Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-04-12 / 83. szám
6. Z AL AMEG VE I ÚJSÁG |l941. április 12. kik. Már a kis gyermekek, annál inkább a felnőttek regényes elbeszéléseket tudnak rög- I tönözni erdei vagy mezei kalandjaikról. Legnagyobb szórakozása a göcseji embernek a »hegyre«, vagyis a szőlőbe való kiruccanás. A begy alatt következetesen a szőlőhegyet érti, míg a hegységek neki csak »partok«. A »hegyen« jól érzi magát. A zsuppos, vagy újabban már cserepes »pincéket« (értsd magát az épületet) gyakran felkeresik, mert innét visznek haza bort. Közben megtekintik a szőlő tájékát, a gyümölcsfákat, a kaszálót, az új ültetvényeket, az ótivány-szőlőt (oltvány) stb. Ha pedig többen összekerülnek, akkor sorra kerülnek a napi események, ügyes-bajos dolgok, főleg szeretik a régi családi összeköttetéseket, hagyományokat és régi történeteket szóvátenni. A pincének nevezett »hajlék« tulajdonképen három részből áll, mint ők mondják : három »derékból« tevődik össze. Éspedig az épület középső része, amely a belépő előtt föltárul : a présház. Rendesen a présházból nyílik jobbra-balra egy-egy szoba. Az egyik ablaknélküli sötét hely : ez a tulajdonkcpeni pince, ahol a hordók fekszenek a borral. A másik oldalszoba pedig az ivó, ahol egy asztal, néhány szék, tűzhely, esetleg egy ágy helyezkedik el. A régiek boronából, vagyis vastag deszkákból készítették »hajlékukat«. A présházban áll a nagy, régi módi cifrázott prés. Fölirata is olvasható a legtöbbjének. Például 1866 máj. 16. A présnek felső, nehéz gerendaszerű és vízszintesen elfekvő fája a felsőbábán, amelynek végébe illeszkedik bele a csavar. A felsőbábán fejfája a kos, amely széles, díszítményes, sokszor faragvá- nyok láthatók rajta. Itt az ősök árnyékában egy pohár bor mellett jól érzik magukat, csendesen elbeszélgetnek és elszórakoznak. A sok napi gond és munka kiesik egy rövid időre emlékükből és néhány gondűző óra elteltével könnyebben térnek haza. A szőlőhegyen fekvő birtokuk, épületük féltett kincsük, titkos vágyuk és nagy-nagy boldogságuk. Nagy ünnep a szüret. Amikor birkahústól, gulyástól illatos, nótától és hangos beszédtől, meg jókedvtől harsogó az egész heg) . Kinn- van ilyenkor apraja-nagyja, egyesek pedig, akik a szőlőprés körül és a must elhelyezése körül foglalatoskodnak, heteken keresztül kinn maradnak. Mivel Göcsejben a legtöbb falunak megvan a maga szőlője is, azért szívesen tartózkodnak némelyek a földi élet eme eldorádójábán. Akadnak egyes öregebb férfiak, akik utolsó esztendeit nyugalmasabb eltöltése végett állandóan a hegyen laknak. Akkor történik ez különösen, ha öregségükben teljesen magukra maradtak, vagy pedig cl akarják kerülni, a családi perpatvarokat. Ezek nagyon sokszor a vidéknek mesemondói és a régi jóvilágnak megmaradt letéteményesei. Lispe. 1938. augusztusában jártam arra kocsin, mintegy 32 kilométernyi utat tettem meg. Za- latárnok, Szentkozmadombja, Gutorfölde, Or- taháza, Dömefölde, Kányavár, Szentadorján, Lispe érintésével jutunk el a kutakhoz. Útközben oldalt hagyjuk Náprádfát, Csertalakost, Zebecket, Kisszigetet, Csomódért, Pákát. Visz- szafelé Kerettyén, Lasztonyán, Pákán át jövünk. Látszik Várfölde is távolról. A vidék házainak külső benyomása szegényebb vidékre enged következtetni. A lapályos helyeken sok rétség van. amely gyakori kiöntéseknek az áldozata. Nyelvjárás. Az egész terület eléggé el van zárva, azért nyelvében is jobban megőrizte sajátosságait. A nyelvjárás egyik főtulajdonságá, hogy a ragozásban nem. követi a hangilleszkedés törvényét. Például a val, vei helyett egyszerűen mindig ve-t használ. így : kapával helyett kapáve, kaszás ai helyett kaszáve, kalappal helyett kalappe. Szereti kettőzni a szó közepén a mássalhangzókat : rokkon, eggyetem, mezzo, ocesó (ocsu) stb. De ellenkezőleg is : itas, Anus, álomás stb. Különleges szavai közül ide jegyzek párat : menyedasszony (menyét), mukucs (mókus), sárgyóka (sármány), per- gyóka (lepkebáb), győtén (futógaz), gerénd (gör®n)’)j kaszás (szöcske), mögye (mesgye),cs elemet (bozót), csutri (kalarábéféle konyhanö- v'ény), gérce (jérce), gyég (jég), zsiba (liba), toró (tarló), köcölle (lepedő takarmány hordására), csicskenye (vadrózsatermés), pemet (kemencetisztíto), rén (sír), kezdekedik (kezdődik), borsó (bab), cukorborsó (borsó), ótiván (oltvány), mésog (sír a gyefrmék), hordozni (bo- ronálni), belekészül (betelepszik, pl. a fecske fészkébe), bránna (borona), gráb.la (gereblye), szín (kocsiszín), bél (padlás, de : héba, padlásra), silinga (vesszőből font kosár), szakasztó (szakajtó), szakadék (darázs), benyíló (éléskamra), pöntyörödött (a fán megaszalódott pl. szilva), megfókodik (megérik a gyümölcs éltévé), böcce (kisborjú), bátran vagyunk (jól vagyunk), vélekszem (tudom), stb. stb. Néhány képben törekedtem erről a vidékről ismertetőt közölni, mint olyan, aki elég jól ismerem * népet és a vidéket. Bárcsak Göcsej ismeretének terjedésével egyvonalban haladna ennek a népnek megbecsülése és tájainak megszeretése. Bárcsak minél jobban tapasztalná Göcsej lakossága a feléje áradó megbecsülést az ország részéről. P. Takács Ince O. F. Mj. Gazdaszemmel Irta: Di». Thassy Kristóf országgyűlési képviselői a Zala vármegyei Rflezőgazdasági Bizottság elnöke Agrár állam vagyunk, tehát nemcsak természetes, hanem szükségszerű is, íiogv minden, a gazdatársadalmat, de különösen a falut érdeklő dolgot, gazdaszemmel nézzük. Ha pedig elkezdjük a gazdaszemmel való körültekintést, igen sok érdekes és legalább is gazdaszempontból furcsa tüneiet veszünk észre. Itt van mindjárt elsősorban a falu jegyzője. A jegyzőnek kellene, hogy a falu vezetője legyen, hogy irányítsa a falu életét, elintézze a lakosok sok ügyes-bajos dolgát, megoldja a falunak sok, megoldatlan problémáját. E~ helyett mit látunk ? A jegyző minden, csak épen nem a lain vezetője ! Az összes közigazgatási hatóságoknak, bíróságoknak, ügyészségeknek, katonaságnak és főleg az áuőhivata- lóknak és pénzügyigazgatásnak a végrehajtó közege. Ez még talán valahogyan menne is, de egyúttal adókivető és végsőfokon adóbehajtó. Hogyan lehet kívánni azt, hogy a falu népe bizalommal forduljon a jegyzőhöz és tanácsot, felvilágosítást kérjen tőle olyan ügyekben, ahol ő a végrehajtó és hogyan lehessen a jegyzőtől azt kívánni, hogy esetleg a saját munkájával szemben a saját ténykedésének rovására, azzal ellentétben megfelelő felvilágosítást adjon. Hogyan lehessen kívánni azt, hogy szívesen elintézze a magánosok ügyéit, amikor a túlzsúfolt' munka, az örökös sürgetés miatt még a saját ügyével sem tud foglalkozni. Ezen valahogyan segíteni keil. Mentesítsék r jegyzői különösen az adóztatás és adóbehajtás alól, bízzák ezt külön szakközegre, hogy többet és jobban tudjon a falujával foglalkozni. Hamar észrevesszük egy másik megoldandó feladatot. Ez az utak kérdése. Nagyon sok olyan község van, ahonnan tél- v íz idején kimozdulni nem lehet, ahol ősztől tav aszig a lakosság mintegy internálás alatt van és csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudja a járhatatlan utak nehézségeit leküzdeni. A falu adófilléreiből sokkal többet kellene a falu útjainak a karbantartására fordítani. Hiszen alig lehet sokszor a beteghez az orvost, n haldoklóhoz a papot elhívni az utak rosz- szasága miatt. Igaz, hogy most újabban terv szerű munka indult meg ezen a téren, de még elég lassan és Isten tudja, mikor lesz az, amikor minden község örömmel jelentheti ebben a vármegyében, hogy bármely időjárásban tud közlekedni. A rossz utakkal és a ma még túlságosan nagy kiterjedésű orvosi körökkel összefüggnek az orvosoltatás terén fennálló nehézségek is. Nehéz nagyon a körorvos dolga, de nehéz az orvosra rászorulók helyzete is. Többet kellene a falu egészségügyével törődni s olcsóbbá és könnyebben hozzáférhetővé kellene tenni a gyógyszerellátást. Szükséges volna legalább is az, hogy minden körorv os tarthasson gyakrabban használatos gyógyszereket, nehogy az amúgy is rendszerint megkésett orvosi vizsgálat után még órákat kelljen a betegnek várni, míg gyógyszerhez jut. Égetően súlyos kérdés a világítás kérdése. Kevés és drága a petróleum. Ezen sürgősen segíteni kellene, mert nem lehet azt kívánni, hogy a rossz utak miatt a faluból kimozdulni nem tudó lakosság még csak ne is világíthasson. Legalább, ha egyebet nem lehet ezen a téren elérni, egy enlővé kell tenni az egy es községek petróleum-ellátását, hogy ne legy en község és község között kirívó ellentét és legalább annyi világítóanyaghoz kell juttatni a községeket, amennyire azoknak kellő takarékosság mellett szükségük van. Még behúnyt szemmel is észrev ehetők azok a visszásságok, amélyek az ármegállapítás terén vannak. Helyesnek tartom, hogy a mai nehéz hely - zetben mindennek megállapítják az árát, de akkor arra kell vigyázni, hogy a megállapíKedves vevőinknek, ismerőseinknek és jóbarátainknak kellemes húsvéti ünnepeket kivánunk divatárukereskedők,Zalaegerszeg
