Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-05-13 / 108. szám
XXIV évfolyam. 108. számÁRA 8 FILLÉR Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC 4 B 1 Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.368. HessiRudolf, Hitler helyettese eltűnt A rádió héttőn este 9 óra 40 perckor a következő hírt adta le: Délután 2 óra 30 perckor a Magyar Távirati Irodának azt mondták be, hogy Hess Rudolf párttag, akit folytonosan fokozódó betegsége miatt Hitler a repüléstől eltiltott, szombaton délben ismeretlen körülmények között ismét repülőgéphez jutott, azon felszállt és azóta eltűnt. Lakásán kusza vonásokkal írt, zavaros tartalmú levelet találtak, amelyből arra követ-1 kezdetnek, hogy Hess párttag megzavarodott, A nemzeti szocialistapárt azt hiszi, valahol! lezuhant. Azokat, akiknek felügyeletére volt Hess bízva, letartóztatták. Berlin, május 13- A német hivatalos lapj közli a Führer rendeletét, amely intézkedik a| Führer állandó helyettesének személye és| ügyköre felől. A Führer helyettese ezentúl a párttitkárság kancellárja címet viseli. Párt- titkár-kancellárrá Hitler Mariin Bormant nevezte ki. j, — o — A városi közgyűlésen a szállodakérdés megoldását sürgették Próbálkozni kell kisebb tervekkel is A Zrínyiek magyarsága A történelmi események előterében Muraköz sorsa áll. Ezzel egyidejűén %pk szó tárgyát képezheti a Zrinyi család magyarsága. A magyar történelem, amely mindenkor a tárgyilagos lények alapjára helyezkedik, soha nem tagadta a Zrinyi család horvát eredetét. Nem tagad ja, hogy a család a »ten- germelléki bán« címet viselte és a család eredeti neve »Subics« voll. A család utódai 1347-ben hazafias érdemük kitüntető jutaF . mául a diaimát birtokaikért cserébe a szia- vonországi Zerin várát kapták Nagy Lajos királyunktól s ettől kezdve vált a családi ne- \y,uk »Zrinyi« névvé. A/ó a Zrínyieknek írják magukat. Ez volt a család első nyilatkozata magyar érzelmük mellett. Zrínyiek történelmi magyarsága 1546-ban, Muraköznek és benne Csákvárának a szigetvári hős Zrinyi Miklósnak való adományozásával kezdődik. Ettől kezdődően a család magyarnak vallja magát. A családnak ez a jutalmazása már akkor történt, amikor a török harcok súlypontja 1000 éves hazánk területén folyt. — Az, hogy valaki magyarrá váljék, elsősorban az állam vezetőségétől és másodsorban a személy magatartásától és szándékától függ. Ez pedig ez esetben meg is van mindkét részről. — A szigetvári hős Zrinyi Miklós magyarrá lett, amikor Muraköz magyar földjét megkapta Ferdinánd. királytól és mint ilyen tárnokmester, Szigetvár kapitánya, majd Dunántúl főkapitánya lett. Ekkor áldozza fel magát a magyar hazáért, amikor Dunántúl kulcsál: Szigetvárt védte. Megvizsgálhatjuk a Zrínyiek magyarságát Zrinyi Miklós költő és hadvezér ielkülete nyomán is.' A Csáktornyái Zrinyi jól beszélt és írt magyarul, horvátul, németül, olaszul, törökül és latinul. Az ő költői vénája mindennél világosabban igazolja a Zrinyi család igaz és öntudatos magyarságát. Ő, mint a szigetvári hősnek dédunokája, a »Szigeti Veszedelem című hőskölteményében használhatta volna, a horvát nyelvet dédapja érdemeinek a méltatásánál, hisz tökéletesen beszélt és írt azon és nem azt, hanem a magyart választotta költői nyelvül, ő jól tudja, hogy a szigetvári hős magyar dicsőségét másként meg sem írhatja önfeláldozó lelkűidének .sérelme nélkül. A Zrinyi család magyarságának történelmi ténye tehát kz, hogy a két legkimagaslóbb alakja közül a szigetvári hős Zrinyi Miklós magyar voltának végrendeletéi vérkeresztség- gel pecsételte meg Szigetvár védelmével; a Csáktornyái Zrinyi Miklós költő és hadvezér pedig írásba foglalja a család magyarságának tanúbizonyságát, amikor a Szigeti Veszedelem című hőskölteményt megírja és ezzel az első magyar éposz't "adja irodalmunknak. Erről Vályi Nagy Géza így ír: »A Szigeti Veszedelem egy hősi léleknek fenséges megnyilatkozása: a magyar dicsőségnek és vitézségnek égigérő temploma. Minden sorát keresztény szellem, lángoló hazaszeretet és erkölcsi igazság fűti át. Soraimat Zrinyi mondásával zárom: »Ne bántsd a magyar!« — de a Zrínyiek magyarságát sem. Kollmics Ferenc. Zalaegerszeg megyei város képviselőtestülete hétfőn délután Mikula Szigfrid dr. h. polgármester, főjegyző elnöklete mellett rendkívüli közgyűlést tartott, amely iránt a városatyák körében nagyon gyenge érdeklődés mutatkozott. Mindössze kilencen jelentek meg a gyűlésen. MEGEMLÉKEZÉSEK. Mikula Szigfrid dr. h. polgármester a Hiszekegy elmondása után megemlékezett a legutolsó közgyűlés óta történt eseményekről, ezek között elsősorban Teleki Pál gróf miniszterelnök tragikus elhuny tárói, amely mély gyászba ■ borította az egész magyar nemzetet. A megemlékezést az egybegyűltek . állva hallgatták végig. A miniszterelnök elhalálozása alkalmából közeli hozzátartozójának, vitéz Teleki Béla gróf főispánnak a polgármester a város közönsége nevében részvétéi fejezte ki. A nagy gyászeset után azonban hamarosan nemzeti zászlók röppenlek föl az épületekre, amikor megjelent a kormányzó liadparancsa honvédeinkhez: előre a déli határokra. Méltatta honvédeink hősiességét s a visszafoglalt déli részek nagy jelentőségéi. Hangsúlyozta, hogy Alsólendva és vidéke Zalaegerszeg életterét képezi. Bejelentette, hogy a vasárnapi alsólendvai örömünnepen a város képviseletében Árvay László dr. tisztifőügyész vett részt és beszédet is mondott. Indítványt lelt, hogy ezt az eseményt jegyzőkönyvben örökítsék meg. Végül isméi gyászesetről emlékezett meg a h. polgármester: Kaszler Ödön dr. gyógyszerész, képviselőtestületi lag elhalálozásáról. Javasolta, hogy Kaszler Ödön dr. emlékéi is örökítsék meg a közgyűlés jegyzőkönyvében. Az indílványo- kat elfogadták. A SZÁLLODAKÉRDÉS. Bejelentette ezután az elnöklő polgánnes- terhelyeltes, hogy Holczer Ernőnek napirendelőtti felszólalásra adott engedélyt. Holczer Ernő elsősorban a szállodaügyet -tette szóvá. Húsz év óta szégyenkezünk mán a száiiodaviszonyok miatt — mondotta. Ezen ken az áldatlan állapotokon sürgősen vál- tozlaini keil. Idegenforgalmunk szálloda hiányában teljesen átterelődik a szomszéd városokra. A megoldást sürgeti meg az a kör rülmény is, hogy visszacsatlakoztak a déli rét* szék, amelyek közvetlenül érintkeznek Zalaé egerszeggel. örömmel fogadta azt a tervet* amely a megoldásra irányult, de azóta nagyon hosszú idő telt már ei. Kérdi, van-e más életrevaló, terv is. mert, hu nem sikerül a nagyobb leivel megvalósítani, meg kell elégednünk kisebbel is, amely nem 4Ö—ott, hanem 13.—20 szobás megoldást akur. Szálloda nélkül nem maradhattunk. Zalaegerszeg város fejlődése, boldogulása függ a szállodaügy megoldásától, amellyel várni nem) szabad. Szólott ezután Pörneczi József! gazdasági tanácsosnak a város fejlődése érdekében kifejteit önzetlen munkájáról, arnely- lyei ráirányította még az országos figyelme», is azokra az adottságokra, amelyeknek kellő kihasználása a város boldogulását eredméf nyezheti. Javasolta, hogy Pörneczi Józsefnek mondjon köszönetéi a közgyűlés s kérje őt arra, hogy munkaerejét ajándékozza továbbra is a város javára. » A polgár mester helye flies válaszában közölte* hogy az előzetes szállodaterveknek elkészítésével megbízott Svastics Géza mérnököt katonai szolgálata gátolta eddig munkájában. Más tervek is merültek föl, de ezek anyagiak miatt nem kerülhettek kivitelre. Pörnecziről szintén elismerően szólott. Valóban megérdemli a város közönségének hálás köszönetét* mert sok olyan dologra hívta fel a figyelmei, amelyek országos érdeklődést is váltottak ki. Horváth István is kért engedélyt napirend-
