Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-07-10 / 155. szám
Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség é3 kiadóhivatal : Eftiaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4 P Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.368. Muraköz őpömiinaepe Fariakra bevonult a honvédség Nagy folvonniás Csáktornyán A nagykanizsai m. kir. honvéd zászlóal j tegnap, július 9-én bevonult Perlakra. Jelen voltak a bevonulásnál: Balásfalvi Kiss László, altábornagy, hadtestparancsnok, Vitéz Horváth Ferenc tábornok, vitéz Teleki Béla gróf fő. ispán, Brand Sándor dr. alispán. Az ünnepélyes fogadtatáson nemcsak Perlakról, hanem a vidékről is igen nagy számban jelentek meg. A katonaviselt férfiak kitüntetéseikkel, az asszonyok, leányok csaknem kivétel nélkül magyar ruhában voltak ott s lelkesen ünnepelték honvédőinket. Üdvözlő beszédet Sebestyén Mátyás dr., perlaki ügyvéd mondott. Ugyanakkor, amikor Perlak és környéke lelkesen ünnepelte bevonuló honvédeinkef, Csáktornyán is n^gy felvonulás volt a magyar Stockholm, július 10. A Göteborgs Handels och Sjöfarts'tidning londoni tudósílójának jelentése szerint az angol—szovjet katonai tárgyalások, amelyek egyidejűén folynak Londonban és Moszkvában, a Közelkelet és India 1 védelmére vonatkoznak. Londonban úgy tudják, hogy ezzel kapcsolatban messzemenő diplomáciai tárgyalásokat kezdeményezett a SzovNégyhónapi várakozás után végre elérkeztünk addig, hogy Muraköz is, mint a Murán inneni visszatért vidék magyar katonai köz- igazgatás alá került. A katonai közigazgatás készíti elő a polgári közigazgatás bevezetését. Eddig horvát hatóságok működtek Muraközben. Ezeknek a működése most megszűnt. A muraközi viszonyok rendezetlensége csak a bizonytalanságot növelte és ennek hatása tapasztalható is volt minden téren. Senki sem tudta, Hogy tulajdonképen hova is tartozik, hogy tulajdonképen hol, melyik országban lakik, melyik államnak a polgára, honnan és kitől várhat valamit. Július 9. azután tiszta helyzetet teremtett. Muraközben ettől a naptól kezdődően a magyarok látják el a közigazgatást, a magyarok gondoskodnak a lakosságnak minden szükségletéről, katonai közigazgatás bevezetésének örömére. Az egész város lobogódíszt öltött. Alig volt ház, amelyen nem lengett volna a magyar nemzeti zászló. A gyárak hatalmas kapuit, az üzletek kirakatait nemzetiszínű díszítések borították. Nagy ünneplő csoport vonult a katonai parancsnokság elé, hogy kifejezést adjon magyar érzésének, amelyet most már szabadon nyilváníthat. Megállapítható, hogy a falusi nép tudomást sem szerez a régi, horvát intelligenciáról, táríítokról, jegyzőkről s általában az egesz vonalon csak öröm és .lelkesedés tapasztalható, hogy véglegesen megszabadultak a nyaltukra ültetett idegen elemektől. 1941. július 9. örömünnepe volt Muraköz népének. jetunió Iránnal és Afganisztánnal. A pótlóan Moszkvába küldött öt további angol katonai kiküldött, mint már jelentették, az ankarai afgán követ társaságában repült Moszkvába. Az öt bizottsági tag közéi] kettő katonai szakértő, három pedig a szárazföldi hadsereg tisztje. — o — szóval bekapcsolódott Muraköz is a magyar állami élet vérkeringésébe. Zala vármegyének történelmében örökké emlékezetes lesz ez a nap. Integritása helyreállt. »Csonka« Zalából »teljes« Zala lett. A természetes határ, a Dráva vonala, helyreállt és így Muraköz hűséges népe a régi ha- , tár visszaállításával teljesen egyesült az anyaország népével. Évekkel ezelőtt összegyülekeztek Zalaegerszegen azok a tanítók, akik a Csáktornyái