Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-03-29 / 72. szám
2. Z AL AMEG YE I ÚJSÁG 1941, március 29. Udvardy Jenő dr. és Terbócz Miklós dr. autószerencsétlensége Pénteken lapzárta után kaptunk értesítést arról az autószerencsétlenségről, amely Udvardy Jenő dr. kormány főtanácsost, a zalaegerszegi ügyvédi kamara elnökét és Terbócz Miklós dr. vallás- és közoktatásügyi miniszteri tanácsost, az elnöki ügyosztály vezetőjét érte. A zalai származású Terbócz Miklós dr.-t aki főispáni titkár volt Zalaegerszegen, régi barátság fűzi Udvardy Jenő dr.-hoz. Most is látogatóban volt nála s abban állapodtak meg, hogy autón együtt utaznak föl Budapestre. Sümeg és Tapolca között azonban a gépkocsi egyik első kerekének gumija kilyukadt, a kocsi az árokba csúszott és felborult, utasai a kocsi alá kerültek. Az úton járók siettek segítségükre s értesítették a sümegi mentőket is, akik azután a zalaegerszegi kórházba szállították a súlyosan sérülteket. Udvardy Jenő dr. bordatörést és fejsérüléseket, Terbócz dr. mellkaszúzódást, láb- és fejsérülést szenvedett. A kórházban bekötözték s azután Udvardy Jenő dr. lakására szállították őket. Terbócz dr. azután vonaton utazott Budapestre. A szerencsétlenség híre a város társadal- mának minden rétegében mely es őszinte rész- vétet keltett, mert Udvardy Jenő dr. a város lakosságának osztatlan tiszteletét és nagyrabecsülését élvezi. Állapota felől állandóan érdeklődnek. Terbócz Miklós dr.-nak is sok ismerőse van itt, iránta tehát szintén mély részvét nyilvánult meg. A sérüllek állapota súlyos ugyan, de kilátás van arra, hogy rövidesen felépülnek. mintegy négy mérföldnyi meszszeségre. Gyászba borította e’ nevezetes helvet Zrínyi Péternek. Frangepánnal kötött öszve es- küvése, mivel tzéllyoknak kivilágosodás után, a’ Vár kemény ostrom alá vétetett, a* mint Y ágner le irta. Még minek előtte táborba szállott vala Zrínyi megverettetvén, el vesztette szerentséjének reménységét, ’s Csáktornya Várába vonult vala Frangepánnal, és katonáival, melly akkor nem tzéllyokhoz képest vala megerősítve. Körül vétettetv én a’ Vár, Span- kovius Vezér által,- kemény ostrommal szorongató annak védelmezőit, ’s nem is szűnt meg addig attól, míg falait megtördelvén, utat nem készített a’ bé rohanásra. Látván Zrínyi katonáinak nagy bátorságokat, ’s vá~ doltatván belsőképen is, gyanakodott, bogy az ostromlóknak tulajdon katonái által fel ne adattatnék. Melly rossznak megelőzésére, | éj jel Frangepánnal a’ \ árnak kapuján titkon ki fejtvén magokat, el hagyják a’ Vá- \ rat, az őrizet is elszélledett, ’s Csáktornya Várának volt deli fénye is homályba borula. A' Várhoz legközelebb lévő erdőtskében liát+ ‘ Robbanás egy tapolcai bazáríizletben Rosenberg József tapolcai bazárárú kereskedő egy láda riasztó pisztolyhoz való töltényt csomagolt ki. A csomagolás közben a kalapácsütésre az 500 darab töltényt tartalmazó láda hatalmas detonációval felrobbant és Rosenberget az arcán, kezén és lábszárán megégette. A légnyomás erője a ‘duplafalú kirakatüveget kivágta és a kirakatban levő tárgyakat az utcára sodorta. A messzehangzó robbanás nagy riadalmat okozott és az üzlet előtt olyan nagy tömeg sereglett össze, hogy á rendőröknek kellett a kíváncsiskodókat távoltartani. Rosenberget sérüléseivel kórházba szállították. Érdekes, hogy a rajta kívül még az üzletben tartózkodó feleségének és elárusító leánynak az ijedtségen kívül semmi baja nem történt. — o — Csáktornyának leirása Vály András universitásbeli professzor könyvében: Csáktornya. Csakaturn. Sz. Helena, Csako- vecz. Mező Város, és Vár Szala Vármegye, földes Ura Gróf Álthán, vagy G. Festetich Uraság. Nevezetét vette, a’ minden nagy Magyar Úri nemzetségek között legrégibb Gróf Csáky famíliától, a’ műit maga a’ szónak ereje is bizonyittya ; hajdan jelen erdősség vala, mellynek erőssittetését MCCLI. esztendőre határozza Turótzi László Vitézi jeles maga viseletéért, István Erdély országi Vajdának ajándékozta vala, I. Lajos Király. Hajdani fényességéről igy ir Tollius : »A’ Csáktornyái Vár fényes, és nevezetes erősség az Ozmánok ellen, melly a’ körül vevő viz által is I minden pénteken a Központi kávéházban Uj vezetés erőssittetett. Tsudálánk oliy sok miveletlen nép között, melly e’ környéket lakja, mind épületének rendes voltát, mind a’ lakosokat, mind azoknak belső díszes házi eszközeit. A’ Vár bemenetelénél fel akasztva függőitek ekkor a’ Törökökről levont fényes öltözetek, nyilakkal, sisakokkal, tőrökkel, dárdákkal, és más illy nemű fegyverekkel egyetemben, mellyeknek fényes voltát felül haladók a' damaszkuszi szabják, arany, és ezüstös markolatokkal mesterségesen készülve, drága kövekkel, zamántzokkal lévén diszesittetv e. A’ Vár udvarában való bémenetelnek boltozatija alatt pedig vér tsépekkel bélyegezett Ozmánoknak Zászlói szemléltettek. Nem kíilöm- ben V itéz Gróf Zrínyi nagy tselekedeteinek rajzolattya. ’s a’ t. Ide lett érkezésünk után néhány napokkal, bé vezettettünk a’ könyves tárba, mellyben a’ könyveknek külömféle nemei találtattak. Innen a’ fegyveres házba, holott hitelt haladó sok réz mozsarak, nagy ágyuk, köp jók, török és más mindenféle fegyverek nagy számmal valónak. Ezeken kívül régi pénzek, képeknek és drága köveknek szép gyűjteménye vala itten. Nagy Sándornak, Vitelliusnak, Ovidiusnak, Horátznak, ’s más nevezetes férfiaknak artzulatyai gömbölyű kerületekbe foglalva, ’s a’ t.« Bévezettet- vén pedig a1 Grófnak igen gyönyörűséges kertébe, alig győzi annak volt nevezetes ékességeit lefesteni, ’s elő számlálni, a’ iievezeti könyviró, mellyből nyilván ki tetszik, hogy már ez időben is nevezetes kimivelt ízléssel bírtak Hazánknak Nagygyai, ’s méltatlanul vádoltatnak e’ pontra nézve némely- lyektől. Illy nevezetes virágzó állapotra emelték a’ hires Zrínyiek Csáktornyát ; a’ kiknek elhervadások után, Csáktornya is alább szólt régi nevezetes méltóságában. A’ Vár két mérföldnyire helyheztettetett MURA, és DRÁV A vizének öszve szakadásától, Kanizsától szattatik Szent 1 leléna Klastroma : Zrínyi Nemzetségének virágzásakor Szent Pál Remete szerzetesei voltak benne, kiknek bőv jövedelmű klastromot állítottak vala itten 1374. esztendőben a’ két Istvánok, egvik Erdélyi Vajda, másik pedig. Magyar Országnak Királyi Lovász Mestere, ’s e’ Klastrombán vala a* Nagy Zrínyieknek, temető helye.' Folyt. köv. Az acél titkai Az iparban használatos vas- és aeélíajták mind a tiszta vasnak és szénnek, továbbá különféle fémeknek ötvözetei. A vasat épen ezek a hozzákevert anyagok teszik acéllá és adják meg neki azokat a tulajdonságokat, amelyekre ipari feldolgozásában szükség; van. A százalék töredékében kifejezhető arányban történő hozzáadások az acél keménységét és szilárdságát már lényegesen, megváltoztatják, ezért a fémiparban rendkívül fontos, hogy 7 U.' a feldolgozásra; kerülő nyersanyagok összetételét lehetőleg gyorsan 'betudják állapítani. Azelőtt ez csak kémiai úton volt lehetséges, ■ olymódon, hogy az acélt hosszadalmas eljárással alkotórészeire bontották és az egyes, összetevők súlyát megmérték. A nehézkes, módszer helyett .a. nagyipari laboratóriumok újabban mind nagyobb számban térnek át a színkép-elemzési eljáráshoz. Köztudomású, hogy az üvegprizma a rajta áthaladó összetett fényt elemeire bontja és ezeket a.z úgynevezett színképben kiilön- külön láthatókká teszi. A technika korában az sem titok,, bogy a színképben fekete vonalak jelennek meg., amelyeknek helyéből csalhatatlanul lehet a fényforrás anyagára következtetni. Ez a. tünemény a folyékony állapotra hevített fémek gőzeinek fényénél is fellép. Az ólom színképének jellemző vonalai például máshol vannak, mint a nik- kelé, brómé, alumíniumé és a többi fémeké. Az ötvözetek összetett színképének vonalaiból tehát az egyes fémek színképeinek ösz- szehasonlításával az, illető ötvözet összetételét könnyen meg lehet állapítani, A kérdés már csak az, hogy miképen lehet a fémeket könnyen fénykibocsátásra bírni és a színképek összehasonlítását gyorsan és praktikusan elvégezni. A német nagyipari laboratóriumoknak' évekig tartó részletmunkával sikerült olvan megoldást találniok, amelynek segítségével a különben órákig tartó vizsgálatot hat perc alatt tökéletesen végre lehet hajtani. Az erre ; a célra szerkesztett berendezés az öt vényből 45 másodperc alatt elektromos ívfényt csihol ki. Ebben a 45 másodpercben már benne van a 20 másodpercnyi megvilágítási idő is, amely a keletkezett fény színképének lefényképezéséhez szükséges. A fényképészeti eljárás hátralévő részének, úgymint az előhívásnak, fürdetésnek és szárításnak elvég-
