Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)

1941-05-08 / 104. szám

2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. május 8. lelkesedés és elszántság korlátokat nem ismer­het és ezért bizonyos elégedetlenség mutat­kozott a Muraközben amiatt, hogy átmeneti­leg a horvát közigazgatási hatóságok ott mű­ködnek és működtek. Nem ezen van a kér­dés hangsúlya, mert hisz a magyar-horvát testvériség kérdése és a barátság nem kérdé­ses, de sok kifogás merült föl az ellen, amit küldöttség formájában hozzám eljuttattak,— hogy ugyanazok a tisztviselők még ott vannak, akik a jugoszláv állam védelmi rendszeré­nek (csetnik stb.) oltalmazói, védelmezői vol­tak. Mi sem természetesebb, hogy április 16-án a fent érintett terület birtokbavételénél a fő­ispán úrral résztvettem és a Zala vármegyé­hez való mélységes ragaszkodás leghűsége­sebb jeleit észleltük, amelyek közismertek.' A visszatért vendek nagy szorgalommal kere­sik föl két évtized előtt abbahagyott munka­helyeiket, naponta százával jönnek át a meg­nagyobbodott Magyarország területére, ahol megkeresik télirevalójukat és ápolják a szent- istváni vármegyéhez való gondolat állam­fenntartó érzését. Április 16-án a honvédség- megszállta a Dráva-vonalat. Muraközben ka­tonai közigazgatás csak bizonyos ágazatok­ban van, de lélekben mindenki egy gondo­latnak él és ez az, hogy: »Amit az isteni Gondviselés egy ezer éven át együtt tartott, azt halandó embernek múlandó hatalmi esz­közökre épített erőszaka szét nem tépheti«. A honvéd vezérkar és a szombathelyi had­test vezérlő tábornokának bölcsesége megta­lálja a kivezető utakat. Közölte ezután, hogy a Murától északra eső területeken a belügyminiszter által ki­rendelt köztisztviselők működnek katonai köz- igazgatás keretében, akiknek ott volt régi szolgálati helyük. Majd szólt a hidak helyre- állításáról. Aluraközí küldöttség:. A főispán most bejelentette, hogy mura­közi küldöttség érkezett s amíg azt fogadja, a közgyűlést felfüggeszti. A közgyűlés újból való megnyitása után a főispán mélyen meghatódottan közölte, hogy azok az események, amelyek most lejátszód­tak, olyanok, amelyeket ezekben a történelmi jelentőségű időkben mint maradandó emlé­kei kell megörökíteni, mert muraköziek je­lentek meg, akik 93 muraközi községből 12501 aláírással kérvényt nyújtottak át, amely azt tartalmazza, amit április 27-én Csáktornyán fogadott el Muraköz népe és kérik, hogy azt a kormányzó, Hitler vezér és kancellár és a Duce elé terjesszék. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel vette tudomásul és a főispán javaslatára kimon­dotta, hogy ezt a történelmi jelentőségű tényt a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítik meg. Majd ismét Brand Sándor dr. alispán szólalt fel és visszapillantást vetett Muraköz megszállására és annak körülményeire. Meg­hatottál! emlékezett azokról, akik a szerb ül­döztetés dacára is megmaradtak magyarnak és akik magyarságukért olyan sokat szenved­tek. Ezek közül sokan nincsenek már élet­ben. Itt aztán kiemeli Józsa Fábián dr. és A központi kávéház éjjel 2-ig nyitva Az étterem az emeleten 12-ig nyitva 5 Filipics Lajos drávavásárhelyi plébánost, aki­ket a szerbek szörnyen megkínoztak. Idézte az 1920. február 9-i közgyűlés határozatát, amikor az 1917. évi állami adók 25 szá­zalékát szavazták meg a hontalanná és ke- nyértelenné vált muraközi magyarok meg­segítésére. Ráemlékezett arra, bogy a haza bölcsének« a közgyűlési teremben függő ké­pét 1862-ben annak az emlékére festették meg hogy a bécsi kormány 1849-ben afölötti bosz- szújában, hogy Gasparics Márk muraközi fe­rences szerzetes vezetésével Muraköz népe megtámadta Jellasics hadait, amiért a bé­csi kormány Horvátországot Ausztriához csa­tolta, de az 1860-ik évi októberi diploma Deák Ferenc hosszas küzdelme után ezt az állapotot megszüntette és Muraköz ismét Ma­gyarországhoz került. Ráemlékezett arra is, hogy 1920. február 9-én a közgyűlés Árvay Lajos nyug. alispán indítványára kimondotta, hogy a meglévő állapotot nem tekinti tör­vényes és rendes állapotnak. Muraközt to­vábbra is a megyéhez tartozónak ismeri s ahoz való jogunkról soha le nem mondunk. Nagy lelkesedéssel fogadta az alispán visz- szaemlékezését a közgyűlés s azután Pehin József prclátus szólalt fel az alispáni jelentéshez annak elő­zetes bejelentésével, hogy a jelentés érdemi részéhez nem akar semmit sem hozzáfűzni, de arra kért mindenkit, őrizze meg a most uralkodó történelmi hangulatot, mellőzzenek minden panaszt és csak a sebek gyógyítására alkalmas, gyógyszerek taglalásával foglalkoz­zanak. A tőle megszokott lendülettel és ékes­szólással rajzolta meg a tavasz igazi képét, amikor a szántóvető ember a mezőn munká­ját végzi, de