Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-08-14 / 185. szám
XXIV. évfolyam. 185. szám. ARA 8 FILLÉR 1941. augusztus 14. CSÜTÖRTÖK1. Megjelenik hétköznaponként dciutaa. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon 128. P O L1T1K A1 ÍN A PIL A P Felelős szerkesztő : SERBŐLY FERENC Hirdetések díjszabás szerint. Előfizetés; egy hóra 2 pengő, negyedévre 570 peng Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.368. Ne feledkezzél el szegény magyarokról Irta: Mátyás László káplán. Nagyboláogasszony hajnalára kongott a harangok .biztató szava. Mintha szárnyat ölte- nének, lelke lenne a hideg ércnek, zúgott a harsány riadó bánatos mezőink fölött. Boldog zengése, diadalmas ereje elszálldosott a gondverte falusi ereszek, fénylő városokon át. Megkopogtatták a szíveket, bekiáltanak a muskátlis portákra: Magyarok ébredjetek! Tarlók, barázdák örök robota ereszd el az ekét, némuljon el az üllők zaja, álljon meg az író- toll. Dobjátok, vessetek vállaltokra ősi mentéket, kacagányos csákót, amiben apáitok any- nyiszor tettek égő bitet Boldogasszony mellett. Kössetek kardot, villogó /csizmák sarkantyúi pengessék a legmagyarabb ünnep fényét ! Nagy remények küszöbén, szent izgalom lázában élünk. Uj idők kapujához értünk. Ilúszesztendő könnyáztatta álmaink hajnala dereng. Átmentünk már a Királyhágón, megkerestük az ej veszett huszárosakéi. Szent László sírján megmozdultak a kövek, amikre a magyar sors egv-egy eposza van fölírva. Csíkországi fenyvesekből szabadon üzentek a gyöngyvirágok. Az omlós cipót, foszlós kalácsot is megszegtük, amit kincses Bácska tett az ország asztalára. Terhei kalászát magyar legény vágta, magyar asszony dagasztotta fűzfa tekenőben. Beli sokszor föísóhajtottunk Ke- lebia felé: »A búzából vághatunk-e rendet, édes anyám, látom-e még kendet?« Azért ma az Ur hajlékába, az oltárok grádicsához tömörül, zarándokol Szent István elárvult nemzete, hogy könnyének drága gyöngyét fűzze .árvalányhajas koszorújába s hódolattal adja édesanyjának. Búcsúneszesek a poros országutak, libegő templomi zászlók alatt tépdesí lelkét a falu egyszerű népe, ű is belefonja a nagy magyar hála és remény zengő énekébe, amint ősi kegyhelyeken kitűzi szívét Szűzanya oltárain. Legpompásabb virága nyílott a nyárnak. Nagyasszony pirosbetűs ünnepe! Nagyaszszony! Ezzel a gyönyörű szóval bokrétázta körül az évszázados áhítat Gondviselőjét, akinek palástja számtalanszor betakarta didergő testéi, ha végzetének vihara marcangolta. Áz egész katolikus világ hódol ma, de a miénk több, magasztosabb valamennyinél, történelmialapja, nemzetnevelő ereje van. Gyökere ezer évvei nyúlik vissza a magyar lei- keltbe. Alighogy beletört az ázsiai puszták sűrűvérű népe az evangélium igájába, altig íölszikkadt a keresztvíz hai’matcseppje a tarkoponyákon, még el sem száradtak a kivágott tölgyeit a szent berkekben, levett kucsmával cipeli a követ, próbálgatja a keresztet Nagyasszony templomain. Csodálatos történelmi ösztöne megsejtette zordon sorsát, ami vérben fogant s kemény csapások keresztért] ain át kanyargóit. Édes anyát keresett, aki letörli verejtékét sebhelyes homlokáról, meggyujtja sötét éjszakáján csillagát, amidőn egyedül posztolt: Európa vártáján. Az istŐni providencia, prófétai ihlet sugallta Szent Istvánnak, kinek a kezébe tegye le koronáját, ha le akar ülni nemzete a népek ^asztalához. A krónikák sárga pergamentjei megható Murakozi fiuk a hadapródiskolában Vármegyénk törvényhatósági bizottságának szeptember 11.