Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)

1941-07-07 / 152. szám

SS Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC i Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4 B Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.368. Baross diszgyülés Zalaegerszegen a századik fiók megnyitása alkalmából Ennepe volt vasárnap a keresztény ma­gyar iparnak és kereskedelemnek. A Ba­ross-eszme országos hódító kőrútján ezen a napon építette meg századik erődjét, még pedig a most visszacsatolt Délvidék legje­lentékenyebb városában: Szabadkán. Az Or­szágos Baross Szövetség századik fiókja az. Megünnepelte ezt az alkalmat a Baross Szö­vetség minden fiókja, így a zalaegerszegi is. Reggel 9 órakor testületileg vonultak föl a Szövetség és a Női Tábor tagjai hálaadó szentmisére a plébániatemplomba s szent­mise után 10 órakor a Női Tábor vitéz Farkas Sándorné ezredesné elnökasz- szony vezetésével a Baross székházban meg­tartotta első é\i beszámoló gyűlését. Vitéz Farkas Sándorné a Hiszekegy elmon­dása után elnöki megnyitójában jelentette, hogy az egy évvel ezelőtt megalakult Női Tábor jó munkát végzett. Jó munka — ez a két szó a mai világban minden, külö­nösen akkor, amikor már nem a pénz, nem az uzsorakamatra kiadott nagytőke, a léha­ság, felelőtlenség, többet-vállalás, de az igazi munka lesz a megbecsülés alapja. Ez a nap azonban külön ünnepet s az új tavaszhoz varázsígéretet is jelent számunkra — mon­dotta az elnökasszony —, mert a Szabadkán megalakuló századik Baross-fiók ismételten kifejezésre juttatja a »vasminiszter« tiszta, nemzet- és erkölcsnemesítő gondolatát, aki minden szavával, tettével azt szogálta, hogy nemzetét a förtelmes tespedés hináros mo­csarából kimentse, amikor szárnyat adott ezeknek a szavaknak: »Magyar kézbe a ke­reskedelmét! Vázolta ezután kötelességein­ket. A jó Isten egy olyan világba állított bennünket, amelynek akár akarjuk, akár nem, feltétlen részesei vagyunk és meg kell állni helyünket a jó katona módjára, ha nem akarjuk a Jövendő és utódaink átkát kiérde­melni — fejezte be megnyitóját az elnök­asszony. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Fangler Kató a titkári jelentést olvasta föl, amely beszámol az egy évi munkáról. Heti összejöveteleket, háziipari, német nyel­vi tanfolyamot, mulatságokat rendeztek Lzép eredménnyel. A kötőtanfolyam Keresz- tury Györgyné vezetésével működött, most pedig Wejsiczky Jánosné vezetésével új tan­folyam nyílt meg, amelyen azt tanulják meg, hogyan lehet a haszontalan lim-lomot hasz­nálati tárgyakká átdolgozni. A tagok szá­ma 71. Sebestyén Teréz a múlt évi számadásokat és a folyó évi költségvetést ismertette. A közgyűlés tudomásul vette. Az elnöknő ezután köszönetét mondott Wapper Mária pénztárosnak, Fangler Kató titkárnak s mindazoknak, akik dolgoztak a Női T ábor érdekében. Bejelentette végül, hogy a jegyzői tisztet a titkártól Vámossy Mária vette át. Czobor Mátyás, a Baross elnöke örömmel állapította meg a Női Tábor növekedését, ami nagy jelentőségű a Baross eszme nép- szeiüsLese szempontjából s kérte a további lelkes munkát, amire az elnöknő ígéretet is tett. Kakas Ágostonná a magyar asszonyoknak kötelességeire mutatott rá a mai rendkívüli időkben, Wejsiczky Jánosné pedig arra hívta fel a tagokat, hogy szeressenek a székházba járni, találkozzanak minél többször, mert ez­zel szolgálhatják a nagyon is kívánatos ösz- szeíaríást, aminek útján épülhet csak ki .a boldogabb jövő. * A közgyűlés a Himnusz éléneklésével zá­rult. A Baros9 díszgyűlését 11 órakor nyitotta meg Czobor Mátyás el­nök. Bevezetőül Fangler Kató a Női Tábor titkára nagy lendülettel szavalta el a Ma- , gvar Hiszekegyet, amit az glnök megnyitó szavai követtek. Ebben az ünnepélyes pil­lanatban úgy érzi — mondotta —, mintha a Hiszekegy muzsikáló szavai átjöttek volna onnan, ahol a századik Baross fiókot nyit­ják meg, Szabadkáról, hogy méltóképen tud­juk ünnepelni, mit jelent az a Baross eszme, amejy átjárja a lelkeket s boldoggá tesz ben­nünket itt, az áldott magyar fölnek ebben a kis részében. Ráemlékezett ezután dicső hon védőinkre, akik a keresztény világnézet­ért és a magyar hazáért szálltak szembe azok­kal, akik a sátán pokoli útjain indultak Eu­rópa ellen. S amíg a Kárpátokon a kard lendül, itt bent, Európának ezen a Tus szi­getén békés munka folyik, hogy a háború