Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)

1941-04-26 / 94. szám

XXIV. évfolyam. SZOMBAT. ÁRA 8 FILLÉR 1941. szám április Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre A F Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.368. Nagy feladatok előtt áll Zalamegye A közlekedési viszonyok lényeges javulása várható a délnyugati részek visszacsatolása nyomán A világháború lilán lefegyvereztek, meg­csonkítottak, úgyszólván mindenünkből ki­fosztottak bennünket mohó szomszédaink. Azt hihettük volna, hogy, amikor úgy jóllak­tak belőlünk, hálából — ha nem is sajnál­kozásból — úgy bánnak velünk, mint a sze­gény kárvallott emberrel'szokás és azt mond­ják : élj meg, ahogyan tudsz, nekünk min­denből elég' van. Csalódtunk. Ellenséges sze­mekkel néztek ránk, fogaikat vicsorgatták fe­lénk s mindent, de mindent elkövettek, hogy még szomorúbbá, keservesebbé tegyék éle­tünket. A kisántánt államainak egyenként kétszer annyi lakosa volt, mint a Trianon­ban kikerekített Magyarországnak, hadsereget sem volt szabad tartanunk és mégis hara­gudtak ránk, féltek tőlünk. A javukra lesa- raholt területeken máról-holnapra el akar­ták tüntetni az ezeréves magyar uralomnak legcsekélyebb emlékeit is. Azt akarták, hogy elcsatolt testvéreink máról-holnapra elfelej­tik régi hazájukat, csehül, szerbül, oláhul erezzenek, gondolkodjanak, beszéljenek és a napnak minden órájában ezer átkot küld­jenek egykori hazájukra. Hogy miért haragudtak reánk, akiktől any- nyi értéket kaptak, máig sem tudjuk. Leg- íölebb azt állapíthatjuk meg, hogy kivetkőz­tek minden emberi érzésből és így gyönyö­rűségüket lelték abban, hogy gyötörhetnek, kínozhatnak bennünket. Jellemző gonoszságukra, elvakullságnkra az is, hogy megszüntettek, elzárlak sok fontos közlekedési utat, amelyek a csonka orszá­got összekötötték az ő országaikkal. így sza­kadt mdg a vasúti összeköttetés a celldö- mölk—Csáktornyái vonaton is, Elképzelhetet_ len, hogy jniért történt ez, miért kellett az új határtól Alsólendváig a síneket fölszedni, amikor másutt megmaradt az összeköttetés. Ennek a vasúti vonalnak fontosságát és így helyreállításának szükségességét elismerték számottevő jugoszláv körök is, hiszen jugo­szláv részről indult ki mintegy másfél évti­zeddel ezelőtt az összeköttetés visszaállításá­nak gondolata, ami azonban mégsem vált valóra, bárha mi szívesen fogadtuk a tervet és készek voltunk azt minden erőnkkel kivi­telre juttatni. Első feladatunknak tartottuk a felszaba­dulás után ennek a vonalnak teljes épség­ben való visszaállítását, aminek jelentősége szinte felbecsülhetetlen értékű. A vármegye nyugati és .délnyugati része könnyen meg­közelítheti a megyeszékhelyt és így Zala­egerszeg forgalma jelentősen emelkedik ; de megközelítheti a megye északi részével, a megyeszékhellyel együtt Csáktornyái csatla­kozás révén a volt Délivasútnak legfonto­sabb vonalát, a budapest—trieszti vonalat. A vend vidéknek autóbuszjáratai az egész vidéket közelhozzák Alsólendvához s azon át Zalaegerszeghez. Ez a körülmény minden­esetre sürgeti több autóbuszjáratnak beállí­tását is, még pedig elsősorban Csesztreg és Letenye vidékéről. L’etenye vidékének a me­gyeszékhellyel feltétlenül összeköttetésbe kell kerülnie autóbuszjárat révén, míg vasúti ösz- szeköttetést a muraközi vonalon (Budapest —Trieszt) kaphat ugyancsak autóbuszjárat bevezetésével. Szükséges azonban, hogy Nagy­kanizsával és Alsólendvávál is meglegyen