Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-06-28 / 145. szám
1911. június 28. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 5. A Vármegyei Egészség- védelmi Szövetség ma délelőtt tartotta alakuló közgyűlését Brand Sándor dr. alispán elnöklete mellett. A Szövetség célját Takács László dr. vm. tiszlifőr orvos ismertette. Lapunk egy héttel ezelőtt hosszú ismertetést közöli a Szövetségről. Az előadás lilán a közgyűlés kimondotta a me- aiakulást s megválasztotta fővédnökké Festetics György herceget, védnökökké herceg' Festetics Györgynél, vitéz gróf Teleki Bélánál, Kroller Miksa zalavári és Gidró Bonifác tihanyi béncés-apálokal. Linók lett vitéz Teleki Béla gróf főispán, ál-elnökök Bentzik Mihályné és Somssich Antal gróf. Az elnöklő alispán szép szavakkal üdvözölte a főispánt, s kérte az elnökség elfogadására. A főispán úgy a maga, mint elnöktársai nevében köszönetét mondott a bizalomért, majd hosszabb beszédben szfolt a Szövetség feladatairól. Végül a többi tisztségeket töltötték be. Adatik tudtára mindenkinek: 2000-ben világvége A bécsi Burg könyvtárának egyik polcán vékonyka könyv unatkozik. 1790-ben nyom(- Lák Lipcsében. A címe: Höchst merkwürdige Prophezeyungen eines allen Mönches in Pohlen vom Jahre 1790 bis zum Ende der Well im Jahre 2000- A könyvecske, amelyben egy öreg lengyelországi szerzetes mondja el jövendöléseit az 1790—2000 évek közti időre, akkor jelent meg, amikor a nagy francia forradalom a legjobban dühöngött. Lássuk a könyv jóslásait: — 1792- A svéd király gyilkos kéz által erőszakos halállal hal. (Beteljesedett. Ili. Gusztáv svéd király egy operabálon merénylet áldozata lett. ) 1793- A francia forradalom folytatódik, a királyt, miután meghiúsult menekülése után elfogják, újonnan feltalált gép segítségéve) megölik és utána feleségét is. (XVI lajtost Varrenesben családostul elfogják, majd a Guillot doktor által fel tat- iáit nyakúiéval lefejezték, később Marie Antoinette királynét is ) — 1793- Poroszország és Németország felosztják Lengyelországot(Valóban akkor történt Lengyelföld második felosztása). — 1805- Franciaország legyőzi Ausztriát és békét kőinek. (Napoleon leverte Ausztriát és a békét Pozsonyban kötötték.) — 1812. Egy nagy keleti város lángok martaléka lesz. (Napoleon serege "felgyújtotta Moszkvát.) — 1830- Uj forradalom Franciaországban. (Kitört az úgynevezett júliusi forradalom ) — 1.S48- Rettenetes forradalmak megrázzák egész Európát. (Megtörtént.) — 1889. Rettenetes új betegség pusztít. '(Akkor ütötte fel fejét az influenza, amely sok ezer áldozatot szedett.) — 1939. Az egész világon általános háború tör ki, országok elpusztulnak, nagy városok rombadőlnek. (A háború 1939. szeptember 1-én tényleg megindult és eddig már több ország eltűnt a térképről, számos nagy város máris romokban hever.) — 1987. Évekig tartó földrengések, áradások, sötétségek, üstököshullások következnek. — 2000 A világ teljesen elpusztul. '(A már elmúlt időre bemondott események bekövetkeztek. Az elemi csapások még negyvenhat, a világ végéig még ötvenkilenc óv van hátra. Tehát nem kell túlsoká várnunk arra, vájjon ebben is igaza lesz-e az öreg( szerzetesnek.) Jegyző, biró meg a többiek Az uj alkotmány Irta : Gyulai/ István. Hivataloknak, mesterségeknek jelvénye, címere szokotl lenni. Egyiknek ez, másiknak amaz. A jelvény, pecsétnyomó utalás mindenkor a foglalkozásra is. Ha a pecsétnyomón hordói látunk, kétségtelen, hogy a kádárok egyesülését jelzi, de, ha kalapot, nem lehet tudni, hogy a kalapkészítőkre emlékeztet-e, vagy* a nők fensőbbségél hirdeti, merthogy ezek is maguknak vitatják a kalapot... Ja, a kalap, a kalap... Kit diet? Mindenkit, ífki viseli. De Berekmög községben a bírót, csakis őt, mivelhogy a falu címerébe is belevésték. Büszke is rá a bíró ! Olyan kalapja nincsen senkinek az egész faluban. Kicsit kopott ugyan, nem is divatos, de azért mégis kalap, aki meg viseli, az a bíró. A kalapnak a bíró ad értéket, a bírónak meg a kal ap. Van vagy száz esztendős, de még állja a vihart, következhetik újabb száz esztendő. Nem is viseli ám azt mindenkor a bíró, csak akkor, ha gyűlésen elnököl, vagy, ha hivataloskodik. Mikor fejére teszi, elül a zaj, tudja mindenki, hogy kezdődik az igazságtétel. Bíróról bíróra száll, hivatalbalépéskor egyik a másiknak adja tovább. Fontosabb- írásnál, vagyonnál, mert kalap..., tisztséget jelentő bírói kajap. Boldog, aki viselheti! Minden, katonasort