Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)

1941-04-16 / 85. szám

2. Z AL AMEG YE í LJSÁG 1941. április 16. Mint köztudomású, a szénnagykereskedői I kijelölésekre az illetékes kereskedelmi és iparkamara, valamint a Szényyzdálkodási Bi- i zotlság tesz javaslatot a közellátási minisz­ternek. A kijelölés iránti kémény elect már­cius 15-ig leheteti benyújtani. Értesülésünk szerint eddig az időpontig.— a későn ér­kezeiteket is beleszámítva — több mint 1500- an kérték, hogy az új fűtési szezontól kez­dődően szénféleségeknek nagyban való el­adásával, illetve közvetítésével foglalkozhas­sanak. Ez a szám természetesen az egész országra vonatkozik. A legtöbb kérelem a budapesti Kereskedelmi és Iparkamarához érkezeti, számszerűit . 628, de sok kérelmiét nyújtottak be a többi kamaráknál is. A sze­gedi kamarához például mintegy 200 kérvénv érkezett. A kereskedelmi és i par kam arák már be­fejezték véleményező munkájukat és a kér­vényekéi -álküldték a Széngazdálkodási Bi­zottsághoz, amely testület értesülésünk sze­rint rövidesen megteszi javaslatát a közel­iül ási miniszternek. Olyan hírek is forga­lomba kerültek, hogy igen kis számban je­lölnek ki szénn agy kereskedőkel, más hírek szerint pedig minden lüzifana-gykereskedő ki­te jel ölési kapna szénnagykereskedésre is. Any- nyi mindeneseire bizonyos, hogy a Széngaz­dálkodási Bizottság a kérvények véleménye­zéseinél tekintettel lesz a kérvényezők eddigi működésére,- szakképzettségére és vagyoni fel­készültségére és semmiesetre sem fog kije­lölni olyan kereskedőket, akik —- ha füzifa- nagykereskedői kijelölésben részesüllek is - a szénszakmához eddig nem mutállak meg­felelő rátermettséget. NŐI ÉS ÚRI DIVATLAPOK, szezonlapok, eredeti francia modellek, nagy vá­lasztékban állandóan kaphatók a Zrínyi könyvkereskedésben. A b encések nesztorának ünneplése Bensőséges, meleg ünneplés volt húsvét­hétfőn Zalaapátiban a bencés rend házban. Az ősi zalavári apátság fejét, Kroller Miksa apát urat köszöntötték 92. születésnapja al­kalmával. ' i Az ünnepi szentmise után Arató Sándor dr. főjegyző vezetésével megjelentek a rendház­ban a község kiküldöttjei, a helyi és eszler- gályi íiliális egyházközség egyházi és világi elnökei és tantestületei. Kát Adorján dr. es- pereskerüleli tanfelügyelő plébános, igazi szív­hez szóló szavakkal kívánta, hogy a jó Isten továbbra is friss, jó egészségben éltesse a mindenki által oly nagyon tisztelt és szere­tett apái urat, engedje még legalább annyi évet megérni, mint amennyi,, a köszöntésére egybegyűltek szám a. Az ősz apátúr meghatódva hosszabb be­szédben válaszolt. 38 éve. hogy Zalaapáti- ban átvette az apátság vezetését Ez idő alatt sok kedves és jó embere költözött el azí élők sorából, de mindig akadtak újabb jó emberek, akik készségesen teljesítették uta­sításait és követték tanítását. — Ezt kéri to­vábbra is barátaitól, mindenkitől. Ne ülje­nek fel a sokszor hangzatos, de .legtöbbször félrevezető .modern tanításoknak, hanem kö­vessék a sokat szenvedett, érettünk meghalt, de sírjából dicsőségesen feltámadott Ur Jé­zus igéit, mert csak Őnála van béke, szeretet és igazság, amely minket biztosan elvezet az igazi boldogság révébe. Szinte csodálatos az a frisseség. mozgjé)-) konyság, ahogyan a nagy időt megért apátúr mozog és bámulatos az az emlékező tehet­ség, 'amellyel a 60—70 év előli megtörtént eseményekről beszél és csak az egyszer Iá­tól! személyeket is megismeri. Az ünnepi ebéd alkalmával Erdélyi László, dr. ny. egyetemi tanár, perjel, volt rektor biztosítottá a szeretett apái urat mindenki további szereteléről és hálájáról fel köszöntő szép beszédében. Az apát úr rövid életrajza. A magyar Szent Benedek-rend legidősebb tagja. Kroller Miksa zalavári apái. m. kir. koraiányfölanácsos, 1849 április 14-én született.. 1867-ben lépett Szent Benedek rendjébe és 1874 július 30-án szen­telték áldozópappá. 