Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-11-15 / 258. szám
1941. október 15., szombat. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 5. Legszebb virág Országok pusztultak el, népek tűntek el a föld színéről, de a rózsa versenytárs nélkül maradt a virágok trónján és ki tudja még, mennyi minden fog lezajlani a földkerekségen, amig a pompás, illatos rózsa rendületlenül tovább uralkodik a virágok birodalmában. Herodotos, a történetírás apja adja a legrégibb hírt a rózsáról, de ez a rózsa Midas király kertjében vadon nőtt s úgy beszél róla, bogy minden száron hatvan virág volt. Minden bizonnyal ez a centifolium, ami falusi kertekben még ma is bőven terem. Pli- nius állítása szerint ezeket a vadvirágokat} megnemesítve hozták át a római díszkertekbe. Csodálatos, hogy a lótuszt tisztelő Egyiptom halottait rózsákkal tette sírjukba és még az Ótestamentum is megemlékezik Sáron rózsáiról. A zsidó menyasszonyok fején a mirtusz mellett ott díszelgett a rózsa is. A régi perzsák éppúgy, mint a rómaiak rózsakertekkel valóságos kultuszt űztek és a rózsaolajat a világ legfinomabb illatának tartották. A görögök a szerelem, a báj és szépség szimbólumának tekintették a virágok királynőjét. A császárság idején a vendéglátó vagyonosságát arról ítélték meg, hogy az illető mekkora pompát tudott kifejteni a rózsákkal. Helioga- baus császár egy alkalommal annyi rózsával díszítette vendégfogadó szobáit, hogy az illattól sokan meghaltak. Néró császár egyik lakomáján a mi pénzünk értéke szerbit 200.000 pengő értékű rozsasziromesőt hullatott vendégeire. Ha olyan vendégséget tartottak, amelyen titkos megbeszélni valóik voltak, csak fehér rózsákat függesztettek a terem mennyezetére s ez jelképesen azt jelentette: «Sub rosa», ami azóta is a titoktartás kötelezettségét jelképezi, vagyis azt, hogy a mondottak «magunk között maradjanak». De a halottaknak is kijutott a rsózából. Rómába legtöbbször Alexandriábái egész hajórakomány rózsát szállítottak. A hallgatás rózsája eredetileg Rhodos-szi- getéről származik. Hadrián pápa is a gyóntatószék homlokzatára rózsát faragtatott, mint a titoktartás és hallgatás jelvényét. A legnagyobb rózsakultusz a keresztes háborúk után terjedt el és a szerzeteseknek és fejedelmeknek nagy érdemük van a rózsakertészet fellendítésében. Megemlítésre méltó érdekes dolog, hogy a germánok a temetőkertjeiket «Rózsakert»- nek nevezték, mert előttük a rózsa a halottak virága és a halál szimbóluma volt, sőt a háborúba induló vitéz rózsaneveket adott a kardjának is. A történelem fejezeteiben nagy szerepe volt a Jork Lancaster rózsának, ami botanikus nyelven azt jelenti, hogy egy tőből egyszerre piros és fehér rózsa nyílik. Ez az angol Jork Lancaster-ház piros és fehér rózsa harcára céloz. A rózsa bevonult a vallás misztériumába is és a Szűz Mária jelképe lett a «tövis nélküli rózsa». A Magdaléna névre keresztelt rózsákról a legenda azt állítja, hogy valamikor pirosak voltak, de Mária Magdolna bűnbánó könnyeitől vesztették el a színűket. Költők, írók, festők, szobrászok örökítették meg a virágok királynőjét Hidvéghy Józsa. eépők és csizmák megérkeztek PÁL és INDRA céghez Zalaegerszeg. Telefonszám : 170, i Szerény ajándéknak látszana — mégis kevés hasznosabb akad. Melyik háztartási cikk takarítja i meg saját árát használat közben ? A Tungsram Krypton i lámpa bizony megtakarítja 1 Amellett ragyogó a