Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-04-15 / 84. szám
X XIV . évfol ARA 8 FILLÉR Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenvi-tér 4. Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : IIÉRBOLY FERENC Előíizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4 P Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.368. Kaszter Ödön dr. halála A Szeníatya húsvéti rádiószózata az igazságos békéért Róma, április 15. (Stefani) A .húsvéti ünnepek alkalmával XII. Pilis pápa hosszabb olásznyejvű beszédet mondott. V háborúról szólva köszönetét mondott a katolikusságnak imádságaiért. A Szeníatya közeli békét kívánt mindenki szamára, becsületes békét, amely kielégíti minden nemzet jogos életszükségletét. Hangsúlyozta, hogy ő maga mindent megtett a háború megakadályozására. Istenhez fohászkodott a világ valamennyi népe közti testvéri egyetértés megvalósításáért. Végül felhívta a híveket, imádkozzanak szívből az igazságos békéért, majd űrbi et orbi áldást osztott. Zalaegerszeg város társadalmának egyik régi, ismert tagját ragadta ki most a halál az élők sorabol. A hetfore virradó éjszakán meghalt Kaszter Ödön dr. gyógyszerész, a Vas- Zala tb. elnöke, törvényhatósági bizottsági tág. Az elhúnyt korábban jelentős szerepet játszott városunk közéletében. Hosszú időn át volt tagja a város képviselőtestületének s a vármegye törvényhatósági bizottságának. Tiszteletét élvezte a gyógyszerésztársadalomnak is, aminek bizonysága az, hogy több cikluson át elnöke volt a magyar gyógyszerész1 egyesület Vas-Zala kerületének. Gyógyszer- tára nagy forgalomnak örvendett mindig. Halálát özvegye, sz. Heimbold Anna, a l'lelm- bold, dúznósdi Horváth, brezoviai Horváth, V eszely, lovag Hoffmann Battik és Mihalo- vich családok gyászolják. Szerdán délután fél 4-kor a Kálvária kápolnájából az ottani családi sírboltba helyezik örök nyugalomra. Szőlőmunkák áprilisban Az első kapálás, amely április közepe táján esedékes, legyen mély kapálás és ekkor a bak- hátot is tüntessük el, készüljünk fel a tavaszi fagyok elleni védekezésre. A füstölőanyagot rakjuk ki. Ha éjfél után a hőmérséklet plusz 4 fokra zuhan, valószínű, hogy hajnalban fagy, lesz. Ilyenkor gyengébb fagy ellen a füstölés segít. Kertekben kevés számú csemegeszőlőtövef érdemes papírossal takarni a fagyok ellen, lehet ez keres harangalakú és közepén a karónak lyukat hagyunk ki, tehát a karóra reáhúzható. Baromfi — addig, amíg a rügyek nem hajtanak — a szőlőben rovarfogással hasznos munkát végez. Sokszor nagy kárt tesz a szőlőben a csajkó, amely hatalmas rágióval a szőlő zsenge hajtásait lemetszi és tanyájára behordja. Ez ellen egy bevált védekezést ajánlunk. Újság- papírossal körülvesszük a tőkét és nyakánál kötjük oda a papírost. Fordított tölcsér lesz, amely felül nyitott, tehát a napsugár éri a hajtásokat, de a csajkó nem tud felmászni a tőkére. Házikert kisebbszámú tőkéjét így. óvhatjuk. 1» Az egész Duna-Tiszaköz magyar kézen van Külföldi dicséret honvédeink teljesítményeiről Húsvétvasárnapján csapataink fokozódó lendülettel folytatták előrenyomulásukat, ame- Jvet a magyar légi erők kitűnő összműködés- sel hatásosan támogattak. A Duna-Tiszakö- zén az ottlévő, már csak gyengébb iszerb erők felmorzsolódtak és • menekülnek. Gyakran előfordul, hogy a szerb tisztek rangjelzésüket leszedik és rangjelzés nélkül, Nagy polgári ruhában igyekeznek menekülni. Egyes városokban rejtve visszahagyott csetnik-cso- portok