Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-07-14 / 158. szám
XXIV. évfolyam. 158. szám. ÁRA 8 FILLÉR 1941. július 14. HÉTFŐ. Megjelenik hetkösaiapoiikéat délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4 t Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.368. Nagy ünnepélyességgel fogadták Alsólendifán Grősz József szombathelyi megyéspüspököt, a vidék új f«»pásztorát Grősz József szombathelyi megyéspüspök vasárnap az egyházmegyéjéhez visszacsatolt zalai rész híveit látogatta meg s ez alkalommal nagyszabású ünnepély volt Alsólendván, ahol a hívek ezrei gyűltek egybe új főpásztoruk fogadására és ünneplésére. Megjelent ünnepélyen vitéz Horváth Ferenc tábornok, a Muravidék katonai parancsnoka, vitéz Teleki Béla gróf főispán, Brand Sándor dr. alispán, Tomka János dr. vármegyei főjegyző, Szalay Gyula dr. vármegyei tiszti főügyész, Szele József dr. árvaszéki h, elnök, Body Zoltán dr., az alsólendvai járás főszolgabíráj a, továbbá a vidék papsága; ott volt Szende László, szombathelyi esperesplébános és Toronyi Németh István, az A. C. egyházmegyei igazgatója. A iőpásztor Belatinc felől érkezett autón Alsólendvára. A járás és egyben a vármegye határánál elsőnek nemes jMarcsa Sándor ezredes, járási katonai parancsnok a járás nevében, majd vitéz Teleki Béla gróf főispán az ipteger Zala vármegye közönsége nevében . üdvözölte őt. Brand Sándor dr. arra kérte a püspököt, zalai híveinek mondja el azt, amit Muraszombaton elmondott. A püspök köszönő szavai után elindultak autón A1- sólendva felé. A főpásztor útközben megtekintette Belatineon, Gserföjdén, Nagypalinán és Muraréven a templomot, s rövid ima után a plébániát. Mindenütt a hívek nagy sokasága fogadta. A belatinci és nagypalinai plébánosok magyar nyelven, a cserföldei ésmu- rarévi plébánosok latin nyelven üdvözölték őt. Fél 11 után érkezett a főpásztor ALSÓLENDVÁRA. Kíséretében volt Kiss Lajos dr. prelátus- kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő, Szakos Lajos dr. püspöki szertartó és Winter György tábori esperes. A díszkapunál Leva- sits Ferenc eg\ házközségi elnök üdvözölte a püspököt s áldását kérte. Utána Trágilrmuska kisleány, majd a Mária Kongregáció egyik tagja szép csokorral kedveskedett a fopásztornák. Grősz József püspök megköszönte a meleg fogadtatást s örömét fejezte ki, hogy megjelenhetett az anyaországhoz visszacsatolt zalai terület hívei között. Azután arról szólott, hogy 1923. december 1-e szomorú dátum a szombathelyi egyházmegye történelmében, mert a négyéves megszállás után ezen a napon szakították el a most visszakerült zalai részeket a szombathelyi egyházmegyétől. A terület idegen urai ugyanis lehetetlenné tették, hogy a. főpásztor papjaival és híveivel ériutkezhessék. Amikor a pápai államtitkár a szomorú hírt közölte az akkori püspökkel, a püspök tudomásulvételt jelentő válaszában annak a reményének adott kifejezést, hogy visszatér még az egyházmegye régi egysége és épsége. Ez az idő most, Istennek hála, elérkezett és ő június 1-ével átvette a visszacsatolt részek fölött ismét a joghatóságot. Tedeumos lélekkel köszönti a régi és most új híveket, szeretettel viszonozza az üdvözlést és kéri Istent, adjon boldogulást visszatért híveinek, akiknek igazi atyja akar lenni a főpásztor. A püspök szav ai után Holzedl Henrik lenti esperesplébános az alsólendvai hívek nevében és felkérésükre üdvözölte a püspököt — mint (hangsúlyozta — annak a templomnak tövében, amelynek szószékéről öt éven át hirdette az igéket és nyújtott lelki vigaszt a híveknek, akik elvesztették hazájukat, de szívben, lélekben mindig igaz magyarok maradtak. Kéri a püspököt, vegye gondozásába új híveit, Erősítse lelkűket, hogy, ha kell, vértanukká is legyenek. A templomban. A lendületes beszéd után a püspök a hívők, egyesületek, testületek sorfala között kíséretével a templomba indult. A bejáratnál Jerics Iván bántornyai esperesplébános üdvözölte