-i évnegyedes rendes közgyűlése elé kerül Thassy Kristóf dr földbirtokos, országgyűlési képviselő, Csertán Ferenc földbirtokos és Pehm József pápai prelátus,, törvényhatósági bizottsági tagok következő érdekes indítványa: Mondja ki a közgyűlés, hogy két, lehetőleg nagy családból való tehetséges muraközi fiú részére honvéd-hadaprodiskolai alapítványt tesz költségvetése keretében, Muraköz kipróbált hűségének emlékére. Ez a tétel (2 x 950 P) nem számottevő! a vármegye költségvetésében; másrészt ez leime a vármegye tettben jelentkező első. melegsége Muraközzel szemben. Bizonyosra vehető, hogy az indítványt a vármegye közgyűlése lelkesedéssel teszi magáévá* Német támaszpontok Afrikában? A Neue Zürcher Zeitung londoni levelezője jelenti, hogy Weygand tábornoknak Vieh} bői Algírba való visszarepülése után Londonban és Washingtonban azt hiszik, hogy Németország és Franciaország között egyezmény jött létre. Angol körölében azon a véleményen vannak, hogy Németország új támpontokat kap Dakarban és Tuniszban és onnan támadásokat intézhet a brit flotta és a kereskedelmi hajók ellen. A tudósító szerint Londonban az a benyomás uralkodik, hogy az Egyesült Államok kormánya az ilyen lépés megítélésében, ha ez valóban megtörténnék, osztaná Anglia álláspontját a foganatosítandó biztonsági intézkedéseid tekintetében. Ebben az esetben Amerika korlátlan támogatásban részesítené De Gaulle-t* Az ausztráliai miniszterelnök Londonban Camberrából érkező jelentések szerint az ausztráliai kormány egyhangúlag fölkérte Men- zies miniszterelnököt, hogy a feszült távolkeleti helyzetre való tekintettel, utazzék Londonba, ahol a leghatározottabban képviselheti Ausztrália érdekeit. Az ausztráliai kormány szerint a távolkeieti ügyekben elsősorban Angliában és Amerikában hozzák meg a hadászati döntéseket, minélfogva ezeknél Ausztrália nem kerülheti ki a képviseltetést. sorokat rejtegetnek: »Eme férfi hivséges vala, mindaz ő cselekedeteiben magát Istennek mindenestül alávette, magát országával együtt fogadalmának és fölajánlásának általa, szüntelen könyörgésekkel, Isten örökké Szűzanyjának,, Máriának oltalma alá helyezte és dicsősége oly híres a magyaroknál, hogy eme Szűz mennybemenetelének ünnepét 0 tulajdon nevének hozzáadása nélkül nyelvükön Asszony napjának hiddogálják.« Ezt rótták papírra az íródeákok első királyunkról, azóta Nagyasszony képe ráhajolt a kardbojtokra, pénzeinkre, zászlóinknak éke lett, hogy diadalra segítse történelmi missziót betöltő gyermekeit. Hej Istenem, Lehel vezér kürtje de sokszor föíbűgott bánatosan véres temetőinkben, de mégis talpra állt a magyar, mert volt édesanyja, aki lehajolt betegágyához, vezette, támogatta ha elindult imfaolyog- va küldetése felé. Száz csatában, millió veszélyben védelmezte nemzetét, ott fetrenggett f agy ban-vérb en, ez er sebből vérezett. ö hozta gyógyítóbalzsamát, irgalma volt, hogy föl tudott kelni a félhalott. Az ö zászlói lobognak Bécs alatt, Nándorfehérvárnál, de ezzel indultak el azok a legendás regimentek, akik Uj- verbásznál az égből hullottak alá, akiket a Dnyeszter, Bug partján ámulva csodálunk. — Természetes, lobogói alá egész emberek kellenek, történelmi zászlónkat csak az lendítheti magasba, akire ráillik" a virág, »Boldogasszony hadnagya«. A mai napon mintha inspicirungot tartana fölöttünk. Nézzünk szembe önmagunkkal, mérjük élőinkét, mit érünk? Édesanyák, be mer- j netek-e szólítani házaitokba, ha utcáinkon megjelennékNem kellene könnyeivel öntözget- ni kertednek megfonnyadt virágát? Ne engedjük, hogy neve kifakuljon. Csak így bírjuk el keresztünket, amit Vereckénél vettünk vállainkra, hogy vigyük a magyarság golgotavirágos ösvényét át. El ne feledjük, Szentfiára is gúnypalásíot adtak, minket is kicsúíoltak ,a törpék, akik nem tudtak fölérni kultúránk pereméig, ereszeink alá szivárogtak a történelem vihara elől. Emlékezünk Benes, Titulescu genfi gúny- mosolyára,arcunkba kergette a vért. Fizet a | végzet, a gőg bábeltornyai már ledőlnek. Bár- í milyen is legyen a jövendő perspektívája, bizalmunk Őbenne, aki összegyűjti fohászunkat, aggódó reményünket, igazságot szerez nyegény, magyaroknak. Följut hozzá bús szívünk éneke: Nagyasszonyunk ezerévig édesanyánk voltál, Őseink ha hozzád szóltak, feléjük hajolták Száz ostorral ostorozzon, de az egyért Boldogasszony A jó Krisztust kérd meg: Négy vízparton, három hegyen Mindörökre magyar legyen a Máriás ének!
