Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-01-18 / 14. szám
2 /.AíjAMEGVEI ÚJSÁG 1941. január 18. európai jótevők adományaiból eltartott iskolásdiákok. A romok között ... Nem írok többet... Ha Méltóságod jónak látja, kérem alázattal, méltóztassék azt a néhány cikkemet felolvastatni a kongregációban, esetlég az'egyházközségi ülésen, amelyben mindent, mindent megírtam... Küzdünk a pogány világ minden sötétségével, hatalmával ! Ide milyen boldogság, amikor a sok ördögi bálványimádás közölt az új keresztények fejére öntjük a keresztvizet ! Épen most nyitottam meg egy új kereszténységet, Szioá ciláiig, tegnap kereszteltem meg az első húsz felnőttet.. . Az egyik fényképen én is rajta vagyok. Talán már rám sem ismer Méltóságod 1 A kemény missziós élet rnegvénített, jobban, mint otthon kétszerannyi idő. Egyelőre asztalossal faragtattam ki a templom tervét, hogy lássam, mennyi kellene hozzá. Lesz-e belőle valóság ? ... Sok kegyelmet, istenáldást Méltóságod miniden munkájához, Krisztusban szerető gyermeke : P. Zsámár Jenő S. .1. kínai misszionárius. Kálót-élet Zalaboldogfán Sok szó esik mostanában a hivatásrendi társadalomról, a nemzeti erők atcsoporto- j sításáról, agrár-kamarakrol s hasonlókról : j ezek mellett tételként hallhatja az ember, hogy az agrár nép maga vegye kezebe saját * sorsának irányítását. Az ú j társadalmi rendben helyet foglaló szociális falunak kepe bontakozott ki a zalaboldogíai KAL minta- gyűlésen is. A komoly munka jegyében lefolyt összejövetelen lelkes szavakkal tett ígéretet Szalai József ifjúsági elnök, hogy szociális és evangéliumi emberek akarnak lenni s átérzik azt, hogy felebarátjukban Krisztus néz rájuk. Bogár Ottó »Ragyognak a székely csillagok«, Belíincs Lajos »Riadó« c. versekkel élesztették a hazafias érzést, amelynek fokozásához az egyleti énekkar járult j hozzá székely dalaival, víg nótáival, komoly melódiáival ; komoly munkáról tettek jelentést az egyes szakosztályvezetők : jelezvén, hogy a fadii életét minden irányban át akarják szőni a keresztény szociális eszmékkel. A nívós összejövetel fényét emelte Thassy Kristóf dr. országgyűlési képviselő, aki a szép kezdethez kitartást kívánt s ígéretet tett, hogy a tempósan induló egyletnek segítségére lesz a KAL-Otthon létrehozásában. Készéi Imié espereskerüleii igazgató, a közösségi eszmék, az evangéliumi igazságok térhódításáról s közeli átütő győzelméről győzte meg a fiúkat, akik mint a kerület legelső egyletének tagjai, örömmel vállalták a további munkát. Heti gyűlésekkel, történelmi, számtani továbbképzéssel, gazdasági eszmecserékkel folyik az egyleti élet s alakulnak a jövő faluvezetői. A komoly munka mellett persze a szórakozás is helyet talál programmjukban : a különféle társasjátékok, színdarabok tisztes vidámságban őrzik meg rugalmasnak az ifjú lelkeket. Nvugodlan állapíthatjuk meg, hogy az egvlet lelke Magdics Nándor kende i titkár, jó munkát végzett s fiaival példát adóim., katonásan menetel az új társadalmi rend új útjai;!..,. ^ rh-trLlK-ru-yr.íu.Jt Mindennemű gépdszíjíáo a alkalmas mosott rongyot a legmagasabb napi áron veszünk. Cím a kiadóban. — A Katolikus Legényegyesület a farsang folyamán pettyes-bált rendez. Indiison járatokat a Mávaut Letenye vidékén is Vármegyénknek délnyugati része, Letenye vidéke meg mindig nélkülözi a könnyű és kényelmes összeköttetést a megyeszékhellyel és Nagykanizsával, amelynek vidékéhez tulajdonképen tartozik és ahová így gazdasági viszonyai is utalják. Vasútépítésről ez- időszerint beszélni nem lehet; beszélhetünk ellenben arról, bogy a vidék Nagykanizsa— Letenye—Lenti vonalon autóbuszjáratot kapjon, kiágazással Bánokszentgyörgy felé. Ezzel két vasúti vonalhoz jutna közel a vidék, míg Bánokszentgyörgyön át autóbusz- összeköttetést nyerhetne Zalaegerszeggel. A Nagykanizsáról való jó összeköttetést azért is igényelheti a vidék, mert a nagykanizsai törvényszék területéhez tartozik. Szinte érthetetlen, hogy ilyen körülmények között a Mávaut még nem indított ezen a vidéken autóbuszjáratokat. Pedig ezek kifizetődnének ám. Enyhít valamelyest a helyzeten az, hogy egy nagykanizsai magánvállalat autóbuszjáAmíg ugyanis a Mávaut 14 kilométeres úton 98 fillért fizettet személyenként és menettérti jegyet is ad, addig a kanizsai vállalat ezért 1.56 pengőt szed. Olyan óriási tehát a különbség a menetelíjak közölt, hogy az meglep mindenkit. Ha a vállalat a Mávaut me/ietdíjszabását vezetné be, bizonyos, hogy a járatok számát szaporítania kellene. Mindenesetre kívánatos lenne, hogy a Mávaut terjessze ki figyelmét erre a vidékre és kapcsolja he azt hálózatába. Megközelíthetné így ez a vidék a Balatont, amitől most tulajdonképen el van zárva, ralot tart fönn Nagykanizsa