Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-09-06 / 203. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 8. Menjünk Szent Terézkéhez, vigyük szivünk vágyát Hozzá és Ő meghallgatja A zalaegerszegi hölgykongregáció kellő számú jelentkezés esetén zarándoklatot vezet szeptember 13-án Keszthelyre, Szent Terézkéhez, a kármeliták templomába. Indulás reggel 4 óra 45, érkezés Keszthelyre 7 óra 30 perekor. Vissza indul 13 óra 15, Zalaegerszegre érkezik 16 óra 48 perckor. Viteldíj: oda-vissza, II. oszt. 8.80 P, III. oszt. 5.90 P, 330/o-os kedvezményes árban. (Tűrjén, Szentgyörgyön át.) Megjegyzendő: e hétvégi jegy egy hétre érvényes. Ha valaki másnap akar hazajönni, a Rákosi Viktor internátusbán kaphat lakást napi 1.50 pengőért. A Hungária-szállodában délben közebéd, ara személyenkint 2 P, menü. Aki részt kíván venni zarándoklatunkban, szíveskedjék szeptember hó 10-ig a »Zrínyi«- könyvkereskedésben jelentkezni, hogy ebédre és szállásra igényt tart-e? Ugyancsak a »Zrínyi«-ben fizetendő az útiköltség is, mert együttesen váltják meg a jegyeket. Szentgyónás, szentáldozás itthon 12-én. — Aki a vonatutazást kibírja reggelizés nélkül, ott részesülhet szeníáldozásban. Leventeképzést a Délvidékre : Valami csodálatos szépség és keménység van ebben a szóban: levente! Levente, Árpád fia, ősi magyar fészerek, szállások vértanúja. Leventék — magyar daliák! Szent István, Szent László, Kálmán vitézei, 'Nagy Lajos, Hunyadiak világverő bajnokai! Véres magyar századok »regimentjei«, fajtánk legszebb kivirágzásai leventék voltak. Hajdan a kiváltságosok vitézlő-rendje, ma a magyar nemzet egyetemének nevelő szervezete. Magyarságunkhoz szabott gyönyörű iskola, amely értékesebb emberré, harcos magyarrá kovácsolja ifjúságunkat. Eszménye a magyar lovag- ideál. A gyengék támasza, az igazság és jog bajnoka. Megkarcoló ja a szebb magyar jövendőnek: a Magyar Igazság beteljesülésének. Magyar ifjú, ki szellemi és testi erőidet gyarapíthatod, taneszközödet fogod, vagy a szerszámot markolod, — levente vagy! Azzá avatott a honszerzők, a hősök vére. Te vagy ia magyar erő megtartója, a magyar megújulás reménye. Azért, ha a gárda tagjává avat a próba, ne feledd, hogy magyar levente vág} ! Rajtad a hősök szemek És ti délvidéki ifjak, akiket 22 évig kirekesz tett a magyar közösségből az emberi bűn, jöj jetek hozzánk — levente bajtársnak! Kiálltátok a próbát keményen; üldözöttek, kiátkozottak vol tatok, a vér mégsem vált vízzé, — magyarok maradtatok. Fülemben cseng örökké egyiktek szava: „Olyan szép leventének lenni!“ — Igazad van magyar testvérem! Sok hazatért ifjú vágya: magyar leventének lenni! I A visszatért magyarság életéhez csatlakozva népem szivével és ajkával kérem az illetékeseket, fajtánk sorsdöntő harcaihoz markoljunk össze minden magyar értéket mielőbb, — kezd jük meg a leventeképzést a — Délvidéken is. Csentevölgy, 1941. szeptember 5 Völgyesi József 1941. szepl ember 6. ■ . s > CSIPKEBOGYÓT 1------------------------------------:------------- l f V adrÓEsagyümölcsöt (Hecsedli) kimagozva, vagy | | egészben szárítva, továbbá asedepHeveUt | 4 (kuszószeder) málnalevelet szárítva minden 1 | mennyiségben magas áron vásárol | í P»Ktod**og Magira»" GyóssfnSvénji I R«. I Budapest, IX Ferenc körút 35, j i I „ -4.....^ n -4—t— I__^______L Hf V-------— aa . PZS;-. ...........-----f— SI EMENS RÁDIÓ flmitia ELEKTRA íí RádSé- ée Villamossági Vállalat Zalaegerszeg, Kossuth Lajos utca 8. Rá** Jet! Telefon : 206. Caera E Amerika fenyegeti Japánt Az Unió külügyminisztériumának köreiben hangoztatják, hogy az Egyesült Államok fölhagytak Japán békés megbékéltetésének kísérletével és közölték Tokióval, hogy csak akkor kerülhet sor tartós csendesóceáni megegyezésre, ha Japán fölhagy a tengelyhataL makkal való haladással. Kerkaparti nyár Kerkakutas, augusztus végén. Amire hosszú hetek, hónapok óta vágytam: az erdők csendje és a rétek nyugalma, ime, az enyém. Ez a vidék a maga elzártságában, villám- sujtotta faóriásaival, szakadékos partoldalaival, esős időben járhatatlan 'útjaival gyermekmesék vad rengetegére emlékeztet, ahol elvarázsolt hercegkisasszonyok bolyonganak. Egy kicsit az őstermészet uralkodik még ezekben a véget nem érő erdőkben és szinte zavarja a harmóniát, amikor emberkéz-emelte farakások szakítják meg a szálerdő csodálatos egyhangúságát. Évek múltak el, amikor utoljára erre jártam, de a vidék és a falu a nyárutó dús' gazdagságába öltözve, régi ismerősként fogadott. A patak ezüsttestű halakat tartogatott számomra, a parti bozót fekete tüskeszedret érlelt és Bundás vidám farkcsóválással üdvözölt. A város utcái elmaradtak mögöttem, hogy körülzárjon az Isten szép világa, az áldott, gazdag, kerkaparti nyár. * * «f* A szántóföldeken kék virágú lentáblákat fésülget a szél és dús termés súlya alatt roskadoznak a haragoszöld kölesek. A láthatáron köröskörül fenyvesek szalagja sötétlik. Órákig bolyongok a lassan nemuié erdőben, ahol mókusok mókás játéka feledtet el minden bút és gondot. Egyes helyeken a földet beborítja! az eperlevél. Mendják, hogy nyárelején piros- lott az erdő a szamócától. Istenáldotta föld ez. A csődéi erdőből hatalmas batyukban) hordják haza az illatos vargányagombát. (Mikor látom, kis sóhajtással gondolok az eger- szegi piacra, amelyik — a mai útviszonyok] mellett — ennek a vidéknek olyan távoli, mint egy elérhetetlen álom ...) Hazafelé az útszéli cserjésből méteres kígyó tekerőzik az útra, néhány gyerek hangos visítással veszi űzőbe, de villámgyors mozdulattal tűnik el az árokpart tüskés bozótjában. Magam is megborzongok, mikor megpillantom hátának világos cikk-cakkját és utána, könnyebbült sóhajjal lépek a falu fehéroszlopos tornácainak nyugalmába. * * * Kaszálják a kerkaparti réteket. Virágolá milliója hull el a gyilkos kasza nyomán, de a föld ünnepi díszt tartogat az őszi napokra is«