Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)

1941-05-10 / 106. szám

1941. május 10. Z AL AMEG YE I ÚJSÁG 3. műnk a következő légköri rétegekről. A régi léggömbi mérések azt mutatták, hogy. fölfelé mindig hidegebb lesz. Ám a' sztratoszférában nem így van. Mikor az első Világháború fo­lyamán megfigyelték a nagy ágyúzások hang­jainak felülről való visszaverődését, ebből bi­zonyos fizikai következtetéssel azt lehetett megállapítani, hogy a sztratoszférában sokkal egyenletesebb a hőmérséklet. A sztratoszfé­rán túl, az ozonoszférában meglepő módon emelkedik a hőmérséklet, talán a 100 fokot is eléri, a víz forráspontját. A szaktudósok ezt azzal magyarázzák, hogy ott sok az ózon, amely a rajta áthaladó napfény hőenergiá­jának egyrészét elnyeli és magában tartja. Mikor a rádiót feltalálták, az általa kibo­csátott éterhullámok körül is észleltek olyan! jelenségeket, amelyeket nem lehetett más­ként magyarázni, minthogy ezek az éterhul­lámok is visszaverődnek valahol nagy ma­gasságban. Ez az, ami a rádióhallgatót annyit bosszantja: a fading. 60—90 kilométer ma­gasságban van az a Heaviside angol tudósról elnevezett réteg, amely a fadinget okozza. (Ez a réteg nappal 50, éjjel körülbelül 90 km magasságban van; az eltolódást bizonyára a napsütés okozza.) A sztratoszféra-kutatások egyik célja, hogy világosságot derítsenek az időjárásnak egyik legkülönösebb és mai tudásunk szerint leg­fontosabb tüneményére: a légnyomásváltozá­sokra. Mi az oka annak, hogy a legalsó ré­tegben, a troposzférában helyenként feltor­nyosul a légtömeg és légnyomási maximu­mok keletkeznek? Még nem tudjuk, csak sejtjük, hogy a fölötte lévő sztratoszférában) végbemenő valamilyen jelenségek okozzák ezt. Amit eddig elmondottunk, az mind eléggé bizonytalan dolog és sztratoszféra fölszállá­sokkal nem is kutatható, ami 20—25 kilomé­ternél magasabban megy végbe. De van va­lami, aminek a létezése egészen bizonyos és amit talán meg lehet oldani ezekkel a felszál­lásokkal, mert fizikailag megfogható dolog. Ez az a rejtélyes sugárzás, amit úgy három évtized előtt fedeztek fel és kozmikus sugár­zásnak neveznek. Ebből arra lehet következtetni, hogy van egy mindenütt jelenvaló és mindenen (még a vastag ólomlemezen is) áthatoló sugárzás. Mivel a Földön semmiféle olyan anyagot nem ismertek, amely forrása lehetne ennék a su­gárzásnak, fel kellett tenni, hogy kívülről jön a világűrből és ezért elnevezték kozmikus sugárzásnak. A sztratoszféra repülések Hess osztrák tudós úgy gondolta, hogyha ezek a sugarak valóban a világűrből jönnek, akkor nagyobb magasságban erősebbeknek kell lenniök. Mikor ennek ellenőrzésére lég­hajóval a magasba szállott, az eredmény megerősítette feltevését. Millikan híres ame­rikai fizikus és mások ugyanezt találták, mi­kor embernélküli, automatikusan mérő ballo­nokat eresztettek föl, amelyek néha 30 kilo­méter magasságot is elértek. Nos, a sztratosz­féra-repülések főleg ennek a kozmikus sugár­zásnak a kutatására valók. Persze, ezekkel is csak annyit érhetünk el, hogy talán job­ban megismerjük e sugarak természetét. Mert eredetüket teljes homály fedi, amit esetleg sohase tudunk kikutatni. A