Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-11-22 / 264. szám
1941. november 22. ZALAMEOYEI ÚJSÁG 3. félnünk, hogy éretlen suhancok azzal szórakozzanak vasárnap délutánonkint, hogy műemlékeink falait rombolják. Pedig eddig, sajnos, számtalan esetben tapasztaltuk ezt. De továbbmenve ez eszményi műemlék- védelmen, gyakorlati térre is átvihetjük ezt és leventéinket éhbe a munkába is beleállíthatjuk. Elgondolásom a következő: az a szerv, amely e munka irányítását és levezetését hajlandó lenne irán > iráni, legyen az akár á Balatoni Szövetség, akár valamelyik turistaegyesület, keresse meg először a Műemlékek Országos Bizottságát s tőle kérjen egy szakértőt, aki megvizsgálná a szoba jöhető műemlékeket és megadná a szakszerű utasításokat az egyes emlékek biztosítására vonatkozóan. Ez a legkevesebb, amit a M. O. B. megtehet, de mégis kell tennie. Azután érintkezésbe kell lépni azzal az ingatlantulajdonossal, akinek a telkén a kérdéses műemlék feleszik, hogy semmi akadályt ne gördítsen a rendezési munkálatok elé. Ezek után kerülne sor a leventék munkájára. Természetesen csak azokról a községekről lehet szó, melyeknek határában ilyen műemlék fekszik. Legföljebb még a szomszédos községek leventéi jöhetnek számításba. Föl sem tételezem, hogy e nemes munka ellen a járási levente parancsnokságoknak kifogása lenne. Sőt azt hiszem, hogy a legnagyobb örömmel és megértéssel fogják e tervet támogatni. Mint föntebb már kifejtettem, ez a gyakorlati munka a legjobb nevelő eszköz. Százötven év előtt tömegsírba temették el a világ le^na^yobb zeneköltőjét Nagy emlékünnepre készülődnek mind az öt világrész zenei együttesei. Decemberben lesz ugyanis százötven éve annak, hogy Mozart Wolfgang Amadeus, minden idők legnagyobb zeneszerzője lezárta szemeit. A kis Mozart már ötéves korában szerepelt a nyilvánosság előtt, amikor az Ips-i kolostorban ámulatba ejtette orgona játékával a barátokat. — Bemutatták a csodagyermeket a császárnak is, majd néhány esztendő múlva már Olaszországba érkezett hangverseny útra az akkor tizenhárom éves Mozart és valósággal elbűvölte zongorajátékával a rendkívül kényes igényű olaszokat. Diadalát volt a szereplése, Rómában! elnyerte a pápától az aranysarkantyús lovagrend keresztjét, \majd fölvették a bolognai akadémia zeneszerző tagjainak sorába. Még alig koptatta el gyermekcipőit és máris példátlan sikerekkel dicsekedhetett az induló művész. Azonban senki sem próféta a hazájában és az ifjúvá serdült Mozartnak nemsokára gondok kai kezdett küzdeni. Útját sötét felhők homá- lyosították el. A hangversenysikerek, az udvar elismerése, a barátok fáradozása nem vezetett eredményre, mert a kitűnő zenész nem tudott álláshoz jutni. Mozart erre Párisba utazott, hogy ott keresse meg a kenyerét, itt érte a legnagyobb csalódás, az annyira áhított világosság városában. Nyomorúságos, sötét lakásban kellett laknia, ahová még a zongora sem fért be, legtöbbször gyalog kellett összeköttetések után futkosnia és fáradozásai alig jártak eredménnyel. Eme szomorú tapasztalatokban gazdag esztendők mélyen fölszántották Mozart lelkét, de zeneszerzői készségét egyre további magaslatokra emelte a fájdalom, amelyet mély örömnek neveztek a középkorban. Innen támadtak zenéjében a lélek föl- ragyogásai és elborulásai, a hangok mennyei szín játéka, amelyek szinte az