az Berlin, április 26- Arra a kérdésre, mi a jelentősége annak a látogatásnak, amelyet Magyarország kormányzója a Führernél tett, a Wilhelm strassén kijelentették a következő­ket : Kézenfekvő az, hogy a megbeszélések az egykori jugoszláv területek újjárendezé- sével állnak összefüggésben, amelyben ter­mészetesen Magyarország is érdekéit. Magyar- ország kormányzója ezt az alkalmat a Füh- rerrel való személyes megbeszélésre használta föl. Arra a kérdésre, hogy a román állam ve­zető látogatása is várhahne, arról a Wil­helmstrasse semmit sem tud. Jeruzsálem, április 26- Palesztinához kö­zeledik a háború. Az olasz hadbalépés óta, amikor az olasz légierők bombázták Palesz­tina katonai célpontjait, általában békés munka folyt az országban és csak az ausztrá­liai és más brit csapatok nagy létszáma em­lékeztetett a háborúra. A balkáni események azonban közel hozták a háborút á Földközi­tenger keleti partvidékéhez is- Épen ezért összeköttetése. A vármegye déli és délnyugati közlekedési viszonyai tehát nagy változás és javulás előtt állanak, de természetesen sürgős kiépítésre várnak a Murán innen a bekötő utak is. Mert hiába fut el néhány kilométerre az autóbusz, vagy a vasút, ha a községekből hónapokon át lehetetlen a közlekedés a be­kötő utak hiányában­Újabb nagy és szép feladatok várnak most vármegyénk vezetőségére minden téren. Ha­talmas területet kell bekapcsolni a nemzeti élet vérkeringésébe, amihez mindenekelőtt szabad mozgás kell. Jól kiépített közlekedési utak, azoknak könnyűszerrel való megköze- líthetése, ami a gazdasági fejlődés legbizto­sabb alapja. A gazdasági fejlődés biztosítja a kultúrális élet fejlődését is, biztosítja a nyugalmat, a békét, a megelégedést. Remél­jük, hogy a nagy feladatokat teljes sikerrel! oldja meg az ősi Zala, amikor testén már nem sajognak a trianoni kontár-operatőrök bicskája által okozott sebek. fif* Róma, április 26. Itteni politikai körökben a magyar államfőnek Hitler Adolfnál tett látogatását illetően megjegyzik, hogy ez a látogatás annak a tanácskozásnak keretén i>elül történt, amelyet mar Boris király is folytatott a Führerrel. Rómában úgy vé­lik, hogy a -birodalom azokkal az államok­kal folytatott tanácskozásokat, amelyeket a páriskörnyéki békeparancsok a legsúlyosab­ban érintettek. Római politikai körök véle­ménye szerint a balkáni újjárendezés a po­litikai megvalósulás stádiumába jutott. most Palesztinában nagyarányú légoltalmi előkészületeket kezdtek. Az ország minden! városában légoltalmi tanfolyamokat és élő-* adásokat rendeznek a polgári Bakosság ré­szére. ; f A háborúk közeledtével kapcsolatos az a tény is, hogy a brit mandátumos hatóságok! megengedték Husszein Khaldi volt jeruzsá- lemi arab polgármester hazatérését, Khaldit Pétain 85 éves Páris, április 26- (N. S. T ) Pétain 'tábor­nagy pénteken ünnepelte 85. születésnapját. A párisi sajtó ebből az alkalomból kime­rítően méltatta az agg államfő érdemeit. A lapok csodálattal és tisztelettel emlékeznek meg arról a férfiúról, aki a döntő pillanat­ban az ország rendelkezésére állott- A la­pok képekkel díszített hosszú cikkekben köz­ük a tábornagy pályafutását és valamennyi lap azt az óhaját fejezi ki, hogy bár sike­rülne Pétain tábornagynak Franciaország megmentőjévé válnia, történelmének: legsúlyo­sabb veresége után. Palesztinét is fenyegeti a háború Vélemények a kormányzó ás Hitler találkozójáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom