Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-04-28 / 95. szám
XXIV. évfolyam. 95, szám. ÄRA 8 FILLÉR 1911. április 28. HÉTFŐ. Megjeleink hétlcöznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tcr 4. Telefon 1! >.^:i»^^.^:>csiMg*<M»giB||||||i|||i|||)||l|| illllirTlirilT POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC íssbbsbgíísK? mssszs^irBssß&stsmaiSB&zsMuraköz szép napja Tábori mise és rSgtSnzÖtt népgyűlós Cs ■ . v- é - épe mielőbb vissza akar csatlakozni régi hazájához Távirat m kormányzóhoz Vasárnap a kora reggeli órákban is esőre állt még az idő, amikor autóba ültéin, hogy résztveiiessek a Csáklornyára kél béllel ezelőtt bevonult lionvédzászióalj első tábori szentmiséjén. Tartani lehetett azonban attól, hogy az eső bármelyik pillanatban meg'eredhet, még jobban í'eláztatja a különben is erősen megrongált utakat s vagy későn, vagy épenséggel nem érkezhetünk el Csáklornyára. Szerencsére az eső elmaradt s amikor 'kötényét elhagyva megpillantottam a varasai hegyek körvonalait, már számítottam arra, hogy nem késünk el s az eső sem mossa el a szép ünnepélyt, amelyre olyannyira készüli nemcsak Csáktornyának, hanem az egész Muraköznek lakossága. Mert, hogy készült, azt az események szépen igazolták. A letenyei MurahidaL a szerbek kiíaka- rodásuk alkalmával ffelrobbantották és így csak jóval Letenyétől nyugatra Muraszeme- nyénél lehetett átkelni kompon Muraközbe. Amikor a Murának egyik kisebb ágához érkeztünk, a magyar őrség feltartóztatott bennünket, mert, amint ismeretes, a honvédfőparancsnokság rendelkezése szerint csak a katonai halóság engedélye alapján szabad a felszabadult területekre belépni s onnan kijönni. Felmutattuk az engedélyt, mire az őr tisztelgett s jelentette, hogy szabad az út Muraközbe. Áthajtottunk a tahidon s azt hit tűk, már túl vagyunk a Murán. Csalódtunk. Pár perc múlva érkeztünk csak az igazi széles, gyorsfolyású Murához. De ott nincs híd, kompon kell átkelni. A komp a túlsói oldalon vesztegel és csak többszöri kiáltásunkra lesz figyelmes egy 16—17 éves fiú, aki a kompot átirányítja s az autó rágördül. Szerencsésen át is jutunk, de ott azután egy kis baj ért bennünket. Amint az autó lejári a kompról, olyan nagy sárba került, hogy onnan csak a saját és az utánunk jövő autó utasainak segítségével tudott kizökkenni. No, ez is megtörtént és most már Muraközben voltunk. A sík mezőkön szépen fejlődik a vetés. A végeláthatatlan kövér réteken mindenfelé tehéncsorda legelészik. Muraköz lakossága szép szarvasmarha-állománnyal dicsekedhetik. Faluhoz közeledünk. Messze kimagaslik a templom sudártornya. Ez jellemzi egyébként a muraközi községeket. Előttünk a községi határoszlop Dekanovee felírással. A község magyar neve Dékánfalva. Az ünneplőbe öltözött lakosságnak apraja- nagyjia az utcán, mintha sorfalat állanának1. Külön kell hangsúlyozni, hogy »apraja«, mert minden háznál sok a gyermek- Egészen kicsikék, akik alig tanultak meg még járni, kedvesen integetnek felénk. Az öregebb férfiak régi jó szokás szerint tisztelettel sü- vegelik az idegeneket. Ezt a népet még nemi kezdték ki a nemzetgyilkoló sötét bűnök. A mindkét nembeli serdülő ifjúság kerékpáron siet előttünk,, mehettünk, mögöttünk — biztosan Csáktornyára. Egyre gyakrabban találkozunk a jellegzetes muraközi fogatokkal. Ivét széplartású, erős ló húzza a bálul magasan zart kocsit Áthaladunk a szintén népes Muragárdony, Belica, Zalaújvár községeken. Mindenütt a sok-sok mosolygó apró- gyermek. Végre beérünk Csáktornyára. Nagyon kevés lóvé lel lel minden házon, a ferences plébániatemplom tornyán is nem- zeíiszínű lobogók. Az utcákon sűrűén liul- J lámzik a nép. A gyalogjárókon már lehe- | tétlenség közlekedni, a kocsiúton is csak aíig. \ Városi rendőrök és magyar csendőrök gon- ! doskodnak arról, hogy a közlekedés báj nélkül legyen lebonyolítható. Mindenkinek mellén nemzetiszínű kokárda, vagy a gomblyukban kis szalag. A főteret, amely még a meggyilkolt Sándor szerb király nevét viseli, ezrekre rúgó tömet tartja megszállva. Nagyobbára a falukból beözönlöttek, akik a kellemetlen idő és a járhatatlanságig; felázott utak ellenére is megjelentek, hogy részesei lehessenek a szép ünnepélynek, amelynek megrendezéséről csak szombaton értesülhettek a Csáktornyái magyaroktól. 