kozmikus suga­rak forrása lehet valahol a ködfoltok végte­len messzeségében: világüri anyag hirtelen el- ronesolódása vagy átalakulása, fény átalaku­lása v illamossággá vagy megfordítva. Lehet ez a forrás olyan természetű is, amelyről a földi fizikának fogalma sincs, például távoli égitestek többmiilio fokos hőmérsékletében végbemenő roppant aranyu fizikai es vegyi folyamatok sora. Hiszen a földön legfölel)b 4000 fokos hőmérsékletet ismerünk. A vármegye törvényhatósági bizottsága csü­törtökön történelmi jelentőségű közgyűlést tar­tott, amelyen megemlékezés történt a déli részek visszatéréséről. Ez alkalommal Pehm József pápai prelátus is nagy beszédet mon­dott, amelyet akkor helyszűke miatt nem kö­zölhettük. Most adjuk azt teljes egészében1 . az alábbiakban: Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Feliratkoztam az alispáni jelentéshez, de annak helytálló, állandó jellegű megállapí­tásaihoz hozzászólni nem kívánok- sőt ün­nepélyesen felkérem az alispáni jelentéshez utánam feliratkozott összes bizottsági tag urakat, méltóztassanak ma elmellőzni min­den esetleges panaszt, sőt még segítő orvos­szert is, minden felszólalást azért, hogy eb­ben a sokat látott, tapasztalt teremben csak az ünnepi és történelmi hangulat legyen egé­szen úrrá. \ annak kiemelkedő helyzetek, ame­lyek értésünkre adják, hogy a pillanat ma­gasztossága parancsolóan kötelez. Amihez én hozzászólni kívánok, annak előz­ményeit elénk tárta a vármegye alispánja. Ugyanő történelmi jellegű bejelentésével le­vonta a vármegye leikéről a két évtizedes gyászlepelt, csonka teste alól elemelte a szo­morú mankót, a szemekről levonta a bánat- könny fátylát, a kis-zalai és a kis-magyar lát­határ helyébe tágabb nagy-zalai és nagy-ma­gyar horizontot nyitott. Ezt teszi akkor, ami­dőn álmaink álmáról, a Szent Korona gyöngy­szeméről, Alsólendva és a Muraköz sors for­dulójáról megemlékezett. Szeretném, ha minden mondatomat és sza­vamat a tárogató hűvösségébe márthatnám, ha velőkig és szívgyökerekig hatolhatnék. De mert a tárogató fölött eljárt az idő, egyszerű képhez fordulok. Amikor élmúlóban az idő hosszú, nyo­masztó, nehéz zimankója és fergetege, a ciol- gos magyar ember nemsokára verítékre éhe- zetten kilép az isten szabad ege alá és hosz- szan kémlelve néz Dél felé. De megfüröszt- heti a tavaszi napsugár, megkaphatja a ta­vaszi langyos szellő, a leikébe testébe, éle­tébe akkor vonul be igazában a tavasz meg- ifjító, boldog életárama, ha feje felett meg­jelennek a tavasz első fecskéi és a régi ház ismert eresze alatt keresik a régi fészket, régi otthonukat. Ez valósul ma itt nálunk. Dicsőséges emlékezetű Zrínyi Mik­lós derék, hűséges, vallásos mura­közi népének első fecskéi szálltak cl hozzánk és keresve két évtizedes tör­ténelmi zimankó után a régi házat, régi ereszt, régi fészket, ideszálltak a tekintetes vármegye öreg székha­zába, hogy Murán innen, Murán túl tavaszt jelentsenek. Úgy megkap, amint ott látom őket ép Zrí­nyi Miklós képe alatt. Ez a Zrínyi Miklós Zalának főispánja, hadvezére, első szellemi koponyája századok múltán is tettmutato üstököse. Az ép Zala vármegyének, az ép Magyarországnak nálánál nem volt nagyobb szerelmese. De Muraköz népét, földjét, lel­két se értette, szerette senki nálánál inkább. Ö nemcsak azt üzeni a szentilonai kriptából: »Ne bántsd a magyart!