1903 április 25-én került a zalavári apátság élére, miután mint látni görögszakos tanár hosszú ideig tanítóit a rend különböző gimnáziumaiban. Több kitüntetés tulajdonosa és számos község díszpolgára. Tizennégynapi zárlat a felszabadított területeken A honvéd vezérkari főnök a felszabadult magyar Területekre a be- és kiutazást 14 napra teljesen betiltotta. Ez idő alatt magán- személyeknek óda beid ázni. vagy onnan ki­ll lazni nein* szabad. I Ne vessen csíraképtelen kukoricát, | amikor fajtiszta, a vidéken beérő féleség, J csiraképes tövenként és csövenként vá- ! lógatott vetőmagjából beszerezheti szűk- ; ségletét a ; VÁLICKAI GAZDA- : SÁGBAN up: Pusztamagyaród A honvédség Muraközben sem. Amikor a halármegállapíló bizottság miegállapílolia a trianoni Magyarország ha­láraik egyedül erről a részről mondatta ki, Ihogy annak Jugoszláviához való csatolásál semmi jaem indokolta. Sőt, ez a 'halármegál- lapító bizottság egyenesen visszaátélte Mura­közt és Délzalát Magyarországnak. A nagykövetek tanácsának kellelt volna a visszaítélt területet nekünk adni, de az kitért e feladat teljesítése elől s az egész ügyet a Népszövetséghez utalta. A Népszövetség pe­dig azt ajánlotta, hogy a két érdekelt kor­mány saját maga egyezzen meg1. Mondanunk sem kell., hogy a jugoszláv kormányok mind a inai napig nem voltak hajlandók sem Mu­raköz, sem Délzala átadására. Muraköz elfoglalása. Amikor 1918. októberében a forradalmi állapot következtében Horvát-Sz tavon ország kivált ’ a magyar állam kötelékéből, megál­lapodás történi, hogy a Dráva lesz a határ. Zala megye kiküldöttei megállapodtak ab­ban a horvát hatóságokkal, hogy a Dráva partján kölcsönösen őrt állanak s egyik fél sem tör be fegyveres erővel a másik terüle­tére. Ezt a megállapodást csak a magyarok vet­ték komolyan. Nem sokkal a megállapodás után egy magántársaság, amelynek tagjai a Zágrábban nevelkedett muraköziekből került ki. .«Muraköz felszabadítására sereget tobor­zott. A horvát hatóságok nemcsak eltűrték, hanem támogatták is a szervezkedést és öl­hetett kézzel nézték, amikor másfél hónap múlva, december 24-én, e magántársaság ál­tal toborzott, szedett-vedett katonaság bevo­nult Muraközbe. Hozzájuk csatlakoztak még a varasdi forradalmi tömegek is. A Károlyi-kormány tehetségére jellemző, hogy a megtámadott országrészt nem védel­mezte senki. A magyar határőrséget is visz­s zu von Iák. Azt hitte, ha az engedékenységlren pdáig megy, hogy az erőszakkal betörőket nem űzi vissza, az 1918. októberi megálla­podást könnyebben tudja érvényben tartani. De nem így történt. Az irreguláris csapato­kat nyomon követte a szerb hadsereg. Délzala megszállása. 1918. december karácsonyán már a liorvá- lok kezén volt az egész Muraköz Ellenál­lásra nem találtak sehol, mert a magyar csapatokat visszavonták. Bár egy hónappal korábban — novemberben — a megszálló csapatokat maga a vend lakosság verte visz- sza, a forradalmi kormány tehetetlensége és vétkes könnyelműsége karácsonyra kardcsa­pás nélkül juttatta a hős Zrínyiek földjét idegen kézre, Délzala végleges megszállása a proletárdik­tatúra idején történt. Ugyanazok, akik Mu­raköz megszállását végrehajtót Iák, átkelve a Murán, Délzala nyugati részét szállták meg. Színmagyar területeket szakítottak le az anya­ország testéről. A proletárdiktatúra nem tudta .megakadá­lyozni az ■‘újabb hódítást. A megszállók csak­hamar megtettek mindent, ‘ hogy az újabb foglalási minden jog és a lakosság érdekei ellenére tökéletesen elszakítsák tőlük. A hi­vatalokat, iskolákat, bíróságokat itt is mint Muraközben, lefoglalták, berendezéseikkel együtt. A magyar tisztviselőket és a lakosság egy részét kiűzték otthonából. Alsólendváról például 2-1 óra alatt 40 ma­gyar családot kergettek ki. Vagyonuk ott­maradt, vagy potom pénzért cserélt gazdát Most. amikor 22 év múlva a Délszláv ál­lam alkotóelemeire szakadt szél, s magyar csapatok menetelnek az ezeréves déli hatá­rok felé, nem érdektelen emlékezetünkbe idézni, hogy 22 év előtt hogyan szakadt el tőlünk Muraköz és Délzala. a Zrinviek földié. Telefon üdvözlet Alsólendváról Vitéz Teleki Béla gróf főispán, Bránd Sán­dor dr. alispán és Tomka János dr. várme­gyei főjegyző húsvéthétfőn a helyzet tanul­mányozására Aisólendván jártak és a főis­pán tapasztalatairól jelentést tett a kor­mánynak. A keddi nap minden különösebb esemény nélkül Lelt el. A főispán, alispán és főjegyző ma reggel autón ismét Alsólendvára ulazlak s onnan á volt főszolgabírói, most katonai parancs­noksági hivatalból délelőtt fél 10-kor telefo­náltak az alispánt hivatalba. A telefont Szűcs Andor dr. tb. főjegyző vette föl. Előbb a fő­ispán, majd az alispán küldte üdvözletét a vármegyei tisztikarnak a felszabadult Alsó- íendváról. Jelezték egyben azt is. hogy Aiső- lendva után az alsólendvai járás egyes köz­ségeit keresik föl. Muraközbe nem mennek. A vármegye vezetőségét mindenütt nagy ünnepélyességgel fogadták. A magyar királyi honvédség ma reggel 7 órakor megkezdte bevonulását Muraközbe. ’ A mai nap -'folyamán megszállják Csáklor- I nyál is. 1500-nál többen kérlek szénnagy­kereskedői kijelölést

Next

/
Oldalképek
Tartalom