viselt ember sóvárogva gondol rá, csak egy-egy baj jár vele: nagy méretű a kalap. A kisebb fejűek nem pályázhattak a bíróságra, mert elveszett benne a fejük. Előfordult, hogy a választás után valaki azért nem lehetett bíró, mert nagy- volt néki a kalap... Most is úgy eselt Nagy András pályázott a bírói kalapra. Tekintélyes, jómódú gazda volt. Apríthatott mit a tejbe. Csak egy baj volt: a feje amolyan kisebb termésű volt, a bírói kalap meg nagy. Meg is mondották neki: András, kár érte! Ha rád esik is a választás, baj lesz a kalappal. Verd ki a fejedből. András visszadünnyögött: — Majd meglássuk! Valahogy tetszett volna neki a bíróság. Tervezett, színezgette az eljövendőket. 'Ja, nagy tisztség a bíróság! Első ember a fai libán. Csak az a kalap ne lenne! Vagy, ha már ven. az emberek ne mosolyognának, ha a karimája viselőjének az orrára telepszik. Utóbb azzal vigasztalta magát, ha mosolyognak is rajta, ő nem látja, hiszen a kalap eltakarja a szemét- Fontos csak az, hogy megválasszák. Majd elintézi a-Többit. Ha máskép nem, kitömi a kalapot- Meg is mondotta a feleségének: — Bízd csak rám! Azért is! Van még kóc a ládafiában! Egv napon azután meg is telte, amire gondolt. Megtömte zsebeit kóceal. Jó két dudort rakott belőle jobbról, balról. Csak azért is! Nem csúfolja fel őt a kalap. Eszébe! juthatott volna másoknak is, viselhette volna a kalapot ez is, az is, akit épen megválasztottak. De, hogyis nem Jutott eszükbe! Ráütögetett homlokára: — Iim, a kicsiny" fejemben is lehet sok ész! Na várj, kalap! Nem trónoltál te még ilyen okos fejen-.. Na, várj! Rajtam nem fogsz ki! Bizonya nem! Még a választás napján is fenyegette a kalapot. Nem hangosan, csak úgy befelé. A községházán meg különös nyugtalanságot érzett, amikor meglátta a kalapot- Dtt pihent a tanácskozóterem asztalán. Komolyan, félelmetesen. Rá-rápislantott András. Azután megtapogatta fejét. Hűm mögött. Valaki megjegyezte: — Nos, András, aligha nő a fejed abba a kalapba! A bírójelölt hátraszegezte a nyakát. — Majd meglássuk! Mindig többen és többen érkeztek- Egyik- másik rászemezett Andrásra, intett, biztatott. De volt, iaki másfelé irányzott, más volt a jelöli je! Az kárörvendezve nézegette András fejét, azután a kalapot. Megint jöttek, azl- • után mások. Megtelt a szoba, kívül is tolonglak. Várakoztak, hangoskodtak. A hírój pedig András lelt. Megválasztották, megköszönte. Amint beszélt, szavába vágtak. Ellenlábasa hangja süvített: — A kalap! Próbáld fel! Többen is 'követelték. Igen, & választásra pontot a kalap tesz. András sóhajt, közelebb jön az asztalhoz. Hallgat. Arcára verejték ült. Ijedtében két kalapot látott maga előtt, pedig egy is sok voll. Hátulról kun(- coglak. biztatták az újdonsült bírót: — Na, András, mi lesz! András elsimított szeme flott Gondolkodott, frissen, szaporán pislogott. Ki-kinyúJ- totta kezét a kalap felé, meg visszavonta,. Mintha megégett volna, pedig nem volt tü/jes a kalap. De azért ráfújt a "kezére. Hátralé(- pett, majd újra előre. Valóságos táncot lejtelt a, kalap körül. Megint rászóltak. — Ej, no, félsz tőle! Mi lesz, no! Tovább biztatták. Volt, aki arra is ajánlkozott, hogy András fejére ‘teszi a "kalapot Egyik kínzója nyúlt is érte. Felemelte, belenézett a 'íálpgafcó üregbe. Majd András fejét mustrálta, azután ujjúval mulatta, hogy eny- nyi-niennyi hiba van a kalap körül.' Gúnyolódlak: — Csak egy' ujjnyi! *sem sok! Próbáld András ! András pedig nem próbált. Nagyokat lélegzett, mintha bizony- a tüdője helyett a fejét tölthette volna meg levegővel. Ha tehetne, bizony a kalap már rég óit ülne a feje tetején. Megint gondolkodott. Az ajtóra tekint- geteú, a menekülés motoszkálhatott a fejéiben. Valami olyas, hogy csak egyszer kívül legyen, bánja a szósz, hogy mi leszí a kalappal. De az is jó lenne, ha előbb öklével rásujthatna arra a kalapra. Csak egyj- szer! Többet nem etnne csúffá senkit. Tu- sakodott, töprengett. A tömegből rászóltak, — Gyáva! Ezt már nem hagyta. Felcsattant a hangja — Mit, én gy'áva! Ki állítja? Azért is! Megmarkolta a Talapot. Felemelte. Magasan a feje fölé. Megpergette. Az emberek! elhúzódtak mellőle, nehogy szétüssön közÉrtesítés NÉMETH JÓZSEF tüzelő ■ és épitkezési anyagkereskedő 1941 április 1-től kezdődően épületfa és metszett áru e 1 a d á s á f bevezette. — Kéri a nagyérdemű közönség szives pártfogását FQrészpor megrendelhető.^^ Üzleti Kossuth Lajos utca 62. Gf (0 M E N « e s a»