Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-04-12 / 83. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. április 12. A sümegi plébániatemplom freskói Irta: Darnay Kálmán Az ezeréves múltú Sümeg sokezernyi idegen látogatói történelmi nevezetességeinek megtekintésére és tanulmányozására hosszabb időt töltenek városunkban. Látogatásukat kalauzolás mellett az újonnan átrendezett Kisfaludy Múzeum megszemlélése nyomán a plébániatemplom. Kisfaludy Sándor szülőháza, püspök-kastély, a ferences rendház és temploma és a romkoronás Sümeg-vára után a régi sirkövekkel ékeskedő történeti múltú temető megtekintésével zárják be. Öreg napjaimban még mindig örömmel gondolok szü'ővárosom múltjára ; Ifjabbkori fel. jegyzéseim nyomán Sümeg történeti hírességeinek ismertetésével ma is szívesen szórakoztatom a Zalamegyei Újság olvasóit. A műemlékek sorába fölvett plébánia- templom építését padányi Bíró Márton püspök 1758-ban fejeztette be, visszaállítva a ferencesek* által századéven át kezelt Sümeg ősi plébániáját. A középkor végén elpusztult »Szűz Mária egyház« romjain felépült templom szentélyének záradéka megőrizte Mátyás király korára emlékeztető csúcsíves (gótikus) építőművészet ízlését. A sümegi plébániatemplom Magyarország egyik legszebb freskós temploma, amely 1758 -—1760-ig közel két éven át az itteni püspöki kastélyban lakott »Becsből« ide költözött »nagymester«: Mau Iberisch Antal remekbe készült alkotása. A csodás művészettel megfestett oltár- és mennyezetképek, —- dacára, hogy a Sümeg városát elpusztító 1843- iki tűzvész megrongálta, — megőrizték rajzban, tervezésben a »rokokókor« művészetének üdeségét. — A sümegi plébániatemplom freskó-képei a 35 éves férfikorba lépett ,— a német Tiepolonak nevezett — a császár város festőjének, — a legremekebb alkotásai, amelyekbe beleöntötte tehetségének minden művészetét. Az oszlopdíszes templom mellékoltárai napjainkig megőrizték régi eredetiségüket. Csak a főoltárt, — háromnegyed századév előtt átaranyoztatva — öltöztették új ruhába. Akkor került — a híres iskolaalapító Bamaset- ter Vince, — akinek bronzszobra Sümeg főterét díszíti — áldozatkészségéből, a templom felszentelését megörökítő, »Krisztus mennybemenetelét ábrázoló — nagyméretű keretes olajfestmény a főoltár mögé. Beöthy István dr. veszprémi kanonok, akkori apát- lébánosunk érdeme, hogy a templom »ro- okó művészetétől« elütő festményt 1924-ben eltávolíttatta és újra előtérbe hozta Maul- bertsch művészi alkotási! freskóját. Krisztus mennybemenetelének mesterileg elgondolt és megfestett, — függönykeretes — képe kissé megviselőclött réjteke alatt. Elhalványodtak a Krisztus alakját körüllebegő angyalok alakjai is. Annál élénkebb a hármaskép (Triptikon) jobb és baloldali, ájta- toskodó nőket és az apostolokat ábrázoló festmény. A nagy mester művészetének egész tudását beleöntötte bűnbánó Magdolna térdeplő alakjába, akinek aranycsillogású, szőkehajú arcába császárnő jét : Mária Terézia szépségét óhajtotta megörökíteni. Hogy mesteri alkotásai közül ez férkőzött legközelebb a művesz szívéhez, annak bizonyítéka, hogy ez oldalkép jobb sarkában olvasható : »Ä. MauIberisch Pinx«. aláírás is. A templom szentélyének mennyezetére hajlik a »Mit«. »Beineny«, »Szeretet« gondolatát megszemélyesítő színpompás freskója. A művészi képzelet mesteri alkotása a szentély kupoláját ékesítő mennyország megfestése, meg a Szentháromság freskóképe. Hiteles szóbeli hagyomány azt is megőrizte, hogy a főoltár mögött elhelyezett, rokokó-díszes, hármas székben ült : Bíró Márton építő püspök, a templom felszentelése utáni hétben, szent- gyónásban személyesen részesítette a színe elé járult, ájtatoskodó híveket. A »rokokó«-művészi faragás remekei a templom szentélyének falán kidomborodó »Oratóriumok«. A sekrestye feletti Oratorium közepét Magyarország címerének ara- \ nyozott domborképe díszíti, a szemben levő ' pedig a templomépítő püspök. süvegdíszes címerpajzsát örökíti meg. Megfigyelésem nyomán szemembe ötlött a faragómester német voltáról tanúskodó tévedése : hogy a magyar címer fölé Szent István koronája helyett a hármas tagozatú császári korona képmását hely ezte. A sekrestye bejáratának oldalain az építő püspök védőszentjeinek, Szent Márton püspöknek és Szent Patríciusnak alakjait örökítette meg Maulbertsch freskóművészete. A rokokó-kor ízlésétől elütnek a szentély díszes üvegfestményei. Lukonich. Darnay, Stamborszky családok kegyeletéből cserélődtek ki évtizedek előtt a szentély freskóművészetének megfelelő, borongós világításéi templomot elsötétítő ablakok. A székestemplomoktól eltérően a sümegi plébániatemplom hajójának oldalán nyíló kápolnákat itt — 3—3 vájadékos mélyedésben elhelyezett, ablakoktól világított