Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)

1941-04-12 / 83. szám

ÁRA 8 FILLÉR 1941. április 12. SZOMBAT. XXIV. évfolvam. 83. szám­Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenvi-tér 4. Telefon 128, POLITIKAINAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC Előfizetés : egy hóra 1.5Ö, negyedévre 'á R Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.368. Húsvéti kapcsolatok Schnattner Szigfrid O. S. B. Nitzsche írja valahol : Jaj, ha egy reggelen mind a harangok • Maguktól adnának döbbenetes hangot És úgy zokognák, hogy : .Meghalt Isten. Először állna döbbenten, szótlanul, Aztán sírna, kiáltna, kérne minden, Hogy föltámadjon ú jra az Isten... S minden áldott húsvét napján annak a föl- séges és győzedelmes ős csodálatos gondo­latnak ünnepi hangulatában élünk, hogy a szörnyű halál kiszenvedése után — feltámadt az Isten, álleluja ! A csodálkozás ott kezdődik, ahol az em­beri elme megértőképessége végződik. Áhhoz, hogy az ember egy lángszóró szerkezetén, a hangyák társadalmi életén vagy egy Murillo képen elcsodálkozzék, tömérdek teennikai, szo­ciológiai, lélektani és esztétikai ismeretre van szüksége. .Y legtöbb ember értelme ily ma­gas fokra fel sem ér soha. Ezért az igazi cso­dálkozás csak a nagy elmék — a nagy írók, művészek, zseniális gondolkodók — kivéte­les öröme és alázatos meghódolása. • Húsvét reggelén az ember akarva, nem : akarva, mindig szembekerül a viiágtörténe- j lem leglenyűgözőbb és kivételesen fölséges j tóm valóságával és hatalmába jut az ünnepi ; lenni — húsvét nélkül. Ha a sír mindent el­nyelhetne, a halál mindenkit kétvállra fektet­hetne és mindig a pusztulásé lenne az utolsó SZÓ . . . Az üres sír, a letepert halál, az örök enyé­szet hatalmának megtörése, egyszóval a hús­vét diadalmas allelujája nyílt beismerése az ész v ereségének. * \ annak községek, ahol még napjainkban is él a nép között az a kegyeletesen szép szokás, hogy húsvét hajnalán felkerekedik a falu színe-java és kimegy a temetőbe. Egy parányi utalás ez is arra, hogy az emberiség, amely minden időben szinte ösztönszerűen irtózott a teljes megsemmisülés gondolatá­tól, a húsvét diadalmas valóságában — meg­nyugszik. A díszes sírkeresztek, az egyszerű fejfák, vagy a hősi emlékek mind a végleges el­írni lás gondolatával birkóznak. Nem megsem­misülni, csak nyugodni akarok a földben, a mauzóleumban, a kriptában vagy a múmia- kazettában. Legnagyobb élő írónk keserű le­targiával kérdi : »halandó ember harcolhat-e ki többet az élettői. mint egy díszes sír­helyet V« (lierczeg) Ettől az élettől többet alig, de húsvét óta tudjuk, hogy a feltáma­dás valóra váltotta az örök élet hitét. * Azt hiszem nem tévedünk, ha azt állít­juk, hogy talán soha ilyen nehéz és sorsdöntő történelmi nagyhét nem volt nemzetünk éle­tében. Jézus feltámadásának ünneplése ágvú- clörgés, bombázás és szuronyerdő közepette történik, a húsvét legdrágább ajándékát, a békét pedig — apokaliptikus idők háborús riadalma csúfítja. De azt -is hiszem, hogy egyetlen bízó te­kintet a feltámadt Krisztusra több vigaszt tud nyújtani, mint amennyi izgalmat, nvug- talanságot, keserűséget tud tölteni ez a meg­kergült világ életünk poharába. * Nekieresztem a fantáziámat : Uram, mi lenne, ha megszelídülnének az eddig csak gyűlölettel és átokkal egymásra tekintő népek ? Mi lenne, ha nem csak az a nemzet lenne biztonságban, amelynek több a hadihajója, repülőgépe és tankja ? Mi lenne, ha kihűlnének a fegyvergyáraki kohói és meghiúsulnának a spekulánsok ra­vasz számításai ? Mi lenne, ha a felelős vezetők zöld asztal mellett vitatnák el a szörnyű téstvérgy ilkos- ságot és a kultúrértékek iszonyú pusztítását ? Semmi más nem történnék, mint megva­lósulna a feltámadt Jézus első üzenete : Bé­kesség nektek ! Egy iottánvival sem történnék kevesebb, mint erre a békéden és nyugtalan világra ráköszöntene— az