a püspököt, aki rövid ima után a főoltárhoz vonult és főpapi szentmisét pontifikáit. Misé alatt az énekkar Szép János kántortanító orgonakísérete mellett régi egyházi énekeket adott elő. Mise után a püspök a Mária Kongregáció es a tüzoltótestület zászlószalagjait szentelte meg. A szalagokat özv. Tomka Györgyné, illetve Titler Antalné kötötte a zászlókra. Azután a szószékre lépett a püspök és szentbcszédet intézett a templomot zsúfolásig megtöltő hívekhez. Küldöttségek, látogatás. Mise végeztével a püspök a papság kíséretében a plébániára ment, ahol küldöttségeket fogadott. Először a katonai parancsnokság, azután az egyházközség, majd a különféle testületek jelentek meg előtte es több köreimet is terjesztettek a í'őpásztqr elé, aki a küldöttségek fogadása után látogatásokat tett a községben. Délután 2 órakor díszebéd volt a ferences nővérek zárdájánál: nagy tér-, méhen s azon körülbelül nyolcvanan vettek részt. Ebéd alatt vitéz Horváth Ferenc tábornok pohárköszön tói mondott a kormányzóra. Ebéd közben Bakun István plébános felolvasta Strausz Flórián prelátus, Alsólendva volt utolsó magyar plébánosának táviratát. amelyben üdvözli Alsólendva lakosságát, örömét fejezi l|i, hogy régi plébániája ismét az előbbi joghatóság elé került és kézcsókját küldi a főpásztornak. Ebéd után papi gyűlést tartott a püspök s azután Bántornya, Lenda- vásárhely, Bagonya irányában visszautazott székhelyére. A püspöklátogatás sokáig emlékezetében marad Alsólendva lakosságának. Nagyobb ünnep el sem képzelhető, mint amilyen volt július 13-án. Főpásztort, jő atyát fogadott Alsólendv a s azN ünnepnek minden Jegkisebb mozzanatán meglátszott, hogy, amit a lakosság tett, azt igaz szívből cselekedte afeletti örömében, hogy hazája után most már régi egyházmegyéjébe is visszakerülhetett és így a magyar katolikussággal is testvéri közösségbe lépett. Az ünnep sikerén sokat fáradozott Dervarics Elemér községbíró és Tomka György, akiknek mindenre kiterjedő figyelme és lankadatlan buzgalma valóban szép eredményekben nyert kifejezést. Muraköz énekel Az a hálaérzet, amely a felszabadult és most visszacsatolt muraközi szíveket eltölti, — úgy látszik — kifogyhatatlannak ígérkezik'. A megszállás alatti kisebbségi sors lidércnyomásából való első felocsudás után Muraköz magyar és magyar érzésű népe újra magára talált, új életet kezdett, az új, szabad és magyar kultúra kiépítésének útjára lépett. Ennek első lépése volt Csáktornyán a 130 tagú énekkar megalakulása, amely — mint Muraköz népének szíve dobbanása — lüktető életritmusban él, s — mint örömmel értesültünk róla — első szárnypróbálgatását, az Anyaország iránti hála első szellemi megnyilatkozását, Zalaegerszegen akarják tolmácsolni 130 éneklő muraközi magyar lélek útján. Mint a folyó hő 12-én megtartott értekezleten leszegezést nyert: a Csáktornyái dalkör július 20-án érkezik Zalaegerszegre, ahol a Kultúrház nagytermében este fél 7 órai kezdettel tartja meg első magyar hangversenyét, amelyet szép ünnepi keret és műsor övez majd körül: az ünnepi alkalom és az ünneplő magyar szívek hangulatának megfelelően. (Részletes műsort később közlünk). Huszonhárom évig várt erre a kedves alkalomra Csáktornya népe, míg végre elérkezett az idő, hogy szabad szívből, szabad és magyar melódia töltse be a magyar légkört. Itt lesznek és énekelnek ... Ének-imádságot küldenek a felszabadítás Urának, a magyarok Istenének. S az ünnepség is több lesz,, mint egy egyszerű hangverseny: Muraköz ünnepe. De a mienk is! Tehát, mindenki, aki magyar és aki örülni tud, osztozik Muraköz örömében, nem vonja ki magát a részvétel alól. Nemzeti becsületünk, együvétartozásunk tudatának jegyében tüntetnünk kell velük, azokkal, akiknek huszonhárom évig kellett raboskodni, hogy újra magyarok lehessenek. S most, hogy beteljesedett, testvéri szívet, lelket hoznak ide. S reméljük: Zalaegerszeg közönsége nem lesz méltatlan ,ehez a bizalomhoz.