mellék- oltárok helyettesítik. Az oltármélyedések művészi freskóképeit pedig kiegészítik a donga- boltozatról reáhajló bibliai jeleneteket ábrázoló festmények. A főbejárattól jobbra lévő kép Gábor arkangyal híradása a Szűz Mária Istenv anyasá- gáról. A mélyedésben pedig Krisztus születésének freskója látható. A középső — remekbe készült — felső és alsó oltárképe a napkeleti bölcsek érkezését és hódolatát örökíti meg. Szemben a baloldal felső freskója a betlehemi gyermeköldöklést, az oltárkép Jézus körülmetélését ábrázolja. Maulbertsch mesteri tudásának leghatásosabb alkotása a keresztet vállain hordozó Krisztus képe, alatta oltármélyedés faiát díszítő Krisztus keresztrefeszítésének*, halálának jelenetét megörökítő freskóképe. A harmadik mellékoltár mögötti festmény Krisztus első tanítását és Krisztus Urunk feltámadását ábrázolja. A templom szentélyének záróoszlopai mentén művészi faragáséi főpapi imapáholyok emelkednek. A baloldali páholy szomszédságában, a templomhajó mélyedéseiben, a szobor-díszes szószékkel szemben a faragott kőből készült keresztelő medencét láthatjuk. A plébániatemplom örökbecsű freskóinak épségét a legszebben a főbejárat kórusmeny- nyezete óvta meg. E képsorozatban a pokol tornácán sínylődök között a művészi alkotás kidomborítja a bűnt és női ártatlanságot feltüntető kép Ádám erőteljes és Éva le- heletfínomságú alakjával, úgy Mózes, Áron Noé és több prófétának képmása is. E meny- nyezet jobb- és baloldali ívezetsarkán sárgás színezéssel örökítette meg a mester a hárfáját pengető Dávid alakját, valamint ^Salamon ítéletének érdekes bibliai jelenetét. A plébániatemplom felszentelésének ünnepsége után került a kórus falára Sümeg pol- áráinak Maulbertsch Antal által püspöki egyénükhöz, Bíró Mártonhon vezetett hódoló menetelének képe. A rókatorkos dolmányos városi előkelőségek és polgárok képmásai közül kifehérlik a borotvált arcú, korának divatja szerint- kiöltözködött hábitos, pulinderes, esattos cipős alakja Maulbertsch mesternek. A kórus bejáró ajtaja feletti kép Sümeg város akkori elöljáróságának tagjait örökítette meg. A plébániatemplom délnyugatra néző homlokzatán padányi Bíró Márton, a templomépítő püspök címerpaizsának képmása zárja be, Maulbertsch Antal freskó-kéj)mű\ érzetének, — olvasóimnak bemutatott, — gazdag sorozatát. Egy évtizeddel ezelőtt Kapossv János is Sümegre jött és fényképfelvételeket készített a plébániatemplom freskóképeiről. Maulbertsch művészetéről írt, 12 képpel díszített, tanulmánya Archaeolgiai Értesítő-ben látott napvilágot, külön lenyomatban Maulbertsch: »Sümegi freskóműve« cím alatt 1930-ban jelent meg, ugyanakkor a bécsi »Archaeologi- scher Anzeiger« folyóiratban »Die Fresken Maulbertsch in Sümeg« címzéssel lett bemutatva. A halhatatlan művészettel megfestett freskóképek sok évtizeden át megőrizték épségüket. De később, százhetvenöt év elmúltával — a hosszú idők viszontagsága mégis megviselte a plébániatemplom freskóit. A múlt század első felében kiütött nagy tűzvész füstjétől és a porlerakódástól, sajnos, eltompult, elhai- ványodott a freskóképek színpompás üdesége. A kanonoki székbe ültetett Beöthy István dr. apátplébános elbúcsúzkodása után 1936 januárban Somogycsökölyből Sümegre helyezett Szabó Sándor esperesplébános széklog- lalása utáni években, művésztörténethez vonzódó hajlamánál fogva, a szívéhez nőtt plébániatemplom freskóképeinek felüdítési gondolata kötötte le. A közszereietben álló esperesplébánosunk első eszméje az volt, hogy gyüjtőmozgalmat indít a restaurálás költségeinek fedezésére; össze is jött közel másfélezer pengő az adakozók filléreiből. Később ügybuzgó utánjárással sikerült Rótt Nándor dr. Sümegen nyaraló veszprémi püspök pártfogását megnyerni, aki sajátjából, úgy az egyházi alap-segély tőkéjéből 18.000 pengőt át is utaltatott e nemes egyházi célra. A lelkes buzgalom esperesplébánosunk 1838 tavaszán érintkezésbe is lépett Gerevich Tibor művésztörténész, múzeumigazgatóval, aki a felkérésre meg is hívta Milánóból Pellicieli Maüró ismert freskójavító művészt, aki Bergamom-Restauratőr intézetből négy fiatal növendéket is hozott magával. A közel négy hónapig tartó freskó-üdítő munka 1938. őszén, Szentivánvi segédletével, be is fejeződött. Hálás szívv el gondolnak ma is katolikus híveink Szabó Sándor esperesplébánosunk ügv buzgóságára, fáradtságot nem ismerő munkásságára, amelytől Maulbertsch Antal remek freskóképei visszanyerték ismét régi iicleségüket. E díszes templomi freskó- képsorozat még napjainkban is sok tetszést váll ki a Balatonmentéről Sümegre kiránduló nagvszámú idegén látogató előtt. Megnyílt ^ILMTWr“ T * újonnan átalakiO T tott üzlete. H * ■. G Y Óriási szövet-, u kabát- és divatL áru választék. ü