64 községből zászlókkal és a község nevét feltüntető táblákkal érkeztek majd térdig érő sárban. Több község tűzoltósága testületileg jelent meg, két községből pedig eljött a kitűnően betanított rezesbanda is. De a legtávolabbi községek is küldöttek néhány polgári, úgy, hogy talán csak 2—3 község maradt képviselet nélkül. A főtéren és a hozzá csatlakozó utcákon elhelyezkedettek szánra meghaladta a 6000-et. A főtéren állott a zöld gallyakból épített díszsátor, amelyben a tábori szentmisét P. Murai Frigyes katonalelkész, Muraköz fia mondotta. Tíz óra előtt vonult fel a honvédzászlóalj a nagykanizsai 9. honvéd gyalogezred zenekarának kísérete mellett a térre és oszlopokba fejlődött a díszsátorral szemben. A sátort, az oltárt és az oltárképet, a Boldog- ságos Szűzanya képét a Csáktornyái hölgyek piros, fehér, zöld virágokkal ízlésesen díszítették. A sátor bejárata felett a keresztet s a kereszt alatt a kormányzó mellképét lielyezLék el. A sátor előtt három, magyarruhába öltözött leány: Szalay Ilonka, Juranics Évi és írón állottak. A tábori misén Csáktornya összes társadalmi osztályai, tisztviselők, iparosok, földművesek, munkások teljes számban résztvettek. A széksorokban nagyobbára a hölgyközönség helyezkedett el. Az oltár körüli szolgálatot mint ministrán- sok, két honvéd látta el, akik feszes katonai mozdulatokkal végezték feladatukat. P. Murai Frigyes katonai lelkész evangélium után szenlbcszédcl mondóit magyar, majd muraközi nyelven. A húsvélutáni második vasárnapra előírt »A jó pásztor evangéliumot fejtegette. Nekünk is van egy jó pásztorunk, Krisztus Jézus — mondotta a többek között —, aki a Kálvárián éleiét áldozta juliaiérl: mindnyájunkért. Saját szent vérét áldozta értünk és ez az áldozat naponként megújul oltárainkon. Most is itt állunk az oltár előtt, hogy mint katolikusok és testvérek kéz-kézbe téve békében, szere te Ilsen dolgozzunk egymásért s adjunk hálát Istennek, hogy a háború elsuhant felettünk, nem kívánt vérál- dozalol. Fogadjunk itt egymásnak hűséget, mint testvérek, hogy mindig ősszel ártunk'. Amit Isten összekötőit, azt a gazdaasszonyok cselédei és ellenségeink ne tördeljék szét A szentbeszédet mély áhítattal hallgatták végig. Szentmise alatt a katonazenekar régi szép húsvéti • énekeket játszott, Agnus Dei-re pedig az »Ave Mariá«-t adta elő remek hang- szereléssel. Utolsó evangélium után a zenekar a Himnuszt intonálla s az egybegyűltek nagy lelkesedéssel énekelték. A tábori szentmise végeztével már oszladozni akart a hatalmas tömeg, amikor egy rögtönzött emelvényről erőteljes férfihang süvített végig : MED JIMURCI! Muraköziek. Négy háborús kitüntetéssel mellén állott az emelvényre Poszavec György, mihovlyáni (drávaszentmihályi) kisgazda és muraközi nyelven tüzes beszédet intézett a hallgatósághoz. Mindenekelőtt vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzót éltette, mire a hallgatóság szűnni nem akaró éljenzésben tört ki. Majd éljenzésekkel, ritkán zsivió- val sűrűn megszakítóit beszédében üdvözölte az egybegyűlt muraközi testvéreket, azután a '22 éves átkos szerb uralomról, Muraköz felszabadulásáról s Szent IsLván birodalmához való visszatéréséről szólott. Végül fölolvasta a kormányzóhoz intézett távirat szövegét, amely magyar fordításban a következőkép h angzik: Főméltóságú Kormányzó) Ur! Főméltóságod legmagasabb kijelentése értelmében itt Délen, Muraközben Jugoszlávia megszűnt. Ezzel a Trianonban Jugoszláviának ítélt Muraköz is felszabadult. Mikor az 1941. április 27-én Csáktornyán önszántából összegyűlt sokezernyi fíiuraközi lakos adaadással üdvözli Főméi lóságodat, egyben arról értesíti, hogy egyértelműleg a következő határozatot hozta : Muraköz a mai nappal visszatér 1000 éves magyar hazájához. Ettől elválasztani többé nem engedi magát. A beolvadás tényével Muraköz területe ismét * szerves alkotórésze a Szent István birodalmának, népe pedig egyen jogi állampolgára Magyarországnak. Egyben kimondja, hogy ettől a határozattól eltérő másnemű állam jogi helyzetet el nem ismer. Ellenben ünnepélyes esküt tett arra, hogy mint Zrínyi Miklós hős katonáinak utóda és magyar hazájáért bitófán vér- tanuságot szenvedett Gasparits Márk ferences barát önfeláldozó szellemének letéteményese: szabadságának és szülőföldjének védelmére fegyvert fogni kész, ha fenli hatá
