Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-05-17 / 112. szám
2, ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. május 17. Magyarul nem tudó tanítók nyaraltatása A vallás- és közok! alásijgyi' miniszter a magyarul nem Indó tani Lóknak a 1 Jvaimat akar adni. hogy az állam nyelvéi elsajátítsák. Erre legmegfelelőbb morfnak látszik, íiogy magyar környezetben, magyar lantjri és tanítói, esetleg egyéb jobb családoknál helyezze el őket a,.nyár folyamán. Az elhelyezess és ellátás '6 hétre .Szólna. A vendéglátásért a G hétre a vállalkozó családoknak vendégenkinl 120 pengőt fog közvetlenül megtéríteni. lézert az összegért a vendéglátó családok lisztes lakást és napi háromszori étkezési kötelesek bizlosíiani: Azok a hinári és tanítói családok, esetleg egyéb jobb családok, akik a fenti feltételek mellett hajlandók lennének a nyaraltajásra., június 10-ig küldjék be címüket (név. a családfő foglalkozása, vallása és joonfos iakásgyiie) akii-, tan lé 1 ügyelö i h iva tálhoz. Víztelenítés és szúnyogirtás a Balatonmentén A Balatoni Intéző Bizottság kezdeményezésére a Balalonmenlének víztelenítése és a sz uny ogirtással kapcsol a fos közegészségügy f ártalom leküzdése,, mini ismeretes, mar kél"' esztendő óla folyik. A BIB-nek sikerült kieszközölnie a kereskedelmi és közlekedési kormányzattól oly rendeletid, amely az- á'- í lamvasulakat és az érdekelt államépíleszdi hivatalokat utasította, hogy a vasúti.pálya, illetve a balatoni körút és az abba becsal In- közé utak men lém lévő agyagárkokat léitől lse, az árkokat kitisztítsa és átereszek építése útján a vízlevezelésről is megfelelő- midőn gondoskodjék, — E munkának a végrehajtása iolyamatban van és 1912 év végén befejeződik. Az államvasutak tekintetbe jövő vonalaival és a balatoni körúttal szomszédos, de magántulajdonban álló területek víztelenítése érdekében a BIB felkérte a három bal a tóm menti vármegye alispánját, hogy e célból a vízjogi eljárást megelőző helyszíni szépítő! tűzzön ki oly céllal, hogy a víztelenítendő I területek tulajdonjoga, továbbá e területek víztelenítése cé 1 já 1 x31 szükségés tervek és költséges megáll api I lassanak. Azokon a. helyeken, ahol ebben az évben a víztelenítésre még nem kerülhet sor, az Országos Közegészségügyi Intézet a BIB anyagi támogatásával és az üdülőhelyi bizottságok által rendelkezésre .bocsátott munkaerő i'olluisznáiásáyál a szúnyogok irtását vegyszerek kei folytatni lógja. Magpergetőgyár Zalaegerszegen? Thiringer János oki. erdőmérnök A Zalai Magyar Élei május 3-i számában ; Zalaegerszegtől Alsólendváig sok zalai embert juttat keresethez a felállítandó magpergetőgyár címmel élmefutlatást olvastam, amelyhez mint gyakorlati szakembernek, talán nem lesz érdektelen hozzászólnom. Tapasztalati tény ugyanis, hogy az, akinek bármi érdeke fűződik valami válialalnak alapításához. sokkal rózsásabb színben látja, vagy Testi le a körülményeket,, an int az, aki a dolgot kívülről látja. Tény. hogy a volt magpergetőgyár nagy forgalmat bonyolított le úgy .tobozvásárlás, mint ienyőmageladás terén. Meg kell azonban gondolni, hogy ez a gyár 1) Nagymu- gyarországon volt és annak szükségletét látta el, ha nem is teljesen egyedül; 2) az akkori nemzetközi kereskedelmi és pénzügyi viszonyok között korlátlan kiviteli lehetőségekkel dolgozott. Ezzel szemben a helyzet ma az, hogy 1) Csonk am agy arországo 11 három nagyobb gyár és több kisebb üzem működik máris, melyek közölt az ország szükséglete erősen megoszlik; 2) a jelenlegi nemzetközi viszonyok között kivitelük egészen jelentéktelen. Lássuk azonban közelebbről is ezeket a pontokat. A három, általam ismert pergelőgyár évi kapacitása mintegy 200 vasúti kocsirakomány toboz. A mai Magyarország szükséglete -— a visszatért Erdélyt is beleértve — átlagban évente 2.500 kg. erdei fenyő,-, 3.000 kg. lucfenyő- ,s 1-500 kg. fekelefenyőmag. Ez a mennyiség normái is, tehát békeviszonyokat tekintve 'áll fenn. mert a mai viszonyok közöli természetesen lényegesen kevesebb. A kihozatali adatok alapján fenti mennyiségi előállításához kell 20 vasúti kocsi rakomány] erdeifenyő-, 15 vasüli kocsirakomány lucfenyő- és G vasúü kocsi rakomány iekolefenyőr toboz. Ami azt jelenti, hogy a három, általam ismeri magpergelőgyár évi húrom