Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)

1941-10-31 / 247. szám

4. ZALAMfiGYEI ÚJSÁG 1941. október 31. FIGYELE------------A M m * építést VÁLLALOK «•«•w HNN ü a N _. *“ in _ «ho 0 ARANY J.-U.28. s® ÉPÜLETFA I METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN TELEFON 1­► > > Faanyag, szén- és tüzifanagykereshedé. Kérem a nagyközönség szives pártfogását. gyárnak, nope is... A galamb feszkere szállt, szárnyával a harangot érintette. A hangjá szí­vünkre koppant, lelkünket járta át. Van már kis otthon... ott béke és szeretet. Harangszó, béke hangja... De szép is Krisztus Király ün­nepe ... * * * Turulmadaras Zrinyi-emlékmű, fölírás rajta: Ne bántsd a magyart! Bizony ne! Nagy szükség van kicsinyére, nagyjára. És mégis1 bántják, életét, vagyonát kivánják... És ezek nem tudják, hogy önmaguknak ásnak vermet. Erről beszél Csáktornya vára... Minden tég­lája istenvárta, honvédelmező. Idegen nepek pusztultak körűié... mert jaj, ki a nemze­ttünk testébe harap ... így volt, így lesz ... Ne bántsd a magyart! Szükség van rá, ma is, holnap is, örökké... Minden nép közt bon­togathatja a gonosz, az ármány szárnyait, ha nehéz, xa magyar volt az, aki letörölte más nemzetek szeméről a könnyet... Ma is ... Ne bántsd a magyart!... Kevés volt közte az áruló, de idegen népek védelmében, a szép és nemes elgondolások megvalósításában an­nál több vértanú ... * * * Ezernyi gondolat... Ki tudná mind pa­pírra vetni? A szív szebbet dobban, a lélek' többet érez, mint amennyit a száj mondhat... Krisztus Király ünnepe, Csáktornyán a zalai jegyzők mondták meg Neki, hogy visszatért Délvidék ... Muraköz ... Csáktornya ... Gyutay István körjegyző. A nyárfa nagyarányú [termesztése A fának a modern gazdasági életben való rendkívüli térhódítása és nemzetgazdasági sze­repének hirtelen megnövekedése a német ku­tatás figyelmet a leggazdaságosabban tenyészt­hető fák kérdése felé terelte. Az erre vonat­kozó kutatások során kiderült, hogy a nyárfa már 30—40 év alatt teljesen kifejlődik, míg a többi fafajtának két-háromszor annyi időre van szüksége, hogy gazdasági értékesíthetősége legfelső fokát elérje. A münchebergi növény- kísérleti állomásnak most középeurópai, ame­rikai és szibériai nyárfa keresztezéséből sike­rült olyan nyárfát kitenyésztenie, mely minden eddig ismert nyárfa-fajnál kétszerte gyorsab­ban növekszik. Az új nyárfa-fajta oly gyorsan fejlődik, hogy a teljes fejlettség állapotát sem kell kivárni, hanem a fát már kétéves korá­ban is gazdaságosan föl lehet használni ipari célokra. Mivel a nyárfa cellulozegyártásra ki­tünően alkalmazható faanyagot ad, minden olyan előnyt egyesít, mely kívánatossá teszi nagyarányú tenyésztését. Kodba Albert vendéglője S t r i d ó v á r Meleg ételek. — Kitűnő borok. Évfordulók a zalaegerszegi intézmények életében A világítás módjának megváltozása min­den városban és községben olyan nagy ese­mény, hogy arról megemlékezni mindig ér­demes. Zalaegerszegen 1906 májusáig petró­leumlámpák pislákoltak az utcákon. 1906 áp­rilis 30-án este, éppen képviselőválasztás nap­ján világoítak először a villany lámpák. En- ,nek a nevezetes eseménynek akkor lesz a har­minchatodik évfordulója. A villanyoszlopok el­helyezése azonban 1905 november 2-án kez­dődött, így tehát most vasárnap emlékezünk arra, hogy harminchat évvel ezelőtt ugyan­ezen a napon üdvözölték elődeink a villany- világításnak első jelét. Az 1942. év folyamán két eseménynek kö­vetkezik el 70. évfordulója. A közigazgatásnak és igazságszolgáltatásnak szétválasztása foly­tán 1872-ben lett az addigi »Kvártélyház« ­hói vármegyeháza, mert az eredeti vármegye- házán a bíróságok folytatták és folytatják ma is működésüket. Az ódon kvártély ház azóta új épületszárnyakkal bővült, majd a főépület megkapta a második emeletet és az új vár- megyeháza ma valóban pompás épület. Ugyancsak 70. évét tölti be a kereskedel­mi iskola épülete, amely akkor polgári fiú­iskolának épült és csak később váltotta föl a középkereskedelmi iskola, amelyből előbb felsőkereskedelmi, majd két évvel