tanítóképzőben végeztek. Akkor csak remél- : ték, hogy egyszer, valamikor még elmehetnek a Zrínyi várhoz, meglátogathatják^ az Alma Matert és ott szent visszaemlékezéssel elénekelhetik a magyar nemzet imádságát, hogy hálát adjanak a Magyarok Istenének, aki az ősi föld visszajuttatásával igazságot szolgáltatott a magyarnak. Szólunk most a Csáktornyái tanítóképző volt diákjaihoz: rendezzenek találkozót a magyar Csáktornyán, ahová magyar szívük és diákéveiknek kedves emléke vonzza őket. Vannak többen Zalaegerszegen és közeli környékén is a v olt Csáktornyái »lcépezdészek«] közül. Indítsák meg ezek a Csáktornyái látogatás előkészítő munkáit, szervezzék meg azt az ünnepet, amelyet v ár Csáktornya lakossága és az egész Muraköz népe. Azért képezte ki őket annak idején a magyar állam, hogy közülük kerüljenek ki a derék Muraköz népének tanítói: reájok hárul tehát a föladat, hogy megrendezzék a Muraköz visszatérésének ünnepét. Ez alól a szent kötelesség alól — tudjuk — egyik sem akarja magát kihúzni. Tehát munkára föl, volt Csáktornyái diákok! Segítségünket elíez a munkához mi is fölajánljuk. Várjuk az előkészítő bizottság mielőbbi megalakulását. Kapálást is meg kell tanulni A kert minden részében nagyon fontos nyári munka a kapálás. Egyáltalában néni mindegy, hogy mikép végezzük. Hogy mindenki megtanulhassa, ahoz tisztában kell lennünk céljával. A kapálással meglazítjuk a talaj színének legfelsőbb rétegét és ezzel egyidejűén gyökerestől kiirtjuk a gyomnövényeket. A talaj felületét azért lazítjuk fel, hogy a termőföld víztartalmát megóvjuk, vagyis a tömő- dött talaj hajszálcsövecskéit elrombolva, gátat vessünk a víz elpárolgásának. A gyomok korai irtása azért rendkívül fontos, mert egyrészt, ha ezek elhatalmasodnak, nedvességet és táperőt vonnak el termőföldünktől, másrészt a gyomok gyorsabban fejlődve kultúrnövényeinknél, ezeket elnyomják. Alikor és hogyan kapáljunk? A fentebb már elmondottakból következik, hogy sürgőssé válik a kapálás, amikor a gyom kikelt, vagy a talaj színe valamely külső hatás következtében erősebb mértékben összetömődött. A gyom egy idényben többször is felütheti fejét, ezért e gyomirtás céljából többször is kell kapálni. A talaj tömöttségét nagyobb esők, öntözés, járás, hengerlés fokozza s így huzamosabb és bőséges csapadék, vagy árasztó öntözés, ültetés és palántálás után, amikor össze-vissza járjuk a földet, lehetőleg mindig kapáljunk. Épen azért, mert olyan gyakran kell kapálnunk, igen fontos, hogy ezt a munkát gyorsan, vagyis kiadósán végezzük. Könnyebb mű- veletű talajokon széles és lapos, úgynevezett saraboló kapákat használunk (amellyel igen gyors munkát végezhetünk), ellentétben a hegyes, ásóformájú, úgynevezett töltögető kapákkal, amelyeket szőlőben, köves, vagy agyagos földeken használunk legtöbbször megmunkálás esetén. A helyes kapálás első kelléke tehát á gyors munka, másodiknak lehet említeni a gondos kivitelt, különösen akkor, ha sűrű, apró gyommal van tele kertünk. A kapálást mindenkor előrefelé haladva végezzük, kisebb vagy szélesebb sávot munkálva meg, de legfeljebb annyit, amennyit egy állásból erőltetés nélkül könnyen elérünk. Nagyon fontos az is, hogy a már megmunkált területre ne járjunk be, vagyis azt újra ne tapossuk le. Ezért úgy állunk fel, hogy kapálás közben mindenkor a sorra kerülő következő sávon haladunk előre és az elmaradt pásztát munkáljuk meg. India védelméről tárgya! Anglia és a szovjet A Csáktornyái tanítóképző« intézet volt növendékeihez ' . V , . * I Rendezzenek találkozót régi iskolájukban
