estéin megszületik a tudáson kívül Széchenyi fölfogása szerint a szellemi és fizikai dolgozók összeforradása is. Az előadók ugyanis, tanárok, ügyvédek, orvosok, mérnökök, egyetemi tanárok, művészek eszményi közösségi érzést építenek a hallgatóikkal, a fölmerülő szabad vitákban érzelmi kapcsolatot szőnek s a legértékesebb ebben a kialakuló magyar művelt testvéri szellemben az, hogy kölcsönös megbecsülésen alapszik. A Széchenyi Munkásfőiskolák méltó emlékezést jelentenek, mert szervezőik és résztvevőik cselekedettel igyekeznek követni a legnagyobb magyart. Ezért kell tudomást szerezni róla az egész magyar társadalomnak. A sokoldalú élesztő Tápanyag és gyógyszer A régi nyugalmas és boldog idők szorgos j háziasszonyai, akik méltóságukkal járó becsű- , letbeli kötelességüknek tartották, hogy maguk süssék a jó omlós kenyeret, dehogy is sejtet- , ték volna, hogy az éleszti nemcsak arra jó, hogy magasra kelessze és lyukacsossá tegye a nehéz tésztát. Pedig túlzás nélkül állítható, hogy a különben nem éppen étvágygerjesztő Téli kötött és bőrkesztyűk divatos sálak és nya*kendők nagy választékban Ho váth J nőnél (Pl ^bánia-épület) élesztő a régóta ismert tápanyagoknak és a legújabban fölfedezett hatóanyagoknak szinte íölsorolhatatlan bőségét tartalmazza. Itt van például a B) vitamin. Ha B) vitaminról beszélünk, tulajdonképpen hibát követünk el, mert a kifejezés a hatóanyagoknak; egész csoportját foglalja össze, az élesztő esetében azonban megengedhetjük magunknak ezt a pontatlanságot: benne a B) vitamin minden fajtája hiánytalanul megvan. A B) vitaminból például száz gramm közönséges kenyérélesztő az ember napi szükségletének kétszeresét, — ugyanennyi sörélesztő pedig nem kevesebb, mint hatszorosát tartalmazza. A B) vitamin többi fajtáin és számos, ma még kellőleg nem ismert hatóanyagon kívül bőven van az élesztőben az angolkórtól óvó D) vitaminból is. Ám az élesztő nemcsak vitaminokban és más hatóanyagokban bővelkedik, hanem a kémiai élesztőkön, ásványokon, zsírokon kívül még lecithin és fehérje is van benne. Csak a legfontosabb alkotórészek áttekintése is csodálatosan sokoldalú gazdagságot árul el. FIGYELEM! =------------=Á H N N- O kJ m te Jj; **2“ h III J < o> * b O Á ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN > ) ► TELEFON 1-69 SZ. D O ARANY J. U.28. ^ ÉPÍTKEZÉSI vállalkozó Faanyag, szén- és tiizifanagykereskedö. Kérem a nagyközönség szives pártfogását. Az élesztő fermentumai sorában a legkiemelkedőbb helyet a jóhangzásű glutathion foglalja el. Az orvostudomány ennek a fer- mentumnak, melynek a sejtek anyagcseréjében döntő szerepe van, az utóbbi időkben mind fokozottabb figyelmet szentel. A lechitin min t»idegtáplálék« lassanldnt a legszélesebb körökben is népszerűségre tesz szert. Az elnevezés azonban kevesebbet mond1 a valóságnál. Lecithinre nemcsak az idegsejteknek, hanem minden sejtnek szüksége van. Természetesen nem lenne értelme étkezés után még külön nagymennyiségű lechithint bevenni. Azt a keveset, amennyire szükségünk van, mindennapi táblálékunk is tartalmazza. Nagy erőfeszítést kívánó munka idején, vagy a kimerültség állapotában azonban ajánlatos több lecithint szedni. Az élesztő ásványanyagjainak hosszú sorában elég csak az ismertebb vasra, foszforra, mészre, magnéziumra, káliumra, nátriumra és kovavasra rámutatni. A vasról ma mar mindenki tudja, hogy a vérképzésben tölt be fontos szerepet. Foszforra elsősorban az idegeknek] van szüksége. A magnézium a foszforral együtt világít. Az anyagcserét segíti elő. A mész, mint közismert, a csontok legfontosabb alapanyaga, A kálium a vitaminokra és hormonokra hat serkentőleg, a kovasav pedig a betegségek elleni védekezésben kölcsönöz nagyobb ellenálló erót. A legfontosabb fehérjék egyike a tejfehérje, a kazein. Az élesztőben 80 százalék létfontosságú fehérjevegvület van, tehát majdnem annyi, mint a kazeinben. Természetesen nem lenne ajánlatos ezen fölbuzdulva táplálékként nagy tömegben élesztőt enni'. A normális embernek nincsen szüksége túlsók fehérjére és a kulturember betegségeinek egész sorát a túlzott fehérjefogyasztásra lehet visszavezetni. Azl élesztőt nem tápláléknak, hanem rendkívül sokoldalú gyógyszernek kell tekinteni, melynek különböző készítmények alakjában való adagolása természetesen az orvos föladata. Nincs külön csomagolási költség a hentesáruknál A minőségi hentesáru-készítmények gyári árát az Á. O. K. rendeletben állapította meg, valamint meghatározta azt a haszonszázalékot is, amelyet a gyári alapárakhoz a viszontelárusító kereskedők hozzászámíthatnak. Egyes minőségi árut előállító üzemek, mint értesülünk, az elmúlt napokban az Árkormány biztosság által engedélyezett árakon felül, a kiskereskedők terhére, csomagolási és egyéb költségeket is fölszámítottak. Mivel ez az eljárás a rendelet intézkedéseivel ellenkezik, így az ezeken a címeken a számlákba esetlegesen beállított ösz- szegeket a kereskedőknek nem szabad és nem kell megtéríteniük.