igazi boldog, békés húsvét! Elindult a magyar honvédség A honvéd vezérkar és a • légoltalmi parancsnokság jelentése érzések kábító nagyszerűségének. Ha a csodálkozás nem más, mint beis­merése az ész vereségének, — akkor a hús­vét hajnala nyílt megvalósulása annak, hogy az eddig veretlen legnagyobb és félelmetes nagyhatalom, a halál, az Istennel szemben a csatát elvesztette. X3y ermekkorom óta úgy tanultam és szen­tül vallom ma is, hogy a bűn a legnagyobb rossz a világon, kegyetlen tragédia, oktalan forradalom, emberi mivoltunk ijesztő lealja- sodása. Amikor Pannonhalmán először hall­gattam és értettem a nagyszombati liturgia énekét, megdöbbenve vettem észre, hogy az Egyház kicsattanó húsvéti örömében, szokat­lan kifejezést használ, hogy úgy mondjam, szinte »iéírebeszél« ujjongásában s így éne­kei : ó boldog bűn, amely ilyen Megváltót érdemelt. . . Húsvét napján, a bűn a legkitüntetőbb jel­zőt kapta : »szerencsés«. Hűn nélkül ugy anis nem lett volna kereszt- halál, kereszthalál nélkül nem lett volna hús- vét. a bűn volt tehát alapjában a kiérdem­lője Urunk dicsőséges feltámadásának. A hús­véti alieiujás örömzónában meg a bűn feke­teségére is fénysugár hullik. Ezen csakugyan lehet csodálkozni, hisz itt az elme megértő képessége végződik... Münchenben láttam a Deutsches Museumot s néztem a több arasznyi vastagságú hajó- páncélokat, amelyeket az ágyúk golyói úgy szitává lőttek, mint a lepénytésztát. Némán is kiáltották ezek az átlyuggatott páncéltes­tek : íme, nézzétek és lássátok a mi ágyúink átütő erejét ! Húsvét reggelén nyitott sír előtt állunk és a követ elhengerítő angyal szava : Jöjjetek és győződjetek meg Jézusnak a ha­lálon átütő erejéről ! Szerintem nemcsak hiábavaló, de egyene- J sen borzasztó dolog is lenne, kereszténynek ! Nagypéntek reggelén zászlódís/.t öltött Za­laegerszeg városa. Azokat a híreket ugyanis, amelyek Alsólendva vidékének, Muraköznek és a békeszerződésekben szerb uralom alá jut­tatott többi országrésznek felszabadulásáról szólották, megerősítette a kormányzó kiáltvá­nya és hadparancsa, amely Jugoszlávia meg­szűnéséről szól és a történelmi déli határok­hoz rendeli, a honvédséget. A legutóbbi jelentések : A honvéd vezérkai' főnöke péntek este 10 órakor azt a jelentést adta ki, hogy honvé- deink az egyes erődökben helyenként szívó­san védekező ellenséget legyőzték és kitűzött céljaikat elérték. A légoltalmi parancsnok pénteken kiadott jelentése szerint a szerbek a határ mentén kisebb jelentőségű repülőtevékenységet fejtet­tek, ki, ezért szükséges volt egyes helyeken a riasztás. Erdély felől Nyíregyháza irányában szerb bombázó repült át. A Nagvsomkut mellett leszállásra kéuysze- rítetl jugoszláv bombavetőnek két tisztje és 5 altisztje egészségesen fogságba kerültek. Az olasz lapok bőven tárgyalják a német csapatok gyors előretörésének eredményeit. Jugoszlávia Felbomlásával a balkáni népek csatlakoznak nemzetiségük szerint Albániához és Bulgáriához. A Budapesten élő bosnvákok táviratban fejezték ki köszönetüket Hitler ve­zér és kancellárnak, hogy hazájukat felszaba­dította a szerbek uralma alól. Ugyancsak táv­irati üdvözletei küldtek Pavelicsnek, a hor- vát paraszLpárt vezérének. Holnap a rákos­keresztúri temetőben halottaik sírjánál ün- nepéivt rendeznek. Zágrábtól nyugatra a német repülők bom­bákkal szétszórlak egy, menetelő, erősebb szerb csapatot.. Az életbenmaradottak fehér lepedőket terítettek magukra s megadták ma­gukat. Az Oehrida tótól északra érintkezésbe ke­rültek a német csapatok az olaszokkal. A newyorki sajtó is foglalkozik a németek balkáni sikereivel. A német hadigépezet — — írják — öt nap alatt v égzett Jugoszláviáv al. Török lapok Isztanbu! kiürítésével kapcso­latosan megnyugtatják a lakosságot. A kiürí­tést nem háborús okok miatt rendelték el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom