Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)

1941-09-06 / 203. szám

ZALAMEGYEI ÚJSÁG 8. Menjünk Szent Terézkéhez, vigyük szivünk vágyát Hozzá és Ő meghallgatja A zalaegerszegi hölgykongregáció kellő számú jelentkezés esetén zarándoklatot vezet szeptember 13-án Keszthelyre, Szent Teréz­kéhez, a kármeliták templomába. Indulás reggel 4 óra 45, érkezés Keszt­helyre 7 óra 30 perekor. Vissza indul 13 óra 15, Zalaegerszegre érkezik 16 óra 48 perckor. Viteldíj: oda-vissza, II. oszt. 8.80 P, III. oszt. 5.90 P, 330/o-os kedvezményes árban. (Tűrjén, Szentgyörgyön át.) Megjegyzendő: e hétvégi jegy egy hétre érvényes. Ha valaki másnap akar hazajönni, a Rá­kosi Viktor internátusbán kaphat lakást napi 1.50 pengőért. A Hungária-szállodában délben közebéd, ara személyenkint 2 P, menü. Aki részt kíván venni zarándoklatunkban, szíveskedjék szeptember hó 10-ig a »Zrínyi«- könyvkereskedésben jelentkezni, hogy ebédre és szállásra igényt tart-e? Ugyancsak a »Zrí­nyi«-ben fizetendő az útiköltség is, mert együttesen váltják meg a jegyeket. Szentgyónás, szentáldozás itthon 12-én. — Aki a vonatutazást kibírja reggelizés nél­kül, ott részesülhet szeníáldozásban. Leventeképzést a Délvidékre : Valami csodálatos szépség és keménység van ebben a szóban: levente! Levente, Árpád fia, ősi magyar fészerek, szállások vértanúja. Leventék — magyar daliák! Szent István, Szent László, Kálmán vitézei, 'Nagy Lajos, Hunyadiak világverő bajnokai! Véres magyar századok »regimentjei«, fajtánk legszebb ki­virágzásai leventék voltak. Hajdan a kiváltsá­gosok vitézlő-rendje, ma a magyar nemzet egyetemének nevelő szervezete. Magyarsá­gunkhoz szabott gyönyörű iskola, amely ér­tékesebb emberré, harcos magyarrá ková­csolja ifjúságunkat. Eszménye a magyar lovag- ideál. A gyengék támasza, az igazság és jog bajnoka. Megkarcoló ja a szebb magyar jö­vendőnek: a Magyar Igazság beteljesülésének. Magyar ifjú, ki szellemi és testi erőidet gyarapíthatod, taneszközödet fogod, vagy a szerszámot markolod, — levente vagy! Azzá avatott a honszerzők, a hősök vére. Te vagy ia magyar erő megtartója, a magyar megúju­lás reménye. Azért, ha a gárda tagjává avat a próba, ne feledd, hogy magyar levente vág} ! Rajtad a hősök szemek És ti délvidéki ifjak, akiket 22 évig kirekesz tett a magyar közösségből az emberi bűn, jöj jetek hozzánk — levente bajtársnak! Kiálltátok a próbát keményen; üldözöttek, kiátkozottak vol tatok, a vér mégsem vált vízzé, — magyarok maradtatok. Fülemben cseng örökké egyiktek szava: „Olyan szép leventének lenni!“ — Iga­zad van magyar testvérem! Sok hazatért ifjú vágya: magyar leventének lenni! I A visszatért magyarság életéhez csatlakozva népem szivével és ajkával kérem az illetékese­ket, fajtánk sorsdöntő harcaihoz markoljunk össze minden magyar értéket mielőbb, — kezd jük meg a leventeképzést a — Délvidéken is. Csentevölgy, 1941. szeptember 5 Völgyesi József 1941. szepl ember 6. ■ . s > CSIPKEBOGYÓT 1------------------------------------:------------- l f V adrÓEsagyümölcsöt (Hecsedli) kimagozva, vagy | | egészben szárítva, továbbá asedepHeveUt | 4 (kuszószeder) málnalevelet szárítva minden 1 | mennyiségben magas áron vásárol | í P»Ktod**og Magira»" GyóssfnSvénji I R«. I Budapest, IX Ferenc körút 35, j i I „ -4.....^ n -4—t— I__^______L Hf V-------­— aa . PZS;-. ...........­-----f— SI EMENS RÁDIÓ flmitia ELEKTRA íí RádSé- ée Villamossági Vállalat Zalaegerszeg, Kossuth Lajos utca 8. Rá** Jet! Telefon : 206. Caera E Amerika fenyegeti Japánt Az Unió külügyminisztériumának körei­ben hangoztatják, hogy az Egyesült Államok fölhagytak Japán békés megbékéltetésének kí­sérletével és közölték Tokióval, hogy csak akkor kerülhet sor tartós csendesóceáni meg­egyezésre, ha Japán fölhagy a tengelyhataL makkal való haladással. Kerkaparti nyár Kerkakutas, augusztus végén. Amire hosszú hetek, hónapok óta vágy­tam: az erdők csendje és a rétek nyugalma, ime, az enyém. Ez a vidék a maga elzártságában, villám- sujtotta faóriásaival, szakadékos partoldalai­val, esős időben járhatatlan 'útjaival gyer­mekmesék vad rengetegére emlékeztet, ahol elvarázsolt hercegkisasszonyok bolyonganak. Egy kicsit az őstermészet uralkodik még ezek­ben a véget nem érő erdőkben és szinte za­varja a harmóniát, amikor emberkéz-emelte farakások szakítják meg a szálerdő csodála­tos egyhangúságát. Évek múltak el, amikor utoljára erre jár­tam, de a vidék és a falu a nyárutó dús' gazdagságába öltözve, régi ismerősként foga­dott. A patak ezüsttestű halakat tartogatott számomra, a parti bozót fekete tüskeszedret érlelt és Bundás vidám farkcsóválással üd­vözölt. A város utcái elmaradtak mögöttem, hogy körülzárjon az Isten szép világa, az áldott, gazdag, kerkaparti nyár. * * «f* A szántóföldeken kék virágú lentáblákat fésülget a szél és dús termés súlya alatt ros­kadoznak a haragoszöld kölesek. A láthatáron köröskörül fenyvesek szalagja sötétlik. Órá­kig bolyongok a lassan nemuié erdőben, ahol mókusok mókás játéka feledtet el minden bút és gondot. Egyes helyeken a földet beborítja! az eperlevél. Mendják, hogy nyárelején piros- lott az erdő a szamócától. Istenáldotta föld ez. A csődéi erdőből hatalmas batyukban) hordják haza az illatos vargányagombát. (Mi­kor látom, kis sóhajtással gondolok az eger- szegi piacra, amelyik — a mai útviszonyok] mellett — ennek a vidéknek olyan távoli, mint egy elérhetetlen álom ...) Hazafelé az útszéli cserjésből méteres kí­gyó tekerőzik az útra, néhány gyerek hangos visítással veszi űzőbe, de villámgyors moz­dulattal tűnik el az árokpart tüskés bozótjá­ban. Magam is megborzongok, mikor megpil­lantom hátának világos cikk-cakkját és utána, könnyebbült sóhajjal lépek a falu fehéroszlo­pos tornácainak nyugalmába. * * * Kaszálják a kerkaparti réteket. Virágolá milliója hull el a gyilkos kasza nyomán, de a föld ünnepi díszt tartogat az őszi napokra is«

Next

/
Oldalképek
Tartalom