befejezése uíán méltóképen fogadhassuk hon- védeiriket. Hangoljuk be lelkünket a Baross eszme megértésére. Ezután fölkérte Pchm József pápai pre- látust ünnepi beszédének elmondására. Pchm József prelátus azzal vezette be be­szédét, hogy a magyar nemzet ebben az esz­tendőben emlékezik a tatárjárás 700. évfor­dulójára. Akkor ért bennünket az első ka­tasztrófa, amikor Kelet hordái ránk támad­tak s elpusztították az országot. Majd a mo­hácsi nagy tragédiára emlékeztetett, amit a 150 éves török uralom követett, amikor ki­pusztult a Délvidék s idegen népekkel kellett pótolni a hiányt. Bekövetkezett így a ’szo­morú tény, a betelepítés, ami tulajdonké­pen Trianon kapuja. A nagy gyász maga után vonta Trianont. Trianonból nehéz a gyó­gyulás. Lehet, hogy csak 2—3 nemzedéken át történhetik csak meg. Foglalkozott ezután a területek visszatérésével s számszerűleg mu­tatta ki a területnagyobbodást és a lakosság számának emelkedését. Szólt a Délvidék visz- szatéréséről, amit vártunk ugyan mindig, Be előbb következett be, amint számítottunkra. Részletes ismertetést adott a Duna-Tisza kö­zének történelméről, gazdasági, hitéleti, nép­rajzi viszonyairól, majd a megszállás 23 esz­tendejéről. Most, a visszatérés után az élet- áram ott újra megindul. Rátért arra, hogy a magyar tud örülni, de tud gubbasztani is és régen rossz, ha csak örül, vagy csak gub­baszt. Meg kell találni a középutat. Az alka­lom jelentőségét illetően hangoztatta, hogy tegyük azt, amit tennünk kell. Ha vállaltuk a keresztény ipar és kereskedelem védelmét, álljuK azt, de gondoljunk arra, hogy elmú­lik az idő és nem lesznek háborús korlá­tozások, nem kap az ipar és kereskedelem annyi támogatást, mint ma, eltűnnek a man­kók s az iparos és kereskedő erkölcsi ereje és tőkéje lesz az alapja mindennek. Ezt hir­deti Szabadkán a századik fiók is. A leg­tökéletesebb munkára van szükségünk. Je­gyezzük meg, nemcsak a politikusok állnak a Haza posztján, hanem mindenki, aki dol­gozik, a legkisebb kisiparos is. Tudni kell, hogy a munka üteme a haza szívverése. Nagy éljenzés és taps kísérte a helyeslések­kel gyakran megszakított ünnepi beszédet, amelyet Czobor Mátyás elnök köszönt meg a gyűlés nevében. Tóth Gyula pedig a jce- resztény iparosok és kereskedők nevében mon­dott köszönetét és fejezte ki örömüket, hogy a díszgyűlésen ilyen szónokuk lehetett. Em­lékeztetett a szombati megyegyűlésre, ahol szintén Pehm prelátus volt az ünnepi szó nők s ezért büszke, hogy ő is tagja a törvényha­tósági bizottságnak. Beszédében a prelátus kijelölte az egyenes igaz magyar utat. Isten éltesse. Czobor elnök ezután üdvözölte Tomka Já­nos dr. vm. főjegyzőt, aki a vármegye kép­viseletiben jelent meg, vitéz Tamásy Tstván. dr. polgármestert és az összes megjelente- •?ket. Vitéz Farkas Sándorné arra kérte Pehm. József prelátust, támogassa a még gyermek­cipőkben járó Női Tábort, amelynek nemes célkitűzései ismertek, ök tudják és érzik, milyen értékes támogatást nyernek benne. Pehm József prelátus válaszában megjegyezte, minden nemes célú intézményre figyelem­mel van. Ezután éljenzések között eltávozott s az elnök útján mondott köszönetét mindazok­nak, akik a hazafias törekvéseiben támo­gatják. Végül Kakas Ágoston indítványára távirat­ban fejezte ki a közgyűlés hódolatát a kor­mányzó iránt s üdvözölte a miniszterelnö­köt, pénzügyminisztert, a kereskedelmi mi­nisztert és Ilovszky János országos elnököt. Majd elénekelték a Himnuszt s a díszgyű­lés az elnök köszönő szavai után befejező­dött. A cukorrépatermelők nyári cukorjárandósága A cukorgyárosok a kormány jóváhagyásá­val az idén is kiadják a termelőknek a hol- dankénti nyári cukorjárandóságot. A cukor­répatermelőnek nevezetesen kétféle cukor jár. Amikor a termést átadja, akkor minden 100 mázsa répa után 5 kg. kristálycukrot kap in­gyen a termelő a gyártól. Ä nyári cukor­járandóságot pedig a bevetett terület után adják, holdanként 5 kg-ot. A nyári cukor já­randóságért a nagybani kereskedői árat meg kell fizetnie a termelőnek. A nyári cukor­járandóságot a termelők a munkások között is kioszthatlak. A nyári cukor járandóság cí­men kapott cukrot azonban se a termelő, se a munkás cukor jegy énéi nem szabad terhe­lőén figyelembe venni. Aki nyári cukorjá­randóságot élvez, az a cukorjegyei is joggal igényelheti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom