Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-07-05 / 151. szám
XXIV. évfolyam. 151. szám. ÁRA ” Fii—ÉR 1941. július 5. SZOMBAT. Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenvi-tér 4. Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC i Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4 R Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.368. Zala varmegye Muraközért Ünnepi gyűlésre ölt egybe ma az ősi Zala- vármegye törvényhatósági bizottsága. Mura^ közért, annak Magyarországhoz való mielőbbi vissacsatoiásáért emelte fel szavát a vármegye, amelyet a legközvetlenebbül érintett Szent Hazánk egyik gyöngyének, a Zala megyéhez ezerév óta tartozott Muraköznek Trianonban történt lesarabolása A gyűlést fél 11 óra után nyitotta meg vitéz Teleki Béla gróf főispán. A széksorokat ünneplőbe öltözött bizottsági tagok foglalták el. Négy muraközi testvérünk is eljött a nevezetes gyűlésre, A Hiszekegy elmondása után üdvözölte az egybegyűlteket a főispán s utána megnyitójában a többek között a következőket mondotta : —• Rendkívüli viszonyok között jöttünk össze a mai rendkívüli közgyűlésre. Május havi közgyűlésünk óta lecsendesedett a fegyverek zaja a Balkánon, a tengelyhatalmak és a német véderő csodálatos teljesítménye következtében. Már már úgy látszott, hogy Európa a továbbiakban a diplomáciai háború küzdőtere marad, amikor nemvárt hirtelenséggel, de hála Istennek az előrelátó és mindennel számoló német hadvezetésnek és felkészültségnek tudatában nadat- üzent a Német birodalom Szovjetoroszország- nak. A június 22-ike óta ezen új keleti óriásfronton lezajlott hadieseményekből világosan- látjuk, hogy itt egy szerencsés megelőzéséről volt szó egy olyan szovjet részről tervezett tá madásnak, amelynek hátamögött áll az angolamerikai szövetség, a németgyüiölettől vezérelve és nem látja, hogy a nemzetközi zsidóság hatalmi törekvéseit támogatja, arneiy a nyomorba taszítaná a népeket a bolsevizmus eszközén keresztül is, hogy világuralmát ismét biztosítsa. — Felismerve e veszélyt az egész európai kontinens e gigantikus méretű küzdelemben a német haderő mellé állott és csak természetes, hogy a nemzeti létért, a kereszténység védelméért folyó eme élet-halál harcban vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó Urunk bölcs vezetése alatt részt kér magának a magyar nemzet, amely Európában elsőnek rázta le magáról a bolsevista terror uralmat és amely elsőnek kezdte meg keresztény nemzeti alapon országa újjáépítését. De részt kér e harcban a magyarság annyival is inkább, mert meg kell, hogy torolja azt az aljas orvtámadást, amelyet a szovjet légi haderő ellene végrehajtott és amely ártatlan, magyar életeket kívánt áldozatul. Élet halál harcról van szó, amelyet a győzelemig végig kell harcolnunk, hogy Európára és benne Hazánkra végre békés, építő korszak viruljon és biztosíthassuk a bennünket megillető helyet is az ezeréves határok között és betölthessük történelmi, magyar, de egyszersmind európai hivatásukat is. A békés küzdelem melletti bizonyságtétel és történelmi jogainkhoz, a szentistváni állam eszméhez való szilárd ragaszkodás adta az impulzust e mai rendkívüli közgyűlésünk összehívására, amely vármegyénk integer részének: a Muraköznek végleges visszaszerzése érdekében kíván állást foglalni. — Mint Zrinyi Miklósnak igen távoli ugyan, de vérszerint is egyik szerény utóda e főispáni székben, azzal a kéréssel fordulok most a tekintetes törvényhatósági bizottsághoz és rajta keresztül, Zrinyi vármegyéjéhez, hogy mutatkozzék e történelmi pillanatban az események jelentőségéhez méltónak, lássa meg Zrinyi Miklósnak Muraközben ma is élő lelkét, lássa Zrinyi hősi katonáit a mai honvédségben, amely őrzi az ezeréves határt a Dráva mentén, — kövesse és szóljon belőle Deák Ferenc bölcsessége, mérlegeljen mind tói szót, legyen történelmi múltjához hű, legyen megfontolt, de határozott, hogy elérhessük és megérhessük azt a joggal remélt végkibontakozást, itt a délnyugati zalai végen, amikor az ezeréves határon át, baráti jobbot nyújthat a magyar a horvát testvéreknek ! Muraköz sorsa A főispán beszéde után Tomka János dr. vm. főjegyző bejelentette, hogy Pehm József és Udvardy Jenő dr. aláírásával az alábbi indítvány érkezett be : Indítvány. Indítványozzuk, hogy mondja ki a vármegye törvényhaíó ági bizottsága haíározaíilag az alábbiakat: Zala vármegye törvényhatóságát aggodalommal tölti el, hogy a Muraköz területe, bár a m. kir. honvédség 1941. évi április lilán birtokába vette, még mindig nem csatoltatok vissza Szent István koronájához és ez alkalommal is ünnepélyesen kijelenti, hogy a testéből és leikéből elszakított részéhez, minden körülmények között, megalkuvás nélkül ragaszkodik. Utalással kulturális, gazdasági, földrajzi, közlekedési viszonyokra, a Drávának országvédelmi szempontból figyelembe veendő nagyobb jelentőségére, továbbá Muraköz lakosságának a történelem folyamán és most a legutóbbi hónapokban is megnyilvánult, Magyarországhoz való hűségére, legíőképen pedig az ezer éven át tartott birtoklásra, felkéri a vármegye törvényhatósági bizottsága a in. kir. Kormányt, hogy a Muraköznek nemcsak jogi, hanem tényleges és teljes magyar birtoklásának, minden erejével sürgősen érvényt szerezni szíveskedjék. A vármegye törvényhatósági bizottsága egyúttal — ismerve a vármegye közönségének álláspontját — annak nevében is kijelenti . és leszögezi a történelem számára azon megmásíthatatlan állásfoglalását, hogy Muraközt a vármegye integráns részének tartja es arról soha le nem mond. Kelt Zalaegerszegen, 1941. évi június 27-én. Pehm József Udvardy Jenő. Az indítványt Pehm József prelátus a következő beszédben indokolta meg: Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Amikor 116 törvényhatósági bizottsági tag rendkívüli közgyűlést sürgetett és hívatott össze és pedig a tatárdúlás óta soha ennyire nem v^árt kalászérés és kaszapengés idején és amikor Zala vármegye évszázadok folyamán megszerzett és élre lendülő erkölcsi és közéleti súlyával, minden emberi válságok legnagyobb válsága idején egy rendkívül fontos országos és vármegyei ügyben kíván megnyilatkozni: a szónok vállaira az a feladat súlyosbodik, hógy alanyiságát visszaszorítva,, tökéletesen beleilleszkedve ennek a múlttól vemhes teremnek a levegőjébe, "Zrínyit, Festeticset és Deákot kapcsolja be a leikébe' és tanításukból a tanító történelem szellemét zúgassa át az énjén és annak és csak annak legyen itt, kifelé és .fölfelé, ' jelenbe, jövőbe a leadója. Az elmúlt idők szociális válsága tette-e vagy más is, nem tudom; de megfogyatkozott a történelmi világszemlélet. A történelmi jogérzék vészes vérszegénysége idején, mint egykor Bosnyák Zsófia sztrecsnói lábnyomai ^z utána jövő fagyoskodó szolgáidnak, az ő nyomaik és útjaik is melegek, járjuk' azokat. Országos közügy. Azzal, hogy ők, az egész nemzet vátesei szólalnak meg itt, a szőnyegen levő tárgy kilép egy vármegye keretéiből és a nemzet nagyjai az egész nemzet ügyévé teszik azt, ami a történelem folyamán mindig az egész nemzeté volt. Muraköz. Ha a szent korona beragyogta a nemzetet, fényes bogiára, Muraköz is velünk fürdőit benne. Ha a szent korona fénye meghalványodott, Muraköz megérezte. 1626-ban, amikor Zrinyi György, a szigetvári unokája és a Csáktornyái apja elmegy Wallenstein táborába, azért ajánlja Pázmány gondjaiba Muraközt, mert a bíboros Magyarország jóakarója. Fia, Miklós, a Muraköz és Légrád kapitánya (1640), Zala főispánja (1646) és horvát bán (1647) innét Muraközből védi Délt Babócsán, Berzencén át él Pécsig, Eszékig és mindenütt a Dráva vonalon áll Magyarország vártáján a . török ellenében. Muraköz miatt hasonlóit meg a bécsi kormánnyal, amely képtelen volt Mon- tecuccoíival megérteni Muraköz országos jelentőségét. A török áfium megrendítő gondolatai a nemzet bűneiről és erényeiről, a nemzeti hadseregről a Csáktornyái várban születnek meg és a Muraköz a bölcsője a nemzeti hadseregnek a 400 éven át. A Rákóczi- és az 1848-as szabadságharc kurucái és honvédéi és a mai nemzeti hadsereg szellemi és gyakorlati bölcsője ott ringott, ahol immár három hónapja otthon van a magyar honvédség Muraköz szegletétől övezve. Festetics György, a nagy idők nagy, embere, Georgicont teremt az országnak Keszthelyen, ugyanazon időben or-
