Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-11-22 / 264. szám
1941. november 22. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 5. nek a vármegye közönség előtt esküt kellett tennie. A rendeki sedria hatásköre kiterjedt a mai tapolcai, balatonfüredi, keszthelyi, sümegi és zalaszentgróti járások területére. Érdeked fölemlíteni, hogy a rendeki sedria 1448-ban Hunyadi Jánoshoz föliratot intézett (»Hec uni versites nobilium comitatus Zaladiensis circa sedem Rednek partiucus, fideli vestris.«) Amíg a királyt felséges fejedelmének szólította, addig a kormányzót nagyságos urának. »Magni- fico viro Johanni de Hunyad.« A kapomoki sedria 1494-ben kötelezte az egyik pörös felet, hogy vallomásaira az esküt 50-ed magával a rennéki Szent Lőrinc templomban a renneki sedria kiküldötte előtt tegy e te. A XIV. században Rennek, Rendek, Rednek már tized kerület volt, a dézsmát, dicát adót, amelyet Luca napján kellett befizetni, itt szedték be és itt vetették ki. Rennekkési volt a hivatal neve. Úgynevezett úriszékeket is tartottak a rendeki földesurak, ahol saját jobbágyaik és más alkalmazottaik fölött maguk Ítélkeztek. Rendeknek már ebben az időben minden pénteken látogatott hetipiaca volt. Minden második hét péntekjén tartották meg a sedriát és az úriszéket, mert akkor a környékről nagyobbszámú néptömeg jött össze. A hirdetményeket és Ítéleteket ekkor tették közzé. Ezen intézmények létesítésével és működésével Rendek volt az egész vidék központja. A betelepülést elősegítette és így lakosságának száma folyton növekedett. A r. kát. plébánia alapítási éve ismeretlen ugyan, de valószínű, mint Szent Lőrinc temploma és búcsúja, Szent István-alapítás, mert idejártak a környékbeli falvak, telepek lakói, hiszen a gyömörői, gógánfai, káptalanfai plébániák sokkal későbbi alapításúnk, míg a csab- rendeki plébánia az esperesi kerületben már a XIII. században, mint plébánia van kimutatva. Hogy a csabrendeki templom és plébánia szentistváni alapítás, bizonyítja az is, hogy Szent László király Szent Lőrinc napjának megünneplését, augusztus 10-ét a 37 országos ünneppel együtt 1091-ben elrendelte. A zsidóság letelepedése valószínű 1222 körül, III. Endre alatt történhetett, amikor Rendeknek már piaca volt, mert addig maguk a nemesek és királyi tisztek bonyolították le a cserekereskedelmet. Sokan nem lehettek, mert abban az időben letelepedésük csak a főpapi városokban volt megengedve. A lakosság írni-olvasni nem tudott. A nemesség a XIV—XV. században még íródeákot tartott. Ilyen viszonyok között, amikor a kultúra és kereskedelem alig fejlődött, Csabren- dek nem haladt előre. így tartott ez a XVI. sőt még századokon keresztül. A rendi alkotmány védelméből folyó harcokban a Török Bálint és Nádasdi alatt a rendekiek is kivették részüket. Részt vettek a dunántúli csapatokban Budavár visszavételének kísérletében 1540- ben, később Veszprém, Győr, Komárom melletti harcokban is. Veszprém elestének hírére már a jobbágyság is fegyvert fogott a haza védelmére. A csabrendeki nemesség Ferdinánd megkoronázása után a pozsonyi országgyűlésen részt vett és sürgette az ország sérelnlT- nek orvoslását. Amikor azután nyíltan kitört a harc .az alkotmány megsértése miatt a király és a nemesség között, ott voltak a rendekiek az albunda és; n o i r u h a IOTH GYULA úri és női divatházban olcsó szabott árak S ■ ■ ^ - - .. . J E * d Á 1 ii i z IfI{|1| • ÁL A II r |H| •»!