Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)

1941-06-07 / 128. szám

2. ZALAMEG4EI ÚJSÁG 1941. június 7. Magyar Pünkösd Lendvavásárhelyeri Ragyogó ünnepet mosolygott az Isten pi­ros pünkösd napjára. Dalolnak a mezők, völ­gyek és a dombok. Szentlélek drága aján­déka, búzát érlelő kegyelme kuli, ömlik a nap tüzes sugarán. Bearanyozza^ zamatos gyü- mölcesé pirosítja a Barázdák örök robotpsá- nak, szerelmes rabjának lehullott verejték- eseppjét. Tüzet gyújt a Pünkösd mindig, pufók ró­zsalabdákat himbál á kacorászó szellő, hegyke pipacsok vörös kalapjukat lengetik a kenyér- szagú mezőben. Az ünnepektől várunk vala­mit, az élet keretei, gyeles napok, ha netán üres, vékony tarisznyával jönnek is, megma­rad a remény, no majd jövő ilyenkor jobb szelek fújnak. Magyar ember belefonja mi­sére szólító harangok szavába busító múlt­ját, borongó jövőjét. Kevés helyen volt meg­töltve az ünnepi keret annyi könnyes boldog­sággal, mint Lendvavásárhely községben. 1941. pünkösdhétfője szívekben, lelkekben megkongatta az örömök harangját. Nem cso­da ! Ilej, de sokszor elénekelték az édes haza felé: Piros pünkösd napján imádkoztam ér­ted, vártam hazatérted. Mind hiába váriam, ősz is lett azóta, elhullott a rózsa, pedig gyenge magyar kezek tűzték volna a Horthy bakák sapkájára. Sátoros ünnepet ült a község, eltemette, befödte mindazt, ami megkínzott múltjára emlékeztet. Nem sajnálja 22 év jaj­szavát, borzalmát, mert szenvedésének, kál­váriájának örökre véget vetett az igazság győ­zelme. A parádés esemény fénypontja a resz- neki Kálót, Kalász, Leventék kitűnő szerep­lése. A kora reggeli óráktól özönlik a nép, gyűl egybe ősi temploma köré. Itt talált nyugal­mat, orvosságot, gyógyító balzsamot szétzi­lált szívére, megtépett lelkére. Krisztus Urunk fájdalmából merítette erejét, bizalmát, szent optimizmusát. Boldogasszony palástját itt te­rítette rájok. Kitárta lelkét, szívének kapu­ját, amint Piroska Ferenc helyettes esperes ajkáról elindult az i^e, nagy magyar öröm evangéliuma. Mindeneiv Urához emelte a se­reget, Gondviselő Atyánk meghallgatta múlt bűnét vezeklők panaszát, feljutott a zokszó, miként hajdan Babilon vizei mellől. Mély erővel véste a lelkekbe a pünkösdi tüzek ta­nítását. Csak az egész ember nemzeti szem­pontból, aki az eleven hit talaján áll. A tör­ténelem leméri a korokat azokkal együtt, akik alakítják. Minket krisztusi példa, Anya- szentegyházunk csodálatos születése örökös sursum-cordára tanít. 22 éven át hirdettük a pünkösd gondolatát. Az isteni igazság nem késhetett soká, néha kishitűség ejtett meg, belekapaszkodtunk az igazság erejébe, amit börtönbe zárni nem lehet. Erejének le kellett szállnia, hogy eltűnjenek a rácsok, határso­rompók, granicsár szuronyok, s a diadalmas magyar szelek járják be a magyar rónát. A központi kávéház éjjel 2-ig nyitva ♦ Az étterem az emeleten 12-ig nyitva A lé lekből áradó Sízavak útját a könnyek zápora, büszke, dacos ajkak mutatták. A leventék műsorát Varga András—Horváth Marika szavalata nyitotta meg. Majd vitéz Thurza Antal, a község szülöttje lépett az emelvényre. — Emlékeztek Baj társak! 26 év­vel ezelőtt pántlikás kalappal masíroztunk el Ferenc Jóska parancsára. Villogó szuronnyal álltunk a Kárpátok peremén, véd tűk tűz­helyeinket. Gáládul letörtek, porba hullott a magyar szent korona. Magyart az ellenség el nem tiporja, csak önfia döntheti sírba. Nem csak mi örülünk, de sírban ijyugvó atyáink is, akik várták, be szomorúan várták remé­nyünk hajnalát. Pattogó díszmenet nyomán felcsendül a Ismeretes az a kormányrendelet, amely ki- | mondja, hogy a befőzési cukor igénylését jú- ' nius 14-ig lehet a községi elöljáróságnál be­nyújtani. Valószínű, hogy a korai gyümölcs- félék beérnek, mire a termesztők a cukrot megkapják. Ez azonban nem nagy Baj, ’mert a gyümölcshúst cukor nélkül ideiglenesen tar­tósíthatjuk bensoesavas nátriummal, addig, amíg sor kerülhet a cukros befőzésre. A bensoesavas nátrium használata a követ­kező: A gyümölcsöt megtisztítjuk, megmos­suk, esetleg kimagozzuk, illetve meghámoz­zuk, majd felfőzzük és kissé lehűtve min­den kg. átfőzött gyümölcshöz másfél gramm bensoesavas nátriumot Veszünk. Ezt kevés víz­zel feloldjuk, majd a felfőzött gyümölcshöz hozzákeverjük. A gyümölcshúst — amennyi­ben lekvárt készítünk — szitán át is törhet­jük, s mivel ilyenkor lehűl, ismét fel kell forralni. Pontosan kell tudni, hogy mennyi a gyű­A pár nap alatt összeomlott Szerbia régi magyar határain több olyan végvár állt, amely magyar birtokot képezett. Mindjárt elsőnek maga a szerb főváros: Belgrád, amit a ma­gyar történelemből Nándorfehérvár néven is­merünk. Belgrád, illetve Nándorfehérvár elő­ször IV. Béla királyunk uralkodásakor, a ma- csói bánság megalapításával egyidejűén ke­rült a magyar fennhatóság hatalmi körébe. 