égig emelik a mozarti muzsikát anélkül, hogy az bármit is veszítene izzó életteljességéből, vagy halálos; komolyságából. De mintha az élet igazolni akarta volna a csalódásokon keresztül is mellette hiven kitartó gyermekét, végre mégis derűsebb napok is virradtak Mozartra. A Bécsbe visszatért művész bizonyos Weber - csaladnál barátságos, meleg hajlékot kapott és megházasodott. Á következő néhány esztendő már a tulajdonképpeni férfimunka ideje volt. A családi és baráti kör bensőséges atmoszférájában a leggyönyörűbb zeneművek születtek meg és már úgy látszott, hogy Mozart végre bekapcsolódhatik a társadalomba, a jólétbe is. Egymásután kerültek színre hatalmas sikerrel az operák is, amelyekről már akkor megállapította egy kritikus, hogy mint zenedrámák, shakespeari magaslatot érnek el. De utóbb ismét beköszöntőitek a megpróbáltaFONTOS Mindenkit érdekel, akinek pénzre van szüksége, hogy december 4-éré esik a magyar királyi jjófékonycélu állami sorsjáték húzása, amikor kihúzásra kerülra 40.000 P.-ős főnyeremény és több szép nyereményösszeg is. A sorsjegy kapható az összes sorsjenyfőárusitóknál és dohánytőzsdékben. tás napjai. Hitvese, Constanze nem volt olyant feleségnek való teremtés, amilyennek Mozart képzelte, közönséges gondolkozásé, könnyelmű nő volt, aki csak a vidám szórakozásokban! állta meg helyét, háztartásában nem tudott rendet tartani, anyagi dolgokban pedig éppen olyan kevéssé volt járatos, mint férje. Mozart* miközben legcsodálatosabb remekműveit c ak! úgy ontotta magából, egyre kegyetlenebbüli érezte, mint veszíti el a mindennapi valóságnak azt az alapját, amelyhez művészetét kötötte, mint rohan el mellette az élet, amelynek egy álütatos munkásává szegődött. Ráeszmélt arra, hogy otthona csak képzeletbeli otthon és hogy zenéje, már áthatott és magához ölelt mindent, ami csak élt és mozgott — ő maga, a költő mégis magányos maradt. így született meg legnagyobb műve, a Don Juan. Vele a költői fantázia alkotta alakok legnagyobbika jelent meg a zenész-szinpadon, egyike ama hősöknek, akik örök szimbólumként vésődnek az emberiség leikébe. Don Juan hős, mert magányosan áll szemben az egész világgal. Don Juan tulajdonképpen maga Mozart, mert monumentális életszeretet ellenére is elnyelik a sors végzetes örvényei. Mintha csak; saját jövőjét érezte volna meg Mozart ebben a műben. A bekövetkező tragédiát, amely árinál szörnyűbb, annál borzalmasabb, mert olyan embert ért, akit már életében a Pantheonba,; a félistenek közé kellett vokia emelni. Nyomorult szegénységben, halálos betegen fejezte^ be Mozart életét. De lázálmai közepette még megírta a megrázó erejű Requiemet. Ö azonban nem kapott gyászmisét, pap nem jött a betegágyához, tömegsírba tették. Földi maradványait sohasem találták meg többé. De csak a teste veszett el, a lelke nem. Az világít, mint a legnagyobb csillag a zene é'g-i boltján. — o — 4°!„-kal kamatozó r A legjobb tőkebefektetés — 4°|o-kal kamatozik, — jobb esetben nyereményt is biztosit - üzleti biztosítékul és bánatpénzül is felhasználható! 25.779 nyeremény sorsoltafik ki 46.592.500 P értékben Nyereménysorsolás már 1942. januártól kezdődik. 400 pengőn felüli jegyzésnél a bank a jegyzés 509/o-ig olcsó (jelenleg 5°/o-osJ hitelt nyújt 1943 december 31-ig. Felvilágosításokkal a jegyzésre vonatkozólag a bank bármikor szívesen szolgál,
