Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-10-06 / 227. szám
Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Zalaegerszeg. Széchenvi-tér 4. Telefon: T28. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: 11E R B O L Y FERENC Hirdetések díjszabás szerint. Előfizetés; egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 P» Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368. Fénfes ünnepségek keretében rajfiit meg a Katolikus Nagygyűlés A 29. Országos Katolikus Nagygyűlés szombaton délután kezdődött meg Budapesten. A Vigadó nagytermében 4 órakor dísz- gyűlést tartott az egyetemi és főiskolai ifjúság. Vasárnap ragyogó őszi napra virradt a főváros. Már a hajnali órákban látni lehetett a pályaudvarokról befelé igyekvő vidékieket. A Szent István-napra emlékeztető tarka népviseletek azt mutatták, hogy az ország minden városa és faluja elküldötte képviselőit a Katolikus Nagygyűlésre. Veni Sanete és megnyitó gyűlés. Reggel a szlovákajkú hívek a Józsefvárosi plébániatemplomban szentmisén vettek részt, míg a nagygyűlést bevezető ünnepélyes Veni Sanete reggel 9 órakor volt a Bazilikában. A szentmisét fényes papi segédlettel Se- rédi Jusztínián dr. bíboros hercegprímás, mise közben a szentbeszédet Schriffert Béla apostoli kormányzói helynök mondotta. Délelőtt fél 11 órakor megkezdődött az ümiepélyes megnyitó gyűlés a Vigadó zsúfolásig megtelttermében. Az elnöki emelvényen a bíboros főpásztor, Glattfelder Gyula 'i Csanádi püspök, ügyvezető elnök és Zichy János gróf, világi elnök vezetésével foglaltak helyet az egyházi dignitáriusok, balra pedig a világi méltóságok, akiknek sorát a felsőház képviseletében Perényi Zsigmond báró alelnök, a képviselőház részéről Szinyei-Merse Jenő alelnök, a kormány képvisel etében pedig Ilóman Bálint és Badocsay László miniszterek nyitották meg. A távollevő Rótta, Angelo apostoli nunciust Serafini Ferenc ügy- hallgató képviselte. A közönség első sorában foglalt helyet vitéz nagybányai Horthy Miklósné, Magyarország kormányzójának hitvese, József főherceg, tábornagy, Auguszta főhercegasszony, Erzsébet és Gabriella főhercegnők társaságában. A megnyitó beszédet Serédi Jusztínián dr. bíboros hercegprímás mondotta. Üdvözölte a megnagyobbodott ország minden részéből összegyűlt híveket, majd az Isteni Gondviselés soha meg nem szűnő munkájáról és hazánk történetében való irányításáról beszélt. A lelkes tapssal fogadott megnyitó után felolvasták a Rómában tartózkodó pápai nun- Cius üdvözlő sürgönyét. A visszatért országrészek katolikus társadalmának küldöttei szólaltak fel ezután. A Felvidék nevében Schell Péter báró főispán, a Kárpátalja részéről Ilniczky Sándor nagyprépost, főtanácsadó, Erdélyből Ínczédy-Joks- mann Ödön főispán, a Délvidék nevében pedig Deák Leó főispán beszélt. A megnyitó gyűlés előadója Czapik Gyula dr. veszprémi püspök lett volna, akit azonban szombaton sajnálatos gépkocsibaleset ért. így a püspök előre elkészült szónoklatát Dudás Miklós hajdudorogdi görögkatolikus püspök olvasta fel. A veszprémi püspök azt fejtegeti, mi a katolicizmus a ipegnagyobbodott Magyarországon. Hangoztatja továbbá, hogy nem szabad a görögkatolikusokat különválasztani a katolikusoktól, mert ez igazságtalan és logikátlan. A kimutatások készítőinek tudomásul kell ven- | niök, hogy ® a trianoni Magyarország területén 67.2 százalék, a Felvidéken 60.7, a Kárpátalján 64.9, Erdélyben 57.6 és a Délvidéken 64.3 százalék a katolikusok lélekszáma. A katolicizmus tehát a megnagyobbodott Magyarországon az abszolút többséget jelenti. Ezután a születések arányszámának katasztrofális visszaeséséről ír a püspök. Megállapította statisztikai kimutatások alapján, hogy a nemzet szaporulatának túlnyomó részét a katolikusoknak köszönheti. Gazdaságilag segíteni kell a sokgyermekes családokat — és minden reformot megszavazunk ezen a téren. A felolvasás után a bíboros hercegprímás szavai zárták be a nagygyűlést, amely a Himnusz eléneklésével ért véget. Eucharisztikus körmenet. Délután két óra tájban a Bazilikától az Országházig terjedő területet rendőrkordon szállta meg. Ütemes léptekkel zászlóik alatt vonultak fel végeláthatatlan sorban a parlament előtti térségre az iskolák és huszonnyolc esztendő óta