lövöldöznek és gyújtogatnak, de ezeket csapataink gyorsan ártalmatlanná teszik. Az előrenyomulás során foglyul ejtett katonák között szerb és szlovén nemzetiségűek is vannak. A foglyok elkeseredve panaszkodnak Szerbia vezetőire és parancsnokaira, s előadják, hog\ teljesen helytelenül tájékoztatták őket a valóságos helyzet felől mind külpolitikai, mind katonai szempontból. Az az érzésük, hogy vezetőik csúfosan elhagyták őket és semmi éélja sincs a további küzdelemnek. így gondolkozik legnagyobb részük, kivéve eaves elvakult fanatikusokat és mindenre elszánt csetnikeket és dobrovoljácokat. A magyar lakosság mindenütt leírhatatlan lelkesedéssel fogadja a honvédeket és szere- tetének számos megnyilatkozásával halmozza el őket. A Duna-Tisza köze most már teljesen magyar kézen van. Az olasz sajtó részletesen foglalkozik a Duna Tiszaköznek megszállásával s a 'legnagyobb elismerés és dicséret hangján emlékezik meg a magyar honvédség teljesítőképességéről. Különösen Újvidék elfoglalása körül fejtett ki honvédségünk olyan tevékenységet, amely meglepő. A dicséret egyaránt illeti szárazföldi és légi haderőnket. Ejtőernyőseink is kitűnően működtek. A teljesítmény bámulatos. Hasonlóképen írnak a német lapok is és kiemelik, hogy a magyar honvédség négy nap alatt elérte kitűzött célját, a Duna-'Tiszaköznek és a Dráva mentén fekvő területek elfoglalását. Megemlékeznek a független Horvátországról írt magyar lapvéleményekről. Japán és a Szovjet semlegesség! szerződése Moszkva, április 15. Vasárnap délben a moszkvai Kremlben Japán és a Szovjet-Unió képviselői semlegességi szerződést írtak alá. A szerződés többi között a következőket mondja : A szerződő felek kötelezik magukat, hogy békés -és baráti viszonyt tartanak fenn és kölcsönösen tiszteletben tartják egymás területi épségét és sérthetetlenségét. A második cikkely kimondja, hogy, ha a szerződő felek egyikét ,yagy másikát harmadik állam vagy államok részéről katonai támadás érné, ebben az esetben a másik szerződő fél a viszály egész tartama alatt semleges marad. A harmadik cikkely a következőképen szól: A szerződés a két szerződő fél által történt ratifikálás pillanatában lép hatályba és öt évig marad érvényben. Érvénye magától meghosszabbítódik további öt évre, feltéve, hogy a szerződő felek egyike sem mondja fel egy évvel érvényének letelte előtt. A negyedik cikkely kimondja, hogy a szerződés a lehető legrövidebb időn belül ratifikálandó. A ratifikációs okmányok kicserélésére Tokióban ugyancsak mielőbb sor kerül. A szerződést Molotovon és Macuokán kívül Tatekava moszkvai japán nagykövet is aláírta. — o — A nyilas főlap vallási tudása A Magyarság április lü-i számában »'Nagy- csütörtök« címmel a következőket írja : — Ezen a napon, nagycsütörtökön, a legkisebb falusi templom oldalánál is megjelenik szelíden, meghunyászkodva a föld ősi szelleme: a tűz. Apró kis máglyát gyújt a sekrestyés, a láng pirosán kapkod levegő után a csípőst szürkeegű áprilisi reggelen s a pap, lila stó- Iával a nyakában, felemeli az ezüst szentelőt és megszenteli a világ örök rakoncátlanét, az emberiségnek áldást hozó s egyben örök veszedelmet jelentő szolgáját : a tüzet. Engedelmesen hajtja meg vörösbozontos fejét a most világot járó és világot égető tűz s lapul meg a szentelt viz gyöngycseppjei alatt. Talán egyetlen esztendőben sem volt olyan magasztos ez a szertartás, mint az idén, amikor ez az elem olyan erővel járja a földre-
