Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)

1941-05-05 / 101. szám

Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre .4 Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla ; 49.368. R XXIY évfolyam. 101. szám. Hitler nagy beszéde a háború okairól, Magyarország lojalitásáról, a magyar honvédség hősiességéről és a revízió utján tett újabb jelentős lépésünkről Hiller vezér é$ kancellár a némelbirodalmi gyűlésen a mos! folyó háborúval kapcsola­tosan nagy beszédet mondott. — Olyan időben, amikor minden, a telt és a szó kevés, — kezdte beszédét — nem szándékozom többször önök elé, a német nép kiválasztott képviselői elé lépni, mint ahányszor az szükséges. A háború kitörése­kor először abban a pillanatban fordultam önökhöz, amikor a béke ellen szőtt angol- francia összeesküvés következtében meghiú­sult minden kísérlet a Lengyelországgal való megegyezésre, holott az az említett összees­küvés nélkül bizonyára lehetséges lett volna. Minden kísérletem, hogy épen Angliával meg­egyezésre, sőt tarlós és baráti együttműkö­désre jussunk, meghiúsult egy kis klikk kí­vánságán és akaratán, amely klikk gyűlölet­ből vagy anyagi szempontból a megegyezésre irányuló minden német javaslatot' azzal a nem titkolt elhatározással utasított el, hogy minden körülmények között kívánja a há­borút. — Az értelmi szerzője ennek az époly fa­natikus, mint ördögi tervnek, hogy kerül­jön bármibe, háborúnak kell kitörnie, már akkor Mister Churchill volt, segítőtársai pe­dig azok a férfiak, akik most az angol kor­mányt alkotják. Az úgynevezett »nagy de­mokráciák« az Óceánon innen és túl, nyíl­tan és titokban a legnagyobb mértékben tá­mogatták ezeket a törekvéseket. — Abban az időben, amikor a népek a legnagyobb mértékben elégedetlenkedtek kor­mányaik csődöt mondó mesterkedéseivel, az ottani felelős férfiak azt hitték, hogy legha­marabb sikeres háborúval válhatnak úrrá a másként meg nem oldható problémákon­Mögöttük állott a nagy nemzetközi zsidó bank-, tőzsdei és fegyverkezésig tőke, amely megint épúgy, mint annakidején, bár pisz­kos, de annál nagyobb üzleti lehetőségeket szimatolt és épúgy, mint annakidején, min­den lelkiismeretfurdalás nélkül hajlandó volt aranya kedvéért a népek vérét feláldozni, így kezdődött ez a háború. Ezután elmondta Hitler, hogy az angolok minden igyekezetéi, amely a béke fenntartá­sára irányult, meghiúsították, majd a háború folyamáról számolt be. A továbbiakban eze­ket mondotta: Churchill minden idők legvéreng­zőbb dilettánsa komolyan azt hitte, hogy a német légi fegyvernem hóna­pokon át tartó tartózkodása csak ; azt bizonyítja, hogy a német repü­lők nem tudnak éjszaka repülni. Hónapokon át azt hazudta az angol nép­nek, hogy egyedül és kizáróan az angol légi fegyvernem képes az ilymódon való hadvise­lésre. — Nem csodálom, hogy figyel mezle léseim Churchillnél hatástalanok maradlak. Mit szá­mít ennek az embernek mások élete- mit számít neki a kultúra, mit számítanak neki alkotások. Hiszen a háború elején kijelen­tette, hogy kell neki az ő háborúja, még ak­kor is, ha Anglia városai éhben a háború­ban romba dőlnének. Most megkapta ezt a háborút. Az az ígéretem, hogy egy bizonyos pillanattól kezdve minden bombát — ha kell — százszorosán megtorlunk, nem tudla arra indítani ezt az embert, hogy csak egyszer is gondolkodóba essék cselekedete gonosz­sága fölött. Churchill kijelenti, hogy ez őt nem aggasztja, sőt azt mondja nekünk, hogy az angol nép is ilyen bomba tárnád ások után — sőt épen ilyenkor, ragyogó vidámsággal tekint rá úgy, mint ő mindig csak meg­erősödve tért vissza Londonba. Ám legyen így. Nekünk azonban nem kevésbé eltökélt szándékunk, hogy minden bombáért a jö­vőben is, ha kell, százat