először lobogóik alatt megjelennepel. Régi-újhazáját, szabadságát, s hős, mártír fiát: Mint hömpölygő ár, zúdul a tömeg Perlak felé. Idegen időkből visszamaradt uniformisok, bandériumok várják s kísérik az ünneplő sereget. Perlak főutcáján1 diadalkapu fogad. Diadalünnephez így méltó ez. Ezrekre menő tömeg a főtéren, fegyelem, csend, áhítat árad szét. Gesztenyelombos, tágas templomtéren mogyorófaágakból font tábori oltár; a fák lombkoszorúja alatt fehér lepellel borított emlékmű: Felavatásra vár. Honvédkürt rival, harmonium búg fel s az oltár elé vonul Pehm József pápai prelátus segédletével és magyar földön újra magyarrá lett szívekből szakad a fohász a magyarok Istenéhez. A lombok alól ének tör fel, Perlak leányai — mint megannyi angyali szózat — éneklik az új éneket... — A misének vége, az örök és minden népnek szóló evangélium hangzik, majd utána Pehm József prelátus beszédbe kezd: »Szerette népét!« — Tegnap Assziszi Szent Ferenc napját ülte az Egyház, — kezdte beszédét, — ma Szent Ferencnek késői utódát és rendjenek tagját idézzük. S bár térben és időben nagy; távolság választja el a kettőt, mi mégis ösz- szekapcsoljuk. Assziszit és Drávaegyházat sok száz kilométer választja el, s a két bölcső ringását 600 év, mégis összekapcsoljuk a rendalapítót és rendtagot... Mindketten lemondtak mindenről s járták az evangéliumi utat. összefűzte őket a közös gyalázat, üldözés,, megaláztatás és — a közös hivatás. Szenti tek az elszakított országrészek katolikus küldöttségei is. Amíg a menet eleje felvonult,; addig a Bazilikába bevonult a hercegprímás a püspöki kar élén. A rövid istentisztelet után elindult a körmenet. Elől a katonai tisztiküldöttség, a kormány, a katolikus társadalom előkelőségei, a kormányzóné, József főherceg (és a lila talárba öltözött püspökök élén a hercegprímás. Amíg a menet befordult az Alkotmányutcába, a Kossuth Lajos-téren megkezdődött az Oltáriszentség fogadtatására az ünnepség. Már sötétedett, amikor megérkezett a térségre a hercegprímás. Az örszágház lépcsőjén felállított oltár felragyogott a reflektorok fényében. Néma csendben, áhítatosan lehajtott fejek tízezrei között lépett Serédi Jusztínián; dr. bíboros hercegprímás az oltár elé és imádságot mondott Magyarországért és hadbavonult honvédőinkért. A hercegprímás az Oltáriszentséggel áldást osztott. Az áldásosztás után felhangzott a Pápai Himnusz, majd a Magyar Himnusz, azután Grősz József szombathelyi püspök vezetésével visszavitték a Bazilikába az Öltáriszentséget. Amikor a menet elindult, kürtszó hangzott fel és a százezres tömeg lassan elvonult a parlament előtti térről. Ferencre az a hivatás várt, hogy tartsa fenn a düledező Egyházat... Fia, Gasparich Kiüt azért küldetett Istentől, hogy tartsa fenn vállával a 400 esztendeje ingó, elerőílenedett, történelmében ellaposodott Muraközt. Gasparich pedig szerette népét. Ezt a feladatot szolgálta arany tollával, tüneményes beszédeivel, mikor a harctereken! vörössipkásokat búcsúztatott, mikor kezébe vette a keresztet és a seregek élére állt, de szolgálta ezt a siralomházban készített végrendeletében, leveleiben is. Egyet kér rokonaitól is: »ígérjétek meg nekem, hogy hűségesek lesztek a magyar hazához!... — Honnan merítette ő hazafiságát? —■ veti fel a kérdést a szónok. Belenézett az ország arcába. Látta abban Szent István királyi arcát. Egy olyan arcot, amely első a királyok között, akiket szentté avattak. Látott egy családot, amelynek tagjai szentek: Gizella, Imre. S valahányszor nézte a haza arcát, látott egy címert, amelynek közepében ott díszük a megváltás jele: a kereszt; rajta a pápa által ajándékozott szent korona s a címert angyalok tartják. Ha pénzt látott (amely máshol ördögi eszköz, amelyen embereket, ártatlanságot, becsületet adnak el és vesznek) — ez Máriás-pénz volt... — Nézte mindezt s ezen túl a fájdalmat nézte, Zrínyi »hét fájdalmát«... — Fogadjátok szeretettel Gasparich szellemét, amely 22 évig távol volt.* Zengjen úgy, hogy Muraköz minden népe meghallja... Én innen a keresztelőmedencétől küldöm hóLedöntötte az igazságtalanság 1919. Felállította az igazság 1941. Tízezernyi tömeg jelenlétében leplezték le Perlakon Gasparics Killt emlékművét Lobogódíszbe öltözött egész Muraköz. Ün-