«, de — amint hirdette, hirdeti ma is azt hogy a Muraköz Magyarország kulcsa és kapuja. A vele egy török fronton harcoló Montecuceoli ezt nem értette, de Zrínyi amikor Újvárt építtette a Muraköz védelmére, az európai hírű magyar mágnás maga talicskázta a vár­falakhoz az anyagot. Ezt a Muraközt más szemmel, mint Zrínyi értékelésével ma se nézze senki. Az első fecskék nem sokan vannak; de tíz­ezrek nevében jöttek és a nyomukban a ta­vasz tör elő. Csáktornya, Perlak, Légrád, Szentilona és a Zrinyi-erdő üzenetét hozzák. A Zrínyiek vértanú és száműzött életfáját, Gasparich Márk barát tüzes lángolását. A déli ellenség, a török fölégette, a szerb felrobban­totta. a Mura és a Dráva hídjait. Addis; is, amíg — mint ahogy az alispán úr szintén bejelentette — a vármegye megveri és fel­építi ezeket a hidakat, a muraközi nép áp­rilis 27-én kemény néphatározatával és mai útrakelésével ver hidat az ezeréves haza irá­nyában. ’Sebet hoztatok, muraközi első fecskék?Tud­juk; gálád ellenség ütötte. De mély és sajgó a mi sebünk is, mert elvesztésiek és mérhe­tetlen szenvedéstek ütötte. De a régi fészek nem hűlt ki, mele­gen tartottuk számotokra. És ez az első fecskejárás az öreg vármegye legboldogabb napja ! Azzal, amit elmondottam, legalább az én lelkemben szorosan kapcsolódik tárgysoroza- tuniv 3. pontja, Bárdossy új miniszterelnök leirata és arra adandó válaszunk. Indítvá­nyozom, vegyük elő ezt a pontot, mindjárt megmondom az indokot is. (A közgyűlés hoz­zájárul). A kisgyűlés ama javaslatát, hogy a mos­tani nyomasztó külpolitikai viszonyok közti fokozottabb bizalommal és várakozással te­kint a vármegye a miniszterelnök úr műkö­dése elé, magamévá teszem és a közgyűlés­nek elfogadásra ajánlom. Idők jele az, hogy diploniata lép a magyar kormányrúd mellé, a kormány élére. Abban a reményben és vá­rakozásban állunk mqgéje, hogy mint kül­ügyminiszter és a kormány feje minden ere­jét latba veti azért, hogy a kormányzói kiált­vány szellemében a Délvidék és benne Dél- Zala határai mindenben és mindenütt a Szent István-kitűzte ezeréves történelmi határok le­gyenek. Azt pedig ne felejtse senki, hogy az ép, integer Magyarországhoz, amelyről soha le nem mondunk, az ép vármegyék testén ke­resztül. vezet csak az út. Kérem indítványaim elfogadását. f (A közgyűlés tomboló lelkesedéssel, szűnni nem akaró éljenzéssel és tapssal fogadta el az indítványokat. JM»*W»*M¥»W*WW»WW************ ÉRTESÍTÉS. Tisztelettel értesítem kedves ven­dégeimet és vevőimet, hogy telefont sze­reltettem fel. Telefonom száma : 378. Szí­ves megkeresést kér BŐDEY GYULA vendéglős és sörkereskedő, Za­laegerszeg. ZÍLAE6SRSZE6I KÖLCSÖNKÖNÍYTÁR LORD ROTHERMERE-UTCA 5. Újdonságok. Prokosh : Valahol a világban. Berde Mária : Keresztjáró szerelem. Dénes Gizella : Asszony, aki vetkezett. Wright : Meghajszolt vad. Dine : A végzetes tét. Pelnn József pápai prelátus beszéde a csütörtöki meMülésen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom