Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-01-25 / 20. szám
Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi- tér 4. Telefen 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4 P Hirdetések díjszabás szériát. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.368. A megyei városok pénzügyi megsegítéséért indítani, lakásínségen segíteni, az állandóan megú juló munkanélküliségen enyhíteni. Azonban mindezekről a város háztartására súlyosabb hátrány nem következett volna he, ha megfelelő időben ölen és hosszúlejáratú kölcsönhöz tudott volna jutni. Megírtuk, hogy vitéz Tamásy István dr. polgármester a legutóbbi városi közgyűlésen elhangzóit javaslat alapján elkészítette fölterjesztését a törvényhatósághoz Zalaegerszegnek és a hasonló helyzetben levő megyei városoknak a gazdíivédettség mintájára való pénzügyi megsegítése iránt. Fölterjesztésében a következőket mondja a polgármester : — Zalaegerszeg is azok közé a megyei városok közé tartozik, amelyek az adminisztrációs s egyéb terheket, amiket a törvények s kormányintézkedések a megyei városokra rónak, saját pénzügyi erejükből elviselni nem képesek. Ezek közé a gyengébb gazdasági teljesítő képességű városok közé lehet számítani azokat, amelyeknek olyan üzemük vagy nagyobb vagyoni értéket képviselő ingatlanuk, amelyek jelentékeny és állandó jövedelmei; hoznának, nincsenek; viszont kereseti és pótadó alapjuk a költségvetési szükséglethez képest kicsiny. — 11a ebből a szempontból vizsgáljuk Zalaegerszeg költségvetését, azt látjuk, hogy az évi 5 százalékos kereseti adó körülbelül 70 ezer pengői, a pótadóalap pedig 180.000 pengőt tesz ki, amivel szemben | tóíartozások után 8—9, gőt 10, 11 százalé- \ kos kamatot fizetett, vagyis | akkora összeget fordított már c tartozások rendezésére, amellyel j mérsékelt kamatozású annuitás mellett e tartozás legnagyobb részét le- íörleszthette volna. Rámutat a polgármester ezután arra, hogy a fölvett tartozásokat részint olyan létesítményekre használta föl a város, amelyek a tartozások után fizetett magas kamatokat egyáltalában nem hozzák meg. (Berzsenyi utcai bérház, új vágóhíd, új vásártér), részint pedig nem jövedelmező, de hasznos, kulturális és városfejlesztési célokra szolgálnak. | Ezekért a befektetésekért azonban a város I vezetőségét nem lehet okolni, mert annak * idején olyan kérdések megoldásáról volt szó, \ amelyeknél magasabb szempontokat kellett I figyelembe venni: a termelő munkát megKedvező, alacsony kamatozású konvertálásra volna szükség, amire kedvező alkalom a mostani 3 százalékos bankkamatláb, ámde a város saját erejéből erre képtelen, azért a kormány támogatását erre a célra minden lehető módon meg kell nyernünk. Hivatkozik itt a polgármester a pár évvel ezelőtt életbeléptetett gazdavédelmi intézkedésre s ehez hasonló intézkedésre gondol az önhibájukon kívül bajba jutott és súly os adósságokkal küzkődő megyei városok megsegítésére. 12—15 város 50 millió összeget kitevő adósságának rendezéséről volna szó. Több százezer városi polgáron segítenének ezzel, míg 80.000 eladósodott gazdának megmentésére több száz millióval sietett az állam. Bízunk abban, hogy vármegyénk törvény- hatósági bizottsága meghallgatja Zalaegerszeg kérő szavát és teljes erejével siet is megsegítésére, de ugyanakkor lépeseket tesz a hasonló helyzetben lévő többi megyei város megsegítéséért is. Bariba Károly honvédelmi miniszter a város tényleges, nyug- és kegy- díjas személyzeti illetményei 300.000 pengőre rúgnak, vagyis egyedül a személyzeti kiadások fedezésére 7 százalékos kereseti és több mint 100 százalékos pótadóra van szükség. Maga a m. kir. kormány is belátta már ennek a helyzetnek tarthatatlan voltát s azzal a tervvel foglalkozik, hogy egy úi adónem, a közigazgatási pótadó bevezetésével igyekszik a Zalaegerszeghez hasonló súlyos pénzügyi helyzetbe került megyei városokon segíteni. — De ha ez a segítés, amelyre igazán sürgős szükség van, meg is történik, Berlinben megkoszorúzta a hősök emlékmű-/ét 1 Berlin, január 25. Vitéz Bartba Károly ni. | kir. honvédelmi miniszter, aki a német véd* erő főnökének meghívására többnapos tarI tózkodásra Berlinbe érkezett, pénteken délben a világháborúban elesett katonák cm- ! lékére koszorút helyezett el az Unter den 1 Lin'denen lévő emlékműre. ] A minisztert, aki Rüdiger tábornok és s más magasrangú magyar katonatisztek, vaia- j mint Sztójay Döme berlini magyar követ i társaságában érkezett, Haase altábornagy, Bér| lin katonai parancsnoka fogadta az emlékmű e előtt. i A miniszter és kísérete ellépett az em- j lékmű előtt felsorakozott díszszázad arcéle ! előtt, majd belépett az emlékmű csarnokába 1 és elhelyezett egy koszorút, amelynek sza- i iagján a következő felírás volt: J »Hű ba jtársiasságga! Bárt ha m. kir. hon- j védelmi miniszter.« j Ezután a díszszázad elvonult a miniszter 1 előtt. Letörték m vasgárdát a város pénzügyi helyzetet rendbe hozni s a jövő fejlődés lehetőségét biztosítani mindaddig nem lehet, míg a város hitelügye, vagyis adóssága végleges és kedvező rendezést nem nyer. — Ha ezeket az adósságokat vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a városnak a villamos üzem létesítéséből kifolyóan 1.400.000 pengő hosz- szúlejáratú, de súlyos kamatterhű (jelenlegi 6 százalék) tartozása van, ezenkívül még 839.000 pengi) függőváltótartozása, amelyeknek mindegyike 12, 13, 14 éve fennáll. Kérdem, szabad-e egy testületnek ilyen hosz- szú ideig, több százezer pengő összeget kitevő váltótartozással gazdálkodni, annak folyton változó s máig is súlyos kamat- és költségterheket viselni, hisz ez — leszámítva a váltóürlap árát — jelenleg is 6 és fél—7 százalék évi kamatterheket jelent, mikor a bankkamatláb 3 százalék. De volt idő hosz-* * * szú éveken keresztül, amikor a város e válA budapesti román királyi követség a Ma- gy ar Távirati Irodát a következők közlésére kérte fel: »Háromnapos zavargások után, amelyeket disszidens légionárius elemek idéztek elő, Romániában a rendet teljesen helyreállították. Ellentétben azokkal a hazug hírekkel, amelyeket a lázadók által ideiglenesen elfoglalt rádióállomások közöltek, a román hadsereg összes elemei — kivétel nélkül — hitben és fegyelemben kitartva az államvezető mellett állottak«. Bukarest, január 25. A kormány elrendelte, hogy huszonnégy órán belül mindenki szolgáltassa be a hatóságnak a birtokában lévő minden fajtájú fegyvert, lőszert és robbanószert. A rendelet kiterjed azokra is, akiknek fegyvertartási engedélyük volt. Egy másik kormányrendelet betilt minden összejövetelt és népgyűlést. A rendeleiek megszegőire szigorú büntetés vár. A vasgárda elégedetlen csoportja és a kormány között keletkezett éles ellentétek az elégedetlen csoport elnyomásával megszűntek. Az ellentét tudvalévőén Döring német őrnagy meggyilkolása után robbant ki. Aníoncscu tábornok a vasgárdista megyefőnököket lcválüitta és helyükre ezredeseket nevezett ki. Az átadás során minda vidéken, mind a fővárosban súlyos összetűzések játszódtak le, mert a gárdisták több helyen megtagadták az engedelmességet. Az összetűzés során Ploestiben Silaghi Viktor gárdista parancsnokot, a Társadalombiztosító vezérigazgatóját, agyonlőtték.
