Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)

1941-11-20 / 262. szám

s. ZALAlVfflCYEI ÚJSÁG 1941. november 20. •4, SZERENCSÉS PÉN1ELHELYEZÉS <»>—WM»»<0»W>M**»W ' -/‘ * iWWWUWYMXXMKXWWWWWWWWWWWW^OWWWWWKWKM»»»»» Kereskedők kérelme a karácsonyi vásár alkalmára Szóvátette a tejtermelés körül mutatkozó ano- | máliákat, amelyek azáltal álltak elő, hogy a , gabonaneinűeket túlságosan magas százalékban kell kiőrBllni, miáltal a korpa nagy részétől el­esik az állattartó gazda. így a tejtermeléshez nem lehet beszerezni a szükséges takarmányo­dat s a korpát semmivel sem tudják pótolni. A sertéstenyésztés érdekében is el kellene ren­delni a kötelező szimultánozást. A szérumok árát úgy állapítsák meg, hogy azokhoz a kis­gazdák is olcsón hozzájussanak. A lótenyész­tés terén az volna a követelmény, hogy a gazdák olyan lovakat tenyésszenek, amelyeket a katonaság minden tekintetben használni tud, de ehhez az kell, hogy a megfelelő típusú* lo­vat megfelelő áron értékesíthesse a gazda.. Szükséges, hogy az ár a fölnevelési költségek­kel összhangban legyen. A katonaság úgy fö- dözi a lószükségletét, hogy igénybe veszi a lovakat, nem pedig lóvásárlás útján. Meg­felelő takarmányról és erő takarmányról kell gondoskodni. Az is fontos, hogy ezek könnyen beszerezhetők legyenek. Jól képzett állatorvo­sokra van szükség. Szaporítani kell az állat­orvosi kerületek számát. A mezőgazdasági szak­oktatásnál a hangsúlyt a téli gazdasági tan­folyamokra kell fektetni. A vizügyi igazgatás terén még sok a tennivaló. Minél több fő- folyót és mellékfolyót szabályozzanak. A gyü­mölcstermesztés érdekében kötelezővé kell tenni a védekezőszerek használatát. A direkte termő szőlőknek egyelőre még kegyelmezzenek meg. A mezőgazdasági termények árát össz­hangba kell hozni az ipari árakkal. Nem lehet beszélni árrögzítésről addig, amíg ugyanez nincs meg az iparban. Hozzák harmóniába a sok érdekképviseleti szarvét. Szólt még a köznnmka-váltságról, a falusi ■ iskoláztatás kérdéséről. A cigányügyet is meg. kell oldani, mert a cigány inváziótól a falusi nép szenved legtöbbet. A most fönnálló reu- deletek majdnem lehetetlenné teszik a kis­embereknek a hizlalást. A lábbeli-ellátással kapcsolatban kifogásolta, hogy mindenki előbb hozzájuthat lábbelihez, mint a falusi ember. A költségvetést a maga és a keresztény párt nevében elfogadta. A női lelkigyakorlatok során P. Böle Kornél domonkosrendi atya keddi beszédében a halálról szólott. Szerdán a Boldogságos Szűzanyáról tartott könnyekig megható szép beszédet. A Szűzanyáról, aki alázatban, tisztaságban, szerénységben minden asszonyok fejedehni mintaképe. Figyelmeztette az asszonyokat arra, hogy minden tekintetben vegyenek példát a Szűzanya életéből, akinek Is­tentől való egyszülött Fia érettünk szenvedett és meghalt. A tisztaság fehérliliom a leány éle­tében, fennkölt sugár az asszony életében. — A szerénység nem tűr cifraságot, hamis ábrán­dokat és hivságokat, nem törtet fölfelé és nem süllyed lefelé, hanem megtalálja a helyes utat abban a társadalomban, amelyben helyét a sors kijelölte.; Beszéde további folyamán vá­zolta a má-nak súlyos helyzetét, amely arra indít minden hivő katolikust, hogy terjessze a vallást, ismertesse annak lényegét, íönséges szépségét. Tartsunk össze és szolgáljuk a ka­tolikus egységet. Gyülekezzünk a Szűzanya tá­borába, az