Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-06-21 / 139. szám
1941. június 21. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3. Alsólendva magyarságának küzdelme az elszlovénesltés ellen A Iverka: és a Mura szögében fekszik Zala megyének az a felszabadult fej 'a le le. amely Muráninnen név alatt ismeretes. E területnek lakossága vegyes: magyar és vendA vendek a legnagyobb egyetértésben és megértésben éllek magyar testvéreikkel, teljesen áthatva a magyarság iránti hűségtől és a magyar haza iránti szeretettől. Csak a világháború végén indult meg Laibachból ia mozgalom a vidék elcsatol ása érdekében. A határon át csempészéit szlovén nyelvű napilapok, röpiratok búj Lógatták az itt lakó, vendeket s az önrendelkezési jog ürügye alatt igyekeztek őket nemzeti öntudatra ébreszteni. Hatóságaink mindezekről pontosan értesültek, de érdemleges intézkedés a lapok, röpiratok átesem pés zésének megakadályozása céljából nem történtek. A vend nép maga közönbös miarad ugyan ezekkel a törekvéseké kel szemben, mégis akadt pár megtévedt, akik a belgrádi kormánynál de p útadó,ztak az elszakadás érdekében, — mint ezt Mikola Sándor »A venllség múltja és jelene« könyvében teljes alapossággal bizonyltja. A megszállás után is hú maradt a vend nép a magyar állameszméhez. A Krajnából betelepedettekkel sehogy sem tudott megbé- külni. Jövevényeknek, prisleknek nevezték őket, akik anyanyelvűktől fosztják meg a vendeket és aaik nem ismert szokásokat és eszméket terjesztenek. Nem sikerült tehát a magyarság és a vendség között az összhangot 'megzavarni. De közössé vált a cél: lerázni az igát, kiverni a prislekeketA kinevezett hivatalnokok legnagyobb részét büntetésből helyezték oda és cseppet sem túlozunk, amikor azt állítjuk, hogy a vendvidék valóságos büntető kolónia volt. A kivezényeltek a kedvezőtlen hivatali minősítésüket politikai szereplésükkel akarták megjavítani. Főtörekvésük volt tehát e vidék el- szlovénesítése, hogy így szerezzenek maguknak érdemet a hivatali ranglétrán. Eljárásuk mindig gyűlöltebbé vált. E fojtó légkört még tetőzte az 1929. évben kiadod "kormány- rendelet, amely a gyülekezési jogot felfüggesztette s minden összejövetelt megtiltott. A kifejtett terror mindjobban fokozódott, elrendelték a 8 órai kapubezárást, sőt még az utcán való találkozás is veszéllyel járt. A csendőrök és detektívek ellenőrzése már elviselhetetlenné vált. Alsólendva község képviselőtestületében a magyarság elenyésző csekély számban volt képviselve, de ezek sem juthatlak szóhoz, mert a 24 tagból 18 szlovén volt, akik a különféle nemzetvédelmi alakulatokból^ szoko- lok, orjunások, toborzódtak össze. E körülj- mén}7 még csak súlyosbította a magyarság helyzetét. Ilyen légkörben született meg aj mindenáron való felszabadulás eszméje; lérázni a jövevényeket és megtisztítani tőlük a községházát. A Lilalom ellenére a késő éjjeli órákban megtartott összejöveteleken történt meg a szervezkedés a megejtendő községi választásra. Nehéz és veszélyes munka volt, mert a csendőri őrjárat még éjjel is cirkált és ellenőrzött mindenkit., Mindezeken keresztül mégis sikerült törhetetlen egységgé tömöríteni a magyarságot s felállítani a külön listát, amelyen a magyarság vezetőit jelölték a képviselőtestületbe. Ennek a listának győzelméért élet-halálharc folyt. A szlovének tudatában voltak annak, hogy veszteségük esetén át keli adni helyüket á ma- gy ars ágnak, a választás előtt tehát akcióba lépett az összes hivatalnoki kar és megkezdődött a féktelen terror. Árdrágítás ürügye alatt a csendőrök végigjárták az üzleteket, a bíróság a feljelentéseket még a választás napja előtt vili ám gyorsasággal letárgyalta. A magyar választókat bebörtönözték, — az adóhivatal intézkedéseket rendelt el, — a szolgabíróság idézéseket küldött ki s tömegével adta ki a büntető parancsot slb. stb. Mindez nem használt semmit. Sől, fokozta a lelkesedést. A választáson a magyarok listája fényes győzelmei aratott, és pedig olyant, hogy a szlovének listájából csupán a törvény által előírt legkisebb mennyiség, vagyis csak 3 tag