Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)

1941-06-10 / 130. szám

2. ZALAMEGÄEI ÚJSÁG 1941. június 10. Megélénkült a politikai élet Szerdán délelőtt 12 órára összehívták a *képviseíoházal. Hírek szerint ezen az ütésen nagyíontosságú törvényjavaslatokat ^erjeszte­nek elő. A ma déli pártközi értekezleten, amelyre Tasnádi Nagy András, képviselő- házi elnök vasárnap táviratban hívta meg a pártvezéreket, a Ház legközelebbi munka­rendjéről tárgyaltak. Az előterjesztendő tör­vényjavaslatok között szerepel — Lukács Béla MÉP elnök vasárnapi beszéde .szerint — a házasság előtti kötelező Orvosi vizsgá­latról szóló javaslat, amely megtiltja a zsidó- keresztény vegyesházasságok kötését. Ezt a belügyminiszter terjeszti be. Az igazságügy- miniszter a zsidó ügyvédi kamarai tagok be­folyásának korlátozásáról, a felségsértésről és hazaárulás szigorú büntetéséről szóló javas­latokat nydfjtja be. ********************************************************************** Nemzeti színünk mártírjai és az Országzászló Talán sehol a világon nincs annyi már­tírja a nemzeti színeknek, mint az évszáza­dok óta vérrel annyiszor megöntözött ma­gyar földnek. Az elnyomatás szörnyű nap­jai alatt százak haltak meg elszakított ré­szeinken, csak azért, mert szívünkben színek­kel is színt mertek vallani magyarságuk mellett. A felszabadulás' ujjongó napjaiban a túl­áradó öröm elővetette a régi, kopott lobo­gókat, amelyeknek színei felfrissülve oLt lán­goltak a szemekben a boldogság felszaba­dult vágyaival. De a gyűlölet és a megszé- gyenülés hatalma oly sokszor tépte le az pro­mot és kioltotta a színt Valló éleLek hosszú sorát. Fegyverek dördültek el és ártatlan éle­teket oltottak ki azért, mert szerelmesei mer­tek lenni a magyar színeknek és benne a ma­gyar fpldnek. A legnagyobb hála csak az lehetne irán­tuk és kegyeletünket a legméltóbban úgy ró­hatnék le, ha összegyűjfenénk azoknak a hősi haloltainknak a neveit, akik _az elnyomatás hosszú évtizedeiben á nemzeti színek áldo­zatai lettek. — Ezúton hívom fel szeretettel az Ereklyés Országzászló Nagybizottság fi­gyelmét arra, tegye lehetővé azt, hogy a már felállított Országzászlókon ünnepség keretében helyeztesse pl mindenütt, — ahol csak Országzászló áll — azoknak márvány­táblába vésett neveit, akik hősi halált hallak a nemzeti színek viselése miatt. így az Or­szágzászló gyönyörű gondolata gazdagodnék azzal, hogy minden felállított Országzászló­nak jutna egy hév, amely tanúskodnék a magyar hazához való ragaszkodásról- így az .Országzászló felséges jelképe vérségi kapcso­latot teremtene a meggyötört magyar vé­gek szent földjével. * Hí * Még mindig csonka hazánk földjéből, mint tiszta színes virágok, úgy nőnek ki nap-nap után Országzászlóink. Oltárok emelkednek, amelyeknek tövében szent ereklyeként el van rejtve Nagymagyarország volt 63 vármegyé­jének vérrel áztatott szent rögéből egy pa­rányi kis darab, amely jelkép az új magyar törhetetlen hit és akarat jelképévé magasz­tosul. Az Ereklyés Országzászló figyelmeztet ben­nünket arra, hogy éber figyelem inéi őrköd­jünk az ezeréves Haza megőrzésében és cé­lunk legyen az ezeréves haláraink helyre- állítása. őrt álló Országzászlóink legfiatalabb ja közé tartozik Gsácsbozsok község vasárnap fel­avatott Országzászlója. Az Ereklyés Ország­zászló Nagybizottság nevében Végli Mihály dr. tanácstag avatta fel bőszen tel és után, .gazdag műsor keretében a .»Miházunk« előtt felállított Országzászlót. A zászló Erdély felszabadulásának napi­jaiból való- Üzenete az erdélyi Székelyföld­nek. Végh Mihály dr. avatóbeszédében ismer­tette az Országzászló magasztos gondolatát 'és célját: — Ezen a földön élő emberek bármely nyelven beszélnek, vagy bármely szertartás .szerint imádják az Istent, kell, hogy ennek ca földnek szenteljék életük minden pilla­natát. Kell, hogy gondolatban és cselekvés­iben egyek legyenek, azaz magyarok, mert "Szent István óta, amikor a magyarság test­vérként fogadta az idegent, mindenkit test­vérének tekintett. — Aki nem érez magyar szívvel, aki nem érzi. .hogy ennek a hazának a hypa, nem ér­demli meg, ly>gy éljen. — Ez az Országzászló figyelmeztet arra, hogy még mindig vannak elszakított' terü­letek, idegen rabságban sínylődő testvéreink és kötelességünk minden áldozatot meghoz­ni azért, hogy azt visszaszerezzük és mar gyár véreinket keblünkre öleljük. — Magyarország területén 600 Országzászló hirdeti a magyar egységet összefogásra és akarásra serkent és magadja az isteni kegye­lem jelen értékét. Ez az isteni kegyelem a gyengének erőt, a félénknek bátorságot ad. A csüggedőnek szívét pedig hittel és remény­séggel tölti be. — Templomotok falain kívül