dobmik vissza, még­pedig mindaddig, amíg az angol nép meg nem szünteti ezt a gaztettet és annak mód­szereit. — Churchill úr majd öf esztendő óla mint egy őrült száguldozik át Európán és keresi, mit lehetne felgyújtani. Sajnos, mindig akad­nak megfizetett elemek, amelyek megnyitják országuk kapuit ezeknek a nemzetközi gyuj- togatóknak. Elismeréssel szólt ezután az olaszok akció­járól, a magyar hadseregről, amely ismét bebizonyította, hogy méltó dicsőséges régi hírnevéhez. De elismeréssel szólott a görög katonáról, a vitéz ellenségről, aki halál megvetéssel har­colt. Churchill rossz diplomatának és rossz hadvezérnek bizonyult. — A most befejezett hadjáratnak a kö­vetkezményei még kiszámíthatatlanok —foly­tatta a Führer. Egy azonban bizonyos: egész Európában megszűnt az a feszültség, amelyet a Balkán kérdése okozott és a Duna, ez a fonlps közlekedési út szabaddá vált, nincs többé fenyegetve és már meg is indult teljes hosszában rajta a forgalom. Németország­nak a Balkánon nincsenek területi érdekei. Politikailag csak az érdekli, hogy ezen a területen biztosítsa a ‘békét.-— Hogy a mag’yiar nép jelentős i újctbb lépési tehetett a revízió álján, az igazságtalan békeszerződések jó. válétele terén, ez* a legszívélycseb- ben . üdvözöljük. Bulgária is visszakapja igazságtalanul elra­bolt területeit, ami nagy örömünkre szolgál, hiszen ugyancsak régi világháborús fegyver- társunkról van szó. Olaszország valóban ki­érdemelte ezt a győzelmet, mert hiszen hosz- szú ideig harcolt egyedül a tengely érdekében, —- E hadjárat tanulságai közül elsősor ban azonban azt kell megjelölni, milyen ször­nyű cinizmus volt kis országokat háborúba kergetni. Beszéde további során a német paraszt­asszonyok és parasztlányok feladatairól szólt, mintaképül állítva eléjük a német gyárak­ban dolgozó nők millióit. A német nép nem ér meg még egy 1918-at. Tudjuk, hogy a zsidó kapitalista demokrácia minden eszköz­zel meg akarja gátolni, hogy a világon béke legyen és ezek az emberek álszenteskedve még nem szégyenük Isten nevét az ajkukra venni. Beszéde befejézésül újból köszönetét mon­dott a német katonáknak és a német népnek. Kegyelettel emlékezett meg az elesettekről és hálát adott Istennek, hogy oly csekélyek a veszteségeik. Nincs a világon hatalom —- mondotta —, amely jelenlegi pozíciónkat tő­lünk elragadja, mi nemcsak ezt a háborút nyerjük meg, hanem a jövő évezredet is. Mikor Hitler beszédét befejezte, a képvi­selők helyeikről felállva szűnni nem akaró tapssal és tetszésnyilvánítással hódoltak a Führernek. Ezután Coring tábornagy, a birodalmi gyű­lés elnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy Németország fokozott erővel folytatja a harcot Anglia ellen. Legújabb A végleges európai rendezéshez nem elég az, hogy Európából kiűzzék az angolokat, állapítják meg Berlinben. Angliát teljesen meg kell törni. Németország felveszi minde­nütt a harcot, ahol egy angol katona felbuk­kan. Az iraki miniszterelnök rádióbeszédet in­tézett a nemzethez és a katonasághoz. Elis­merését és köszönetét fejezte ki a hadsereg­nek az elért eredményekért és bejelentette, hogy a kormány mindent elkövet, hogy az ország függetlenségét megőrizze. A lakosság állandóan tüntet a kormány mellett. Az iraki hadijelenlés beszámol két repülőtámadásról. Mindkét esetben sikerült egy-egy gépet lelő­ni. Az angol katonai táborok állandóan tü­zérségi tűz alatt vannak. Rendeletet adtak ki, amely szerint az elsötétítésen kívül a la­kosságnak megtiltották az utcán váló tar­tózkodást este 11 és reggel 5 óra közölt. Egy másik rendelet szerint mindazok a törzsek, amelyek eddig még nem hódollak be, ke­gyelmet kapnak, ha jelentkeznek a b.adse-

Next

/
Oldalképek
Tartalom