havi üzem m llett a fenti mennyiséget bőven előállítani képes. Évek óla az általam ismert gyárak csakis a télj hónapokban — (decembertől március végéig — vannak üzemben, az év többi részében állnak. Üzemüket a lélj hónapokban is csak úgy tudják nagyobb szünetek nélkül fenntartani, hogy a kiviteli ie- he tősége kel különösen a háború kitörése óla maradéktalanul kihasználják. A Zalai Magyar Élet hivatkozóit cikkének informátora egészen gorombán tévedett akkor. amikor a következőket mondja: »Ez évben a fenyőtoboz ára szokatlanul magas volt, 100 küónkml 15 pengői . kaplak érte a szedők. Mivel azonban megjelelő üzem hiányában a feldolgozható mennyiség csak nagyon korlátozóit voll, alig néhány juthatott keresethez, amely 3. 3.50 pengőre tehető naponkint.« Ezzel szemben a valóság az, hogy a bárom gyár minden mennyiséget felveti, még olyan minőségeket is. amelyeket normális években visszautasított volna, csakhogy üzemét fenni art hassa és a szükségletet kielégíthesse. Ellenben a gyér termés, amely minden fenyőfajtánál állag 3 évenkinL előfordul, leheletlenné lelte a szükséges mennyiség termelései. A gyárak — kettő Körmenden, egy Kőszegen — egész Nyugat magyar- ország, sől Veszprém megye és a Kárpátalja teljes termését felvásárolták, részben csillagászati számokkal kifejezhető árakon, :(mellet 1 a mull évről megmaradl teljes készletet fenyőm agyakban kiárusították, de erdei- fenyőben a szükségletet fedezni nem tudták. Ismétlem: csakis a gyér termés miatt. Tehál nem áll, hogy: megfelelő üzem hiányában ! Normális termés mellett is sok akadálya TÓTH kabát vezet, mert eleganciában utolérhetetlen van a szedésnek. Első akadálya az időjárás: hóban, fagyban tobozt gyűjteni nem lehel. Az elmúlt két év telén az időjárás épen elég akadályt okozott. Szedők hiánya is érezhető volt: a szedést a legszegényebb nUp- számosréteg végzi, amely külföldi munkával, részben belföldi nyári munkával téli megélhetését biztosította. Amíg Lehál nagyon rá nem szorult, addig tobozt nem gyűjtőt!, de más magvakat sem. Nem beszélek a kivételes állapotokról, amelyek emberi, fogatol más célokra vettek igénybe. Térjünk ál a küllőidre. Az idézeti cikk azi mondja: .... kitűnő magvait nemcsak az akkori monarchiában, hanem Németországban, a Balkánon és Oroszországon is szívesen vették. Lehet. De ma Németország saját szükség- leire nem vesz lenyőmagol. meri 1 a német erdészeti törvény belföldi erdősítési és csie- nie lene vetési célra csakis belföldi — tehát Németországban termett — magot engedélyez felhasználni; 2; normális viszonyok közölt exportra is igen nagy mennyiségeket termei, különösen pedig log termelni speciális fenyő termő vidékein: Észak- és Kele.í- néme(országban, a protektorátusban ^Csehország) és a iokormányzóságban (Lengyel- ország), ahoi óriási kiterjedésű erdei-fenyq*- erclők vannak. Németország, amennyiben a különleges viszonyok miatt nálunk akár ie- nyőlobozt, akár pedig fenyőmagot vásárolt, ' azt csakis tranziló-árúnak vette olyan országok részére, ahol a termelés szünetel £ Franciaország megszállóit része, Belgium és Dánia. slip Meg kell itt jegyeznem, hogy normális viszonyok közöli Franciaország is termelő, és exportáló állam íenyőmagbán. A Balkán maga is exportőr voll eddig, oda rendkívül kevés lenyőmagol lebe leli eladni: legalább is a világháború óla. Oroszország pedig oly mértékben termel és exportálj hogy avval — különösen normális . viszonyok beálltával — versenyezni képtelenség lesz. De termel ezenkívül nagy mennyiségeket Szlovákia is. mégpedig egész Európai an a legolcsóbb árakon. Hova akar tehát -az idézett cikk informátora ina és a belátható jövőben exportálni ? Az idei évet. amikor előszűr minden termelő államban, talán egyedül hazánkat kivéve, abnormális termelési viszonyok uralkodnak, azután — az egy vörös/e- nyőí kivéve, amely eddi;/ nédun£ mindig import-cikk volt - - sem miféle fenyőmagban egész Európában számottevő termés nem volt, normáinak felvenni súlyos tévedés, amely nem lehet kalkulációs alap. Nem, különösen nagyobb gyárüzem számára, ahol a befektetett tőke és a gyártási költségek természetszerűen sokkal magasabbak, mint kisebb üzemeknél. Kivált, miután saját tapasztalatom szerint mindhárom általiam ismeri magpergetőgyár tulajdonosa, azon-.