«.» Z UiioromoniiKn nvnnbfltuflnii a nyci uiiiKiiynuiiuUiinui TGiiy 1 jegyezhető a é | • k NEMZETI HITEL1NTEZET o rt. zalaegerszegi fiókjánál. s Lombard hitelre is. Tel.i 102 kotmány védelmére, ott voltak, amikor a pápa szent háborút hirdetett a kereszténység és a haza megmentésére a török ellen, karddal, vérrel, adóval. Részt vettek a végvárak, Győr és Kanizsa megerősítésénél. Később a nemesség elszegényedett része zsoldba állt, részben Roriszló veszprémi püspök vezérlete alatt a török ellen, részben Choron András sümegi várnagy és Bocskai zászlói alá. A török hódoltság alatt a község lakossága fogyott és a köznép elszegényedett. A csabrendeki nemesség a zalai karok és rendekkel együtt »talpas« katonaság fölállítását követelte az idegen zsoldosok garázdái-1 kodásának megakadályozása céljából. A reformáció előrenyomulásával, az egyházi javak elkobzásával a veszprémi egyházmegye 476 plébániájából csak 147 maradt meg, köztük a csabrendeki. I********************************* A „Göcseji Gyűjtemény“ részére özv. Serényi Árpádné férjének művészi meglátásával és kivitelezésével készült három nagyméretű fényképnagyítást adott. Ezen kívül még készült fölvételéből három nagyítás a Göcseji Hét alkalmával a gáborjánházai bok- rétásokról. Gyarapodott még a gyűjtemény j anyaga további hét nagyítással, amelyek mindegyike göcseji témával foglalkozik. Látjuk a fényképeken a göcseji ember jellegzetes arcát, vele együtt derűs világlátását. Látjuk a tatárjárás után épült zalaszentmihálylai kicsi lemp- íomnak román stílusú kivitelezései, amelyek élénk bizonyságot vetnek a régi magyar templomépítő művészetre. A szentmihályfai templom-fénykép nagyításaira Kiss Terézia ottaui földbirtokos húsz pengőt küldött. Latjuk meg a behavazott Bődy-kilátot, zuzmaras téli világban, valamint az összenőtt iker-bükkfákat, mint ritka természeti jelenséget. Az egyik töröknyelvű, Pergyászló-hegyen levő tábla leny- lcépét is. A török szövegnek magyar fordítása Pröhle Vilmos szerint a következő: 1. Istenem, e kut-fő tulajdonosa legyen örök életű, legyen részese a paradicsomnak, s távol legyen a pokoltól. 2. Istenem, e kut-fő tulajdonosát vezéreld céljához és bocsásd meg vétkeit mind a két világon. 3. Jámbor és emberszerető Kharputi Szejjid Hadzsi Mehemed zászlótartó. 1755. Ez a tábla Böde községből került föl ^ Pergyászló hegyre és ott az egyik hajlókot díszíti. A tábla szövege bizonyíték arra, hogfl Böde községben törökök laktak és maga a község neve is török eredetű. 1755-ben még gazdag török lakott ott, aki előkelő katonai állást töltött be. Ilyen emlékek összegyűjtése és megőrzése kultúrtörténeti dokumentum. Ilyen leletek fölfedezése és megőrzése is indokolja 4 »Göcseji Gyűjtemény« létjogosultságát. A fényképekhez szükséges képakasztó horgokat D. Horváth Imre vaskereskedő adományozta, Hénig József kereskedő pedig törlőruhákat. Népies törzs^ulyák létesítésé A magyar alföldi szarvasmarhafajtá állománya az elmúlt évtizedekben rohamosan csökkent és. jóval a százezer darab alá esett visz- sza. 1940-ben az ország magyar alföldi szarvas- marhaállománya már alig haladta meg a 8Q ezer darabot. A földművelésügyi kormányzat 1935 óta a népies törzsgulyák létesítésével és támogatásával segíti elő a magyar fajt* szarvasmarhaállomány tisztavérben való fönntartását. rendelésre mérték után. Alakítások, bélelés és gallérozások legolcsóbban ifj. LAKI SÁNDOR szücsmesternél Zataegermeg Bethlen Gábor u. 5.