lénye. Sokezerpengős magyar bélyegcsodák Terjed a bélyeggyüjtési láz Magyarországon Bélyeg-láz van Magyarországon. Mindenki gyűjt, kér, cserél és igyekszik valamilyen módon hozzájutni értékes és természetesen minél ritkábban előforduló bélyeghez. Már alig van nálunk család Magyarországon, ahol ne akadna bélyegyüjtő, Németországban is ugyanez a helyzet. Még nem is olyan régen, gyermekeket, diákokat kivéve, alig akadt valaki, aki «nyilvánosan» vallotta volna, hogy rajong a bé- lyegyüjtésért. Az első világháború után Magyarországon is nagy lendületet vett a bé- lyeggyüjtés. Ettől kezdve gyors egymásutánban alakultak a bélyeggyűjtő egyesületek. A mai idők jele, hogy a bélyggyüjtőkön kivül a tőkés nagyközönség is figyelemmel fordul nem annyira a bélycggyüjtés, mint az értékesebb bélyegek felé. Igaz, hogy némelyik bélyeg úgyszólván percenkint más tulajdonosnál lelhető fel. Nem ritkán sokezer pengős üzletek is napvilágot látnak. A bélyeggyüjtésnek a sok jó tulajdonsága mellett azonban rossz oldala is van. A bélyeghamisítók elég gyakran adnak gondot az illetékes hatóságoknak. Az egész európai sajtó sokat foglalkozott 1926-ban azzal a nagyszabású bélyeg hamisító esettel, amit a Magyar Királyi Posta kárára követtek el. A forgalomban lévő bélyegeket hamisították, még hozzá «olyan ügyesen», hogy a hamis bélyegek több, mint félesztendeig voltak forgalomban. A postát ezzel körülbelül százezer pengővel károsították meg. Érdekes, hogy a hamisítást a< bélyeggyűjtők fedezték fel s csak hosszabb nyomozás után sikerült a hamisító bandát kéz- rek erí tani. A magyar bélyeggyűjtők már több nagyszabású bélyegkiállítást rendeztek. A közelmúltban a posta védnöksége alatt tartották) meg a tizedik Propaganda Bélyegkiállítást. De minden eddiginél nagyobbszabású kiállításra készülnek a magyar bélyeggyűjtők. 1944-ben Budapesten rendezik meg a «Bélyeg Világki- lágkiállítást», amelynek előkészítő megbeszéléseit ezekben a napokban tartja a Magyar Bélyeggyűjtők Egyesülete Szövetségének elnöksége Bécsben. Nem csoda, hogy a bélyegkérdés ennyi embert foglalkoztat. Kincset érnek az első Mau- ritius-bélyegek, az egycentes British Guayana. Világhíres a kék Haway, erről még színdarabot is írtak, de azt már kevesen tudják, hogy, egész sor magyar bélyeg van szintén többi ezer pengős értékben, annak ellenére, hogy a magyar posta annakidején csak néhány fillért kapott értük. Nem beszélve a ritka magyar kőnyomatos bélyegekről, amelyek a híres gyűjtők féltve őrzött kincsei közé tartoznak. Még ezeknél is sokkal nagyobb értéket képviselnek azjk a téves nyomású bélyegek, amelyek az állami nyomda ellenőrzésén keresztül jutottak forgalomba. Többezer pengőt ér például a fordítottan nyomott ötezer koronás, Magyarország védőasszonyát ábrázoló bélyeg. Ennek egyetlen forgalomba került ivét az OTI használta fel rendes levelezésre. De még ennél is nagyobb ritkaság a Felvidék örvendetes visszatérése alkalmából kiadott baniaszínú, 70 filléres bélyeg. Erről ugyanis a «Hazatérés 1938.» felnyomás tévedésből lemaradt. Az egyetlen ilyen iv a gömörmegyei Nagybánya község hivatalába került, anélkül, hogy a postamester ezt a körülményt észrevette volna. Amikor a téredésre rájöttek, a postaigazgatóság már csak néhány darabot tudott a hivatalból visszarendelni« Egy ilyen bélyegért, amelynek eredeti ára pontosan 70 fillér volt, már háromezer pengőt ig szívesen megfizetnek.
