Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-11-25 / 266. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. november 25. 2. Teát, rumot, kekszet stb. legolcsóbban & német vendéglátóipar érdekes kezdeményezése csemegeiizletben vásárolhat Eltemettük Udvardy Jenőt Hétfőn a kora délutáni órákban benépesült a kálvária környéke. Sűrű egymásutánban sorakoztak ott ünneplőbe öltözött férfiak, nők„ öregek és ifjak, helybeliek és vidékiek egyaránt, hogy résztvegvenek Udvardy Jenő dr. végtisztességadásán s elkísérjék utolsó útjára iazt a jó embert. Ott voltak a hatóságok, hivatalok, tanintézetek, egyesületek, körök képviselői és óriási számban a város társadalmának minden rétegéből, bizonyságául annak a nagy tiszteletnek és szeretetnek, amelynek az elhunyt örvendett. A hatalmas gyászoló közönség példás fegyelmezettséget tanúsított. — Nem volt ott tolongás, még csak a legkisebb sem. Mindenki mély meghatottsággal várta végig a gyászszertartást. A kápolna tornyának keleti falát egész magasságban fekete lepel borította, középen a kereszttel. Előtte a virágokkal dúsan borított ravatal. Pontban fél négykor kezdődött a gyászszertartás, amelyet Pelnn József pápai preiátus, apátplébános végzett segédlettel. A búcsúztatót Hajba Kálmán énekelte. A kápolna előtti szertartás végeztével három, valóban költői lendületű búcsúbeszéd következett. Elsőnek Hajdú Gyula dr. kormányfőtanácsos, nagykanizsai ügyvéd, az ügyvédi kamara alelnöke búcsúztatta a nagy Halottat a kamara nevében. Méltatta azt a munkásságot, amelyet az elhunyt az ügyvédi pályán és a kamara érdekében kifejtett. Magasztalta hazafias munkáját. Kiemelte, bog) Udvardy Jenő az új alapokra helyezkedett keresztény Magyarországnak egyik reprezentánsa volt, egyházának hű tagja, akiben erős volt a föltámadásba vetett hit. Aki úgy hitt, úgy remélt, mint Udvardy Jenő, annak emléke örökké él és, akinek emléke él, az nem halhat meg, az emlékében mindig él. Brand Sándor dr. alispán a hatóságok, a vármegye és Zalaegerszeg város nevében búcsúztatta Udvardy Jenőt és közéleti szereplését méltatta. Szólhatott — monda — az egész megye és város társadalmának nevében, mert hiszen láthatjuk, hogy megjelent a társadalom minden rétege és, hogy az elhunyt minden válogatás nélkül fölkarolta mindenkinek érdekét, hogy éppen őzért nyerte meg mindenkinek tiszteletét ésí bizalmát, annak hű kifejezője az, hogy elnöke volt úgy a város intelligenciáját magába foglaló Kaszinónak, mint a munkások egyesületének. Briglcvies Károly dr. ny. főispán, ügyvéd a zalaegerszegi ügyvédi kar, a Ka- - szinó és a vá^ros közönsége nevében vett búcsút. Nagy űrt hagyott maga után, az bizonyos és nehéz lesz utódjának a helyét betölteni az ügyvédi kamaránál. Majd személyében is búcsúzott tőle. A búcsúbeszédek elhangzása után a családi sirbolthoz vitték a koporsót, ahol folytatódott az egyházi szertartás. Ima után leeresztették a koporsót a sírboltba, amelynek fedőlapja elzárta Udvardy Jenőt attól a világtól, amelyben szerettei mellett csak tisztelői és jóbarátai voltak, ahol ő ellenségeket nem ismert. Nyugodjék békében. A német népnek burgonyával való ellátása 1 céljából ebben az évben kereken 23 millió tonna burgonyát hoztak forgalomba, ami körülbelül tízmillió tonnával több, mint a háború előtti években. A német mezőgazdaság, a burgonyakereskedelem és a közlekedés hatalmas hadigazdálkodási teljesítményt végzett ezzel. Illetékes helyről figyelmeztetik most a fogyasztókat, hogy ezt a teljesítményt ne csak ismerje el, hanem támogassa is. Támogatás okából elengedhetetlen, hogy a háztartások a burgonya földolgozásánál kerüljenek minden fölösleges veszteséget. Ennek legbiztosabb módja, ha a német társadalom elvileg szakít a burgonya elkészítése előtti hámozásával s a héjjában főtt burgonya élvezésére tér át, mert az ilyen burgonya fogyasztásánál megy abból legkevesebb veszendőbe. Ennek a szükségességnek fölismerésében, járt el a német vendéglátó ipar, amikor például határozatot hozott. A vendéglátó ipar gazdasági csoportjának vezetője elrendelte, hogy az éttermekben ezentúl hétfőn, szerdán és csütörtökön a vendégeknek csakis héjjában főtt burgonyát szolgálnak föl körítésként. Az üzemi és munkatábori konyhákra vonatkozóan hasonló rendelkezést bocsátottak ki. Iüetékes helyen kifejezik azt a reményt, hogy minden német polgár megértéssel fogadja ezt a szabályozást és természetesen a saját) háztartásban is ilyen módon állítja át a burgonyafogyasztást. Nem szabad azonban azt sem felejteni, hogy az élelmezésre alkalmas burgonya