az igazi tavaszi kép akkor tá­rul szemeink elé, amikor az első fecskék megjelennek. Ilyen első fecskék most a Mura­közből érkezett testvéreink küldöttei, akik a nagy Zrínyi képe alatt foglalnak helyet, akik Figyelem Háza elé drótfonatot, konyhájába zománcozott asztaltüzhelyt, fiának vi­lághírű PUCH kerékpárt vegyen. Kapható teljes jótállással D. HORVÁTH IMRE műszaki vaskareakedőnél Zalaegerszeg Telefon i 54. visszajöttek a meleg fészekbe, az ősi ott-' honba, a Vármegyeházára. Az ő sebeik a mi sebeink is, de a 23 esztendő alatt is megma­radtak igazi magyaroknak és a vármegye hű fiainak és itt meleg, puha fészek várja őket. Zúgó taps, hosszantartó éljenzés volt a vár lasz az igazi testvéri szeretettől áthatott sza­vakra, de a legmegfelelőbb válasz volt a Himnusz eléneklése. A Himnusz után Pehm József prelátus a miniszterelnök leiratához szólott. Elfogadta a kisgyűlés javaslatát, amelyet azonban kiegé­szíteni kívánt azzal, hpgy az április 11-i kor­mányzói kiáltványban jelzett déli határok alatt mindenben a szentistváni Magyarország; 1000 éves határait kell érteni. A szép beszédet a küldöttség egyik tagja köszönte meg. A közgyűlés ezután áttért a napirendre, amelynek pontjait a kisgyűlés javaslatai alap­ján tárgyalták le. Milyen ügyek tartoznak a közellátási miniszter hatáskörébe A közellátási miniszter leiratot intézett va­lamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez és a közigazgatási kirendeltségek vezetőihez, amelyben megállapítja, hogy a közellátás egy­séges irányítása és intézése tárgyában kiadott 9200/1940. M. E. sz. rendelet értelmében a közszükségleti cikkekkel való ellátás egységes irányítása a közellátási miniszter hatáskörébe tartozik. Ennek folytán a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter hatásköréből mind­azok az ügyek, amelyek általában közellátásra vonatkoznak, a közellátási miniszter hatás­körébe kerültek. így a közellátási miniszter hatáskörébe tartozik azoknak a rendeleteknek a kibocsátása és azoknak az intézkedéseknek a megtétele, amelyek a közszükségleti cikkek forgalmát vagy fogyasztását szabályozzák. Ugyancsak a közellátási miniszter hatáskörébe tartozik az egyes közszükségleti cikkek for- galombahozatalára jogosult kereskedők kije­lölése is. Éhez képest a közellátási miniszter intézkedik az alább felsorolt ügyekben: 1. Az adóköteles petróleum forgalmát és fogyasztását szabályozó rendeletek végrehaj-i tásának felügyelete és ellenőrzése-, 2. A tűzi fanagykereskedők kijelölése és a tűzi fanagykereskedői körzeti beosztás; 3. A faszén arányos elosztása; 4. A közszükségleti cikket képező vasárúk aránylagos elosztása; 5. Gabonakereskedői jogosítványok adása; 6. Az árúellátás biztosítása a belföldi árúkra nézve, ideértve az árúellátási bizottság irá­nyítását is. Természetszerűen továbbra is a közellátási miniszter intézkedik az alábbi ügyekben: a a bőrtalpú lábbeli, valamint a talpbőr forgalmát szabályozó rendeletek végrehajtá­sáról. felügyeletéről és ellenőrzéséről; b) A textilárúk kereskedelmi forgalmának szabályozásáról és a textilnagykereskedők ki­jelöléséről; c) A mosószappan kereskedői forgalmának szabályozásáról; d) A szénkereskedelem szabályozásáról és a szénnagykereskedők kijelöléséről; e) A lisztkereskedők kijelöléséről; f) A vendéglőkben kifőzésekben, korcsmák­ban, kávéházakban és kávémérésekben kiszol­gáltatható ételeket korlátozó rendeletek vég­rehajtásának felügyeletéről és ellenőrzéséről. A motalkó fogyasztásának és forgalmának szabályozása, valamint a gumiabroncsok el­idegenítésének, felhasználásának és a gépjáró­művek közúti forgalomba való használatának korlátozása tárgyában kiadott rendeletek vég­rehajtásának felügyelete és ellenőrzése to­vábbra is a kereskedelem- és közlekedés- ügyi miniszter hatáskörében marad. Világegyház Az ermlandi egyházmegye, amely Kelet- Poroszországot és Danzig részeit foglalja ma­gában Memel prelatúrával együtt, 190 plé­bániával, 400 világi pappal és 40 szerzetessel rendelkezik: 73 papnövendéke közül jelen­leg 60 hadiszolgálatban van. — Egy stájer­országi falu, Kammersbert templomában 1430-ból származó gótikus falfestményt fe­deztek fel. — Németországban az 1939-ik év­ben megjelent összes könyvek 15.7 százaléka a szépirodalmi és 9.5 százalék vallásos és teo­lógiai irányú kiadvány volt és csak azután következnek a más irányú könyvek. — Ost­mark (a régi Ausztria) evangélikus egyháza egy és egynegyed millió márkát hozott ösz- sze egyházi adókból. Becsben 120 ezer hí­vője van, amelyből körülbelül 80 ezer a fel­nőtt. Ebből körülbelül 20 ezer jelent meg a nagyheti istentiszteleteken, ami igen nagy, eredmény és más nagyvárosban sem lehet szebbet felmutatni. }

Next

/
Oldalképek
Tartalom