1319-ben Róbert Károly Uroz szerb fejedel­met a magyar fennhatóság elismerésére kény­szerítette, Nagy Lajos pedig Dusán »cár« utódját, Urozt győzte le. 1426-ban Lázáre- vics István szerb fejedelem a törököktől való félelmében Zsigmond királlyal olyan szerző­dést kötött, hogy halála után az utódjának kiszemelt Brankovics György Zsigmondnak majd hűséget fogad, Belgrádot pedig és több n^ás szerb várat, a magyar kormánynak en­ged át, ami meg is történt. Ettől az időponttól kezdve Nándorfehér­vár falai között egymásután folytak le a ma­gyar történelmet alkotó események. Az 1448- iki szerencsétlen rigómezői csata után Hunyadi János Belgrád felé menekült, de a hitszegő Brankovics György Szendrő várába kísértette. 1456-ban, amikor a török hadak roppant nagy erővel támadtak Belgrádra, Szilágyi Mihály Himnusz. Hallottuk veres löveszárkok mélyén, népek találkozóján, arénák porondján, vi<>asz- ta t, fölemelt, lelkesített, de ilyen csupaszív- ímadságos lélekkel ritkán csendül fel. Benne -»dongott a múlt és intett a szeBb jövendő. Az egesznapi események gyöngyszeme a Kalász^ meses színdarabja. Kacagó mókák, re­mek táncok, valósággal elbűvölték a közönsé­get. A legszebb kritikát mégis az öreg Rozi néni mondta : »Még a szüvem is röpdösött, ollan szép vót«. Vitéz Thurzáné fáradtságos munkája felejthetetlen élmény, gyönyörű aján­dék marad. Az ünneplő falut meglátogatta még Krane József csendlaki esperes, Varga István pe- íestoi plébános, akiket a többi papsággal együtt Lejkó István helybeli plébános látott vendégül. Lassan ereszkedett az este, kigyúlnak a csil­lagok, az erdők mögül búj fel a fényes hold­világ. A pompás templom bádogkeresztje még csillogva utánunk intett, amint a lendvavá- sárhelyi dombok között zúg az ének: »Uj idők új kürtje harsan...« Mátyás László káplán. mölcshus, ezert merjük meg az üres edény súlyát és amikor a gyümölcsöt benne leifőz­tük, ismét lemérjük. A különbözet adja a gyümölcs tiszta súlyát, amelyhez a bensoesavas nátriumot ^ámítjuk. A bensoesavas nátriummal konzervált gyü­mölcshúst szélesszájú üveg-edényben, demi- zsonban, vagy tiszta hordóban tarthatjuk el, úgy, hogy pergament papírossal bekötjük vagy dugóval elzárjuk. Az edényeket hűvös helyen tartjuk a továbbfeldolgozásig. Tudnunk kell, hogy a bensoesavas nátrium a továbbfeldol- gozás, tehát a cukorral való besűrítés, fő­zés közben, a gyümölcshúsbój eltávozik. Azok a gyümölcstermesztők, akik a feldol­gozott gyümölcsöt (ízt, Jamet stb.) eladásra nagyban szándékoznak készíteni s ezideig ez­zel nem foglalkoztak,, ebbéli szándékukat a Gyümölcstermelők Országos Egyesületénél (Budapest. V., Vilmos császár-út 76.) is je­lentsék be. hősies ellenállásának volt köszönhető, hogy a várat mindaddig tartani tudta, amíg Hunyadi János és Kapisztrán János a vár és a város felszabadítását keresztes hadaikkal kivívhat­ták, amely július 21-én következett be a tör­ténelemnek legbámulandóbb eseményeként, 1521-ben ismét nagy harcok színhelye volt Belgrád, amikor árulás következtében a vár hősi védője, Oláh Balázs kénytelen volt ka­pitulálni, akit a törökök adott szavuk elle­nére, amellyel a szabad elvonulást biztosí­tották, -— felkoncoltak. 1521-től 1688-ig Bel­grád török kézen volt, 1688-ban Savoyai Jenő herceg ugyan felszabadította, de 1690-ben is­mét török kézre került egy szerencsétlenség következtében; a vár lőportornya ugyanis fel­robbant és az őrség legnagyobb része elpusz­tult. Az 1699-iki karlócai béke szerint Belgrád török kézen maradt, de 1717-ben Savoyai Jenő FERENCJŐZSEF keserűvíz Hogyan tartható el a gyümölcs, amig a befőzési cukrot kiosztják Magyar végvárak az összeomlott Jugoszláviában

Next

/
Oldalképek
Tartalom