került be a képviselőtestületbe. Alsólendva örömmámorban úszott, mert rátalált önmagára. E választással megszűnt Alsólendva a szlovének végvára lenni és visszanyerte magyar jellegét Ez időtől a magyar szó vonult be a városházára, — a magyar szó mindig hangosabb és hangosabb lett, a felszabadulás utáni vágy kiöl thatatlan lett a lel kékből, ezt még a későbbi községi választáskor sem Ludták aszlo- 1 vének megtörni, dacára a fokozottabban kifejtett hivatalos terrornak. Ez a választás volt tehát a vidék felszabadulásának előhírnöke. Az itteni magyarság által kitaposott úton vonultak be dicsőséges csapataink április 16-án, felszabadulásunk napján, Alsóf lendvára. A Muravidék tehát visszakerült az anyaországhoz, de itt még meg nem állhatunk: ezL meg is kell tartanunk s meg kell akar dálvoznunk az izgatásokat, bujtogatásokat. Különös figyelmei kell Alsóiendvára fordítani, mert a magyarság meggyötörve, anyagilag tönkretéve, teljesen kiszipolyozva tért vissza, tehát erőssé, gazdaggá kell tenni, kul- túrálisan emelni, szóval vissza kell állítani Alsólendva világháború előtti gazdasági és kultúrális nívóját, hogy mint a magyarság végvára, továbbra is betölthesse, történelmi rendeltetését. Nagysikerű Jézus Szive ünnepély A Szociális Missziótársulat zalaegerszegi szervezetének tevékenységéről havonkint beszámolunk. Amint a beszámolásokból kitűnik, ez a tevékenység egyre nagyobb lendületről tesz tanúságot. A jótékonykodás mellett azonban tevékenysége ünnepélyek sikeres rendezésében is megnyilvánul, amiről pénteken este is meggyőződhettünk. J.ézus Szíve ünnepélyt rendezett a 'Szociális Misz- sziólársulat a Kul túrház nagytermében, amelyet Zalaegerszeg katolikusságának színe-java „zsúfolásig megtöltött. A közönség soraiban helyet foglalt Szüllő Géza m. kir. titkos tanácsos ás. ! A műsort Lipics József dr. hittanár ünnepi szónoklata nyitotta meg. Az alkalom jelentőségét és Jézus Szíve tiszteletének lényegét fejtegette teológiai és lélektani vonatkozásban, gördülékenyen, könnyen érthetően. Rámutatott arra, hogy ma az emberiség folytonosan emberebb embernek nevelésére törekszik, de Fürdőruhák nagy választékban Páléslndra Zalaegerszeg Telefon: 170. nem1 tud a maga köréből megfelelő példaképet állítani. Oda kell tehát fordulnia Jézushoz, akiben minden ember a legtökéletesebb előképet nyerte. Az elhangzott fejtegei- tés mélyen megfogta a hallgatóság leikül© tét. A nagyhatású beszéd után Váradi Antal, Czobor Károly: Regina cocli-jét szavaltaWej- siczky Jánosné mindenkit elragadó művészettel. A zongorakíséretet Bodnárné Kaszás Lenke szolgáltatta kitűnő hozzáalkalmazkodással. A férfi négyes kellemesen színezte a szép műsorszámot. Káprázatos pompa lengte körül Birke Nándor,né:. Magyar asszonyok című álomképét. A csak nagy, híres férj után vágyódó Leány szerepét találóan rajzolta meg Horváth Anikó, majd az álmában megjelent magyar asszonyokat korhű jelmezekben meghatóan személyesítették a következő sorrendben: Árpádliázi Szent Erzsébet: Kövesdy Kató, Árpádházi Boldog Margit: Perlaky Mária, Rozgonyiné: Fangler Kató, Szilágyi Erzsébet: Vámossy Manci, Kanizsai Dorottya : dr, Tóth Józsefné, Dobó Katica: Kulcsár Éva, Zrinyi Ilona: Wejsiczky Jánosné, Gyermekei: Nagy András, Szirmai Zsuzsi, Damjaj- .nichné: Hermann Kornélia, Erzsébet királyné: Mibal ovi eh Mária, a mai asszony: Indra Bözsi. A mai asszony szerepét dr. Ho- donyi Jenőmé írta. A szereplők mondása mind színigazság, amit a híres férjet váró leánynak, die másnak is meg kell szívlelnie. A nagysággal sok-sok veszedelem, szenvedés jár. Lelkes taps kíséretében hagyták el a szereplők a színpadot Igen szépen sikerült a szereplőkből összeállított előkép, majd a Notre Dame intézet énekkarának éneke. A meghatóan szép ünnepély ia Himnusz akkordjaival zárult. ÉRTESÍTÉS. Tisztelettel értesítem kedves vendégeimet és vevőimet, hogy telefont szereltettem fel. Telefonom száma: 378. Szíves megkeresést kér Bődey Gyula vendéglős és sörkereskedő, Zalaegerszeg. 1 Eredeti aierikai Írógépek kaphatók —.... .... a „ZRÍNYI“ R. T. kőnyvhereskedésében.