ö zászlója alá. A katolikus asszo­nyoknak kell egységet alkotniok s életükkel példát adniok a ma fejlődő gyermeknek, a jövő társadalmának. Végül kedves szavakkal emlékezett Pehm József prelátusról, rámutat­va ostorozó, kemény, küzdő, férfias akarására, küzdelmeire, segítő munkájára. A beszéd imá­val végződött. Minden előadáson nagy számban jelentek meg a.katolikus női társadalom minden réte­géből. Szerdán délután közös szentgyónáson, ma ros katolikus asszonyai s ezzel a lelkigyakor­latok befejeződtek. FERENC JÓZSEF KESERŰVIZ A vásárlási könyvrendszer életbeléptetése alkalmából többek között olyan intézkedés is történt, hogy a kereskedő férfinévre kiállított vásárlási könyvecske alapján csak akkor szol­gáltathat ki női holmit, ha a könyvecskébe nőhozzátartozók is föl vannak tüntetve. — Ugyanez a helyzet fordítva is áll. Mivel köze­ledik a karácsonyi vásár ideje, amikor meg­indul az ajándékforgalom, ez a rendelkezés^ illetve korlátozás az ajándékozás céljából való vásárlásokat úgyszólván lehetetlenné tenné. Éppen ezért az OMKE a kereskedelmi mi­niszterhez fordult azzal a kéréssel, intézked­jék, hogy a karácsony első napját megelőző 14 nap alatt, tehát a törvényes rendelkezés alap­ján hirdethető karácsonyi vásár idejére a korlátozást függessze föl,' vagyis 1942. január 2-án lesz az erdélyi nyere- J mány sorsolás első húzása. A kötvény tulaj do- i nosok tehát alig néhány nappal kötvényeik lejegyzése után . annak a szerencsés eshetőség­nek néznek elébe, hogy az erdélyi kölcsönbe fektetett pénzüket sokszorosan tetézve visz- szakapják. Lesznek olyanok, akik kis befek­tetés árán egyszerre dúsgazdag emberré vál­nak. Mindjárt az első húzáson sorsolásra kerül ugyanis egy 750.000 pengős fő­nyeremény, ezenkívül kihúznak két darab 50.000 pengős, tíz darab 10.000 pengős, száz darab 1.000 pengős és nyolcszázhetvenöt darab 500 pen­gős nyereményt. Mindjárt az első alkalommal a karácsonyt megelőző kéthetes vá­sárlási idényben a kereskedők férfi­névre szóló könyvecskék alapján női holmit, női névre szóló könyv alap­ján férfi holmit, továbbá gyermekte­len vásárló részére gyermek holmit is kiszolgáltathassanak. Az OMKE kérése alapján az üggyel az el­múlt napokban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara is foglalkozott és szintén pártoló- lag terjeszti a kérést a kereskedelmi minisz­ter elé. A karácsonyi vásárlási idénnyel kapcso­latban az OMKE-nek egy másik kérése az, hogy a karácsonyi ünnepeket megelőző két héttel engedélyezzék a kirakatoknak minél na­gyobb arányú kivilágítását. tehát közel ezer kötvénytulajdonos esik ki a további versenyből, nem úgy azonban, mint a sportversenyek selejtezőjén vesztesként, ha­nem éppen ellenkezően, mint nyertes. A nyereménykölcsönnek 1961-ig évente kétszer, összesen negyven húzása lesz, a kö­vetkező még 1942-ben, július havának első hétköznapján. Általában minden húzásnak fő jellemvonása és egyben inegküüönbözíetőjc az osz- tályeors játék húzásától, hogy mind­egyiken főnyereményt is kisorsolnak, tehát 1.000.000, 750.000, 500.000, 300.000, vagy 200.000 pengőt, összesen hét darab 1.000.000 pengős, négy darab 750.000 pengős, tizennégy, darab 500.000, pengős* kilenc darab 300.000 Minden húzás egy főnyeremény Január 2-án már 750.000 pengőt lehet nyerni a tiz nappal előbb vásárolt erdélyi kötvénnyel

Next

/
Oldalképek
Tartalom