és Letenye között. A vállalat erre a járatra nem fizet rá. A közönség a járatokat jól kihasználja. Hátránya azonban az, hogy drága ; jóval drágább, mint a Mávaut. A „Nyomorultak“ filmelőadása A Szociális Missziótársulat zalaegerszegi szervezete elhatározta, hogy az Edison mozgóban előadatja Hugo Viktor »Nyomorultak« című örökbecsű regényét új átdolgozásban. Az előadásokat folyó hó 27-én fél 5 és fél 7 órakor tartják meg 20-—70 filléres belépődíjakkal. A tiszta jövedelem a Szociális Misszió céljait szolgálja. A jótékony célra tekintettel kéri a vezetőség a város közönségét, nézzék meg minél többen ezt a lélekemelő darabot, amely igen nagy szellemi élvezetet nyújt s felejthetetlenül marad emlékezetben. A közönség az előadásokon való megjelenésével nemcsak elsőrendű szellemi élvezetben részesül, hanem a jótékonyság oltárán is egy kis áldozatot hoz. Ismerve városunk közönségének lelkületét, bizton számítunk arra, hogy méltányolja a Szociális Missziótársulat nemes elhatározását, meghozza azt a csekély áldozatot, amely * nek ellenében pompás szórakozáshoz jut és jótékonyságot is gyakorol. Puli, István, Gaál Nyisztor Zoltán dr.. a Magv ar Kultúra jó tollal és nagyszerű meglátásokkal egyaránt megáldott felelős szerkesztője, valahogy egészen jogosan vágja a magyar társadalomnak a szemébe, hogy ismer sok »idegen nevű és lelkű urat, akik valaha valahol jeget aszaltak vagy zabot hegyeztek«, de ugyanez a magyar társadalom nem ismeri halottaii, akik pedig fényesen szikrázó csillagként, mint magyar katona-,- tudós-, nevelő-, vagy művész-eszmények ragyoghatnának a magyar éjszaka sütet égboltozatán. Nem ismeri azokat, akik a hitet és az erkölcsöt, a kultúrát és a civilizációt, az ipart vagy a kereskedelmet, a nevelést vagy a művészetet előbbre vitték. Nemrégiben egyik nyilasvezér ajkáról hangzott el a hamisan hibás állítás : »Ez a nép nem látott jó példát!«. Nekem nem célom, hogy most felsorakoztassam a magyarság nagyjait Szent Istvántól kezdve Apponyi Albertig, hogy megcáfoljam a nyilasvezér propaganda-ízű, önbálványozásba merült, kilátástalanul ködös, fejetetejére állított röppentyűit. Nem szeretném a múlt besüppedt, még a nem nyilasok előtt is feledésbe merült bányáiból legalább egy kis akna részlet kincseit felszínre hozni. Szeretnék helyi nagyokat megmutatni. Ugyanis megdöbbentően igaz Nyisztor megállapítása : --Egy-cgv vármegyei levéltároson vagy mesemondó vénember1 n kívül alig tud valaki valamit a város történetéről«. Ezért előv ettem Gél in G úla dr.: A szombathelyi egyházmegye történetét s abból kezdtem meg kutatásaimat, bányászásaimat s a következő Zalaegerszegen született papok példáját, alakját rajzolhatom ide : Puli György 1825. március 15-én szüleien P. Ferenc és* Varsányi Katalin szülőktől. Elég sok utánajárást igényelt, míg megállapíthattam a .pontos he-yet. A régi szülői ház nincs meg. A Kossuth Lajos-utca 6. szám alatt, Takács Dezső dr. ügyvéd módéin épülete emelkedik a kis háznak a Helyén, amelyet még két éve sincs, hogy lebontottak. 1850-ben szentelték pappá. Nevelő, káplán, adminisztrátor, püspöki szertartó, püspöki titkár, majd gyors egymásutánban szemináriumi tanár, kanonok, szemináriumi igazgató, e. apát lett. 1886-ban pápai prelálus, 1891-ben nagyprépost. Mint ilv en, 1901. augusztus 30-án Szombathelyen hunyt el. Karrierjének csak jelentősebb lépcsőit adtuk. És nem is ez a karrier a fontos. Sokkal fontosabb, sőt egyedül lényeges a lélek karrierje, amely a legmagasabb célhoz. Istenhez juttat. Ebből az Isten felé lendülésből, törekvésből ad ízelítőt az 1902. évi első püspöki körlevél: »Puli György halála folytán egyházmegyénk és kát. társadalmunk egv kimagasló, közbec.süléssel és elismeréssel hosszú pályán szakadatlanul környezett alakját veszítette. Halála egyaránt veszteség az Egyházra és Hazára, mert egyaránt hű fia volt mind a kettőnek. Kiváló érdemeket szerzett magának a papnevelés, katolikus tanügy és katolikus egyesületi élet felvirágoztatása körül. Egész életében csendesen. feltűnés nélkül, de szakadatlanul munkálkodott a jóra ; ahol azonban e körülmények megkívánták, kiválván visszavonult- ságából, az ügyeknek egész lelkesedéssel állott élükre. Jámbor életű, Isten szíve szerinti pap volt. akinek minden törekvése oda irányult, hogy papi kötelmeinek lelkiismeretes teljesítésével Egyházának minél nagyobb hasznára lehessen«. A Szombathelyi Újság pedig, amelynek megindítói között szerepel, felsorolja azokat az érdemeket, amelyeket Istennek ez a sáfára a felebaráti, szeretet vonalán tett. A 2000 forintot, amelyet a püspöki iskolának hagyott, a körülbelül 1300 forintot kitevő jótékony adományait, egész vagyonának nemes közcélokra hagyomány ozásál részletezni