új oltár lé­tesült. Szent ez a hely, megszentelte az isteni kegyelem, amelynek nagy jelentőségét szim­bolizálja az Országzászló, amelyet oeszentelt lelkipászlortok. Nagymagyarország egész te­FERENCJOZSEF KESERÜVIZ Kilétéből érkezeit, ’az Ereklyés Országzásztó Nagybizollságnak urnájából hozott s itt az árboc tövén elhelyezett ereklye-föld- Szent ez a hely, amelyen álltok, azért vessétek ki szívetekből a gyíüölséget, haragot, irigységet. Nyújtson mindenki kölcsönös testvéri jobbot és fogadja meg azt a fogadalmat, amelyet legfőbb vezérünk, vitéz nagybányai Horthy Miklós őfőméltósága 1938-ban Szent István évét megnyitó ünnepi beszédében mondott: »Megfogadjuk, minden képességünkkel és egyesített erőnkkel azon leszünk, hogy Szent István országának hajdani földjét visszasze­rezzük ! — Ezt a fogadalmat kormányzó urunk az egész magyar nemzet nevében tette, azért nem kívánjuk tőletek, hogy hangos szóval fogadjátok meg, mert hiszem,, hogy szíve­lek mélyén már megfogadtátok és érzilek, hogy kormányzó urunk fogadalmában fő­súlyt az egyesített országrészekre helyezte és így hiszem, hogy szívetekben ti is egyesíteni fogjátok. A község lakói mint egy szív és lélek hall­gatták a beszédet. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget- , % * * Ha majd a népeken a nagy csend halál­ma lesz úrrá, a béke Istene mosolyogva te­kint ti magyar földre és mosolyával 'össze­fogja országszerte meghúzódó, árboc tetején lengő magyar zászlókat Pozsonytól Brassóig és a Szent Korona fénye visszasugározza nemzeti létünk erejét a falvak békés élete fölött! Fiilöp István. Csesztregi leventék a Vendvidéken Csesz treg község leventéi folyó hó 8-án, ■ vasárnap, Kollár István főoktató, Kondorosi József h. körjegytző. Kulcsár József községi bíró vezetésével BeLalincon látogatást tettek hajsz László, volt csesztregi körjegyzőnél, aki most a nemrég hozzánk visszatéri Vend­vidék egyik legnagyobb községében. Belátin- con a községi közigazgatás vezetője. Belatincon legelőször is bementek a hatal­mas méretű, művészi építésű templomba, ahol a Boldogasszony anyánk ..« kezdetű egy­házi éneket és a Himnusz énekelték el. Szem nem maradt szárazon, amikor a fényesen kivilágított templomban 22 év óta most hang­zott el először a Magyarok Imája. iUajcl megtekintették Belatincnak és kör­nyékének nevezetességeit. Délben közös el)éd volt. délután pedig a most megalakulóiban Lévő Be latinéi levente csapattal labdarugó mérkőzés volt 1:1 eredménnyel. Meghaló az a mélységes szeretet és ragasz­kodás, amit a csesztregi leventék a volt jegy­zőjük iránt éreznek. Kollár István tanító, ío- oktaió és Kondor ősi h. körjegyző köszöntötte Fájsz körjegyzőt, aki az üdvözlésekre vála­szolt. Végül Hermán Nándor plébános izzó hazafias beszédben üdvözölte a leventéket. A belátinciak íolyo hó 22-én viszonozzák a csesztregiek látogatását. — o — . ! í ***********************************************JM****M*************** Ut- és műtárgyépítések és javítások Zala megyében A m.- kir. államépíLészeli hivatal május havi működéséről a következő jelenlés szá­mol be: A törvényhatósági és vicinális közutakra 5427 köbméter kő- és kavicsanyagot, az ál­lami közutakra 2071 köbméter kavicsanya­got szállíttatott ki a hivatal. Az ezévi össztell jesílmény 19.360 köbméter. Hengerlést munkák. A 72- sz. veszprémi—balatonkövesdi áll. közút 7024—9.400 km; a 732. sz. keszlhe.lv— lenti áll. közút 23.000—24.000 és 48.000- 49.000 km; a 74. sz. Veszprém—keszthelyi főközlekedési közút 32.500—33.700 km; a 751. sz. jánosháza—Lürjei főközlekedési közút 12.000—16.000 km; a sümeg—felsőzsid—keszt­helyi vicinális közút 26600—27.100 km. út­szakaszokon, valamint a bekötő útépítési hi­tel terhére végzett útépítéseknél felsorolt be­kötő úiakon hengerlési munkákat végezlek. A bekötő útépítési hitel terhére a csáford— újtelepi, az oltáréi, a várföldei, a boncod- lolde—kávási, a nemesszeri, a zalagalsa — hosztóti-, á nemesboldogasszonyfa — szeuL- györgyvári, a hernyéki, az irsapuszlai, a za­lagalsa—szenlimrefalvai, a szenlgyörgy völgyi, a kisszentgróti, a dötk—pakodi és a galam­bok—zalaszentjakab—miháldi bekötő úiakon földmunka; a vilenyédszenLpáli és barabás- szegi bekötő úiakon földmunka és kőanyag­szállítás; alsúzsid—lesencenémetfatui és kili- mán—zialavári bekötő úiakon kőanyagszállí- lás, összerakás és kavicstörés; a györfiszegi bekötő úton hídépítés; a rezi, egregyi, a baj­osai és a lentiszombathely—csömödéri be­kötő útakon pedig alapozás, kavicsterítés, hengerlési és padkarendezés volt folyamat­ban. Egyéb munkák: A 71. sz. polgárd—keszthelyi állami köz­út 71/1.11- 7, 8„ 9 és 10 b. jelű zánka—bada-

Next

/
Oldalképek
Tartalom