nem takarmány, házinyulak, kutyák, baromfi vagy más apróáílatok részére. Mindazt a burgonyamennyiséget ugyanis, ami nem szükséges közvetlenül emberi élelmezésre 'agy ipari földolgozásra, fönn kell tartani takar-, Hiányként a sertéshizlalásra, mert csak így biztosítható a húsellátás. Nemzeti kaláka Az elmúlt két évtized Erdély életében nyomorúságot, megaláztatást, elnyomatást jelentett. Az oláh vezetők aljasan korrupt életük, utóbbi időben a vasgárda erős szervezettsége halálos érintések voltak Erdély lelkén. Az anyaország nem tudta sem szellemileg, i sem anyagilag támogatni. A politikai vassorompó szellemi béren kinai fal volt. Egyet tudtunk csak értük tenni: ébresztgettük a tüzeket, ébresztgettük a reményeket. Ébreszt-i gettük, mert úgv az itthoni, mint az elszakított magyarságunknál kezdte fölütni fejét a fásult közömbösség. Politikái fegyelmezettségünkkel elértük, hogy Erdély egy része is visszatért az anyaországhoz. Napokon, heteken, hónapokon keresztül hallgattuk a rádióban az örömteli be- vonulást, a sok ünnepi beszédet. Hosszú időn át erről olvastunk az újságokban, folyóiratokban. Ennek a felszabadulásnak azonban' meg kellett már történnie. Erőt adott ez nekünk, visszatért testvéreinknek és a kisebbségi sorsban maradiaknak is. Erőt adott ez nekünk további céljainkhoz, mert ez az eredmény, területvisszaszerzés megmutatta, hogy a fegyelmezettség, de főleg a katonai erő, mindig meghozza a maga gyümölcsét, értékes eredményét. JErőt adott visszatért testvéreinknek, mert újra van életüknek biztonsága s lesz munkájuknak célja, életük gazdagításához) eredménye. Azonban ez az érzelmi kiélés, a sok ünnepi beszéd volt e föladatok közül a könnyebbik rész. Most jön az egybeillesztés nagy és szép F1HYELEIÜ »5 — ..........— A m N N * m * ** yj 4 y * J € m € h O ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN D O ARANY J.U.28. ÉPÍTKEZÉSI vállalkozó Faanyag, szén- és tUzifanagykereskedő. Kérem a nagyközönség szives pártfogását. föladata, az egybeforrasztás, az ország ideghálózatába való, zökkenő nélküli bekapcsolás, jön a felelősségtudat, a kötél esség vállalás. — A munkának ez a nehezebbik, problematikusabb, de éppen ezért szebbik része is. Tudjuk, jól, hogy ez a fölszabadulás is háborús állapotok között történt meg. Ilyen időkben az ország egyébként sem olyan erős, hogy minden anyagi terhet a kormányra 'lehetne bízni. S ne felejtsük, hogy még az elmúlt világháború betegségeit, megcsonkításait sem heverte ki egészen az ország. Most, mikor fokozottabb mértékben akarjuk támogatni Erdélyt, nem lehet csak az államkasszára terelni az áldozathozatalt egv országrész bekapcsolásakor, hanem a társadalomnak is ki kell belőle venni a részét. Igen, rá vagyunk utalva a nemzeti társadalomra. S- a nyereménykötvények jegyzése mintegy értékmérője lesz a magyar társadalomnak, mert megtudjuk, Hogy a sok ünneplés mögött van-e szeretet, áldozatkészség fajtája iránt, van-e közösségi gondolkozása. Nemzeti kaláka ez! A székely embernél igen nagy becsülete van a közösségi munkának. Házat építeni, aratni, fát hordani összejönnek a kalákába a szomszédok, távolabbi] és közelebbi ismerősök s minden ellenszolgáltatás nélkül segítenek egymásnak, tudva) azt, hogy szükség esetén neki is szívesen segítenek. Akiken segíteni akarunk, vegyük át tőlük ezt a szép közösségi gondolatot, cselekedetet. Legyen ez a kötvényjegyzés nemzeti kaláka. Legyen egy ebben az ország! Segítsen mindenki s gondoljunk akkor rá, hogy Erdély sokszor segített 'már az egész magyarságon) is. S ha megértjük a történelem parancsoló szavát, átérezzülc az áldozathozatal szükségességét és fontosságát, akkor a történelem igazsága újra érvényesülni fog s a jövendő egységbe forraszja velünk Erdélyt],, s. ennek a történelmi országrésznek örök jellemzője: magyar volta, újra érvényesülni fog. Bődéi János. Kérelem a jószivii emberekhez Korán beköszöntött a tél. Boldog, kinek meleg szobája van. Gondoljunk azokra, akik' kénytelenek messze az erdőre menni s meg- gémberedett ujjakkal az elhullott gallyakat keresgélni, hazahozni, hogy kis hajlékukat némileg beíűthessék. Tudjuk, hogy ára v an a fának, de ha szivünk könyörületes, jut a nélkülözőknek is. ! Mest már tegyünk félre naponta pár darabot TELEFON 1 _69 SZ<. \ — nem érezzük meg — s ha kopogtatnak aj....... i tónkon a nélkülözők, adjuk oda azt nekik. örömünk lesz benne, hogy mennyire fölsza- I porodott. A szegényeket boldoggá tettük, mi pedig nem éreztük meg a nélkülözött fát. Isten áldása nem marad el. Szociális Missziótársulat elnöksége.