ezelőtt ke­reskedelmi középiskola lett. Ez az épület meg­maradt eredeti formájában, de várja, hogy újjal cseréljék föl, mert azt a lehetetlen álla­potot egyszer már meg kell szüntetni, hogy közös udvara legyen az I. kerületi állami ele­mi iskolával. Remélhetően hamarosan sor ke­rül erre is. Hősi emlékműveket és Országzászlót avatott Tapolca Október 26-án, Krisztus Király vasárnap- I ján igen kedves helyi ünnepség keretében j avatta föl Országzászlóját Tapolca nagyközség, j Az Országzászló négyzetes alapból kiinduló karcsú piramis megoldást kapott. Az emlék (észak, kelet, dél és nyugati részén szimmetriku­san az apostoli kettős kereszt emelkedik ki, majd a Szent Korona kiképzése fejezi be, melyből a rúd emelkedik a magasba. A gyö­nyörű emléket Frimmel Gyula zalaegerszegi, volt tapolcai polgári iskolai rajztanár tervezte. Az Országzászlót a hősök fái veszik körül. A mintegy 150 világháborús hősön kívül az 1938—41-bqn hősi halált haltak is emlékfa megjelölést kaptak. Ezeknek a fölavatása is most történt meg. Mindegyikét igen szépen fölvirágozták az elemi és polgári iskolák nö­vendékei. Handlery Gyula dr. tisztiorvos megnyitó beszédében köszöntötte a résztvevőket s a négyszeres ünnepély nagy jelentőségét mél­tatta. Az ünnepi beszédet Miklós József dr ösküi plébános mondotta, aki az 1919-es tapolcai ellenforradalomban főösszetartója volt a ta­polcaiaknak. Gyönyörűen kapcsolta beszédében a magyar föltámadás gondolatkörébe a világ- háborús hősök s az ellenforradalom hősi ha­lottal és túszai követendő példáit. Beszéde alatt könnyek csillogása között emelkedett a magasba az angyalos, címeres zászló, amely­nek másik oldalát a Csonka- és Nagy-Magyar- ország térképe díszíti. 'Polgárista leányka s levente szavalata, valamint a leventék ének- és zenekara szolgál­tatta a megható ünnepség keretét. A főünnepség után az ünneplők a temető­be vonultak, ahol az ellenforradalom tapolcai diadalmas napján a vörösök leverése közbeni tűzharcban hősi halált halt Pethő István had­nagy és Rosenberg Géza gyalogos székely pán­célos katona most készült síremlékét avatta föl Kiss István esperesplébános, könnyekig megindító beszédében. Magható szavak kísé­retében tette le a sírra koszorúját Delhánvi Ernő volt páncélos hadnagy, — Pethő hadnagy egykori baj társa. Pethő és Delhányi hadnagyok siettek ugyanis 1919 augusztus 5-én két páncélvona­tukkal a tapolcaiak segítségére. A tapolcaiak elűzték a vörösöket s a direktóriumukat. Az elűzöttek Cserny terroristáival tértek vissza, összeszedték augusztus 4-ének éjjelén az el­lenforradalmárok jó részét, de másnap, mi­előtt az összeszedést folytathatták és Ítélkez­hettek volna a túszok fölött, a páncélosok, a tapolcai vasutassággal és összlakossággal egy­befogva, áldozatos tűzharcban leverték a ter­roristákat. Az eseményeket megörökítő s a községháza falába helyezett ellenforradalmi emléktábla fölavatása ugyancsak most történt, ahol Koncz József ig. tanító mondott igen szép beszédet. Az emlékműveket Boday Lajos köz­ségbíró vette át, hatásos szavak kíséretében. A Himnusz hangjai zárták be a gyönyörű őszi napsütésben igen jól sikerült ünnepséget. Az Országzászló és a Hősök fái mintegy háromezer pengős költségét a nagyközönség adakozása biztosította. Az ellenforradalom hő­seinek síremlékét, valamint emléktábláját Brattán József tapolcai derék szőlőbirtokosi készíttette, akit ugyancsak az ellenforradalom túszaként annak idején letartóztattak a vö­rösök, de a győzelem őt is megszabadította. A Hősök fái, valamint az Országzászló létesítésében a községi elöljáróság mellett fő­ként a r. kát. elemi fiúiskola igazgatósága) tevékenykedett. Jónöikabát bunda és n ö i r u h a ÓTH GYULA; úri és női divatházbari olcsó szabott árak Valódi fekete posrtó, krepp, díszmagyarra alkalmas, érkezett a Schütz Áruházban. Zalai vadászok ! Lőtt vad értékesítő szerve a Zalai Élelmiszerkiviteli Kft. Zalaszentíván Telefon: Zalaszenfiván 1Sürgönyeim: Zalaexport Zalaszentiván szállítmányokat a helyszínen átvesz. Kérjen ajánlatot!

Next

/
Oldalképek
Tartalom