Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-01-18 / 14. szám
Megjelenik hétköznaponként délután Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4- Telefon 128. P. OLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLYFERENC Előfizetés: egy liöra 1.50, negyedévre 4 R. Hirdetések díjszabás szerint Postatakarékpénztári csekkszámla : 49-38% A második bécsi döntés valóságos divattá ietíe Erdélyről, annak földjéről és népeiről szőlő előadások tartását, eikkekjuík, könyveknek megjelenését. Kötelességünk azonban, hogy mindezeken tői rövid seregszemlét tartsunk az idők méhéhen született okok és okozatok fölött és vonjuk le azokbő! a tanulságokat nemzetünk jövendő sorsát illetően. Mu már mindenki tudja, miként szaporodott el az egész Erdélyt igénylő oláhság és szomorúan állapíthatjuk meg, hogy a többszázados élettani harcban, amelyben az oláh politikai öntudat kifejlődött, a vesztesek végül is mi lettünk. Ez az oláh' politika vaskos valóságra építette nemzeti és népi aspirációit akkor, amikor a múlt század elejére a székely megyék kivételével sikerült megszáltania szinte teljes egészében Erdélyt és félelmes népi szívósságával a huszadik század elejére, — mint a történelmi sors kegyeltje — egyesíteni az oláh népelemet. Ne fürödjünk meg a régi délibábok szemléletében, hanem ismerjük be, hogy azt a bizonyos Nagyromániát nemcsak a véletlen hozta létre, hanem egy szívós és soha nem lankadó akarat és egyéni áldozatok végtelen sora. Ha azok a bizonyos nevezetű Pop Vaszilék most hirtelen Pap Lászlóknak is nevezik magukat, az elmúlt évtizedek alatt az oláh nép nemcsak nemzeti öntudatában, de birtok ál lom anyában is roppant megerősödött. A Szilágyságon és a Mezőségen a Székelyföldig vonuló és a tizenötödik században még egységes magyar nyelvi sáv ma ronc3oltan áll. Egymilliót meghaladó tömege él közöttünk és a székely-magyar testvérek között az oláhságnak, egy olyan népnek, amely a húszmilliós államiság és egylcori népi egyesülés erős emlékével került vissza hozzánk. Igen komoly erdélyi emberek nyilatkoztak úgy, hogy az oláh államélet, bár korrupt volt, de, ha komoly nemzeti érdek került szóba, nagyon is szigorúan megvolt az a határ, amin túljutni ellenkező érdeknek sohasem lehetett. A mindenre elszánt barbarizmus és két évtizedes raffináit jogfosztás mögött a nagyromán országalapítás gondolata húzódott meg és, ha nem jön közhe a számunkra szerencsés fordulat, vagy önmagunk által teremtett egyéb helyzet, ottlakó véreink sorsa hamarosan megpecsételődik, a földönfutó magyar százezrek néhány évtized folyamán nyomtalanul tűnnek' el az oláh néptenger kohójában. Az állami és társadahni durva erőszak, kíméletlenség következetes volt. Kiváló közíróink világosan rámutattak már félszázaddal ezelőtt arra, hogy az oláh kérdés nyílt és leplezett célja : az oláh nép politikai és állami egyesítése. Noha oláh honfoglalásról a történelem mitsem tud a beszivárgás és csöndes honfoglalás olyan tulajdonságokkal ruházta fel őket, amely tulajdonságokat a magyar népi kiterjedés, ha ugyan volt tudatosan ilyen, nem tudta legyőzni, sem terjeszkedésükben megakadályozni őket. A háború előtti oláh birtokszerzések vizsgálatánál kitűnik, hogy, amíg náluk egy távolabbi és tervszerű cél lebegett a vezetők szeme előtt, nálunk a nemzeti öngyilkosságig menő egyéni önzés és megfoghatatlan vaksága Nemcsak az úgynevezett magyar pénzintézetek néztek tétlenül az oláh elem hallatlanul gyors birtokszerzését, de jellemző az ősnemes, az úgynevezett történelmi osztály közönyös állásfoglalása is ebben a kérdésben. Az eladók túlnyomóan ragyogó történelmi nevek viselői voltak. És a vevők ? Oláh parcellázó ügyvédek, bankok, kisgazdák. Erdélyi fejedelmek ivadékai segítették az oláh népelem kezébe juttatni az ősi földet. Bethlen István gróf 1912-ben »A románok birtokvásárlásai az utolsó öt évben« címmel tanulmányt írt, amelyben kimutatta, hogy az oláh birtokkal rendelkező elem, noha az oláhság az ország lakosságának csak 16.7 százaléka, az ország birtokterületének mégis 38 százaléka fölött rendelkezik. Az ország negyvennyolc millió kát. hold területéből tizennyolc millió 700 ezer hold területen volt túlsúlyban. A magyar bankoknak csak kamatpolitikájuk volt, de az Albina és SoliNemiégiben közöltünk egy levelet P. Zsá- xnár Jenő tollából. Most ismét kapott Pehm József prelatus levelet tőle. A nagy érdeklődés, amelyet a múltkori közlés kiváltott, indít bennünket arra, hogy azonnal közöljük. Méítoságos Uram, Főtisztelcudő Atyám ! Igen szépen köszönöm Méltóságod kitüntető jóságát, kedves sorait ! Szabad néhány szót írnom magamról, munkámról ? Méltóságod kedves sorai felbátorítottak. Egy esperesi kerület van reám bízva. De ennek a kerületnek — munkaerő hiányában — mindkét plébániáján én volnék a »plébános«, meg a káplán, meg az esperes, meg a... lakatos, asztalos, ablakos, na meg miegymás. Mert, hol a kitört ablakot vágom be, ehez nem értenek itt, hol egy csavaranyát vágok be új menettel, stb., stb. A misszionárius minden, mert egyedül van. Négyszázezer pogány, három hívő. Nagy terület, 50 km. széles, ugyanannyi hosszú. 70 fília, egyházközség, szétszórva ezen a hatalmas árvízterületen. Tegnap voltam 30 kilométerre utolsó keneten, ma másik irányban 15 km-re. Délután pedig ki az egyik kereszténységbe, gyóntatni, misézni, prédikálni, este vetíteni. Mindennap magammal viszem a vetítőgépet és vetítek. Van ám nézőközönség ! A Hiszekegy, Tízparancsolat, no meg egy-két érdekesség kerül vászonra. Ezt az óriási munkát nem bírnám, ha a „pesti úrinők kongregációja meg nem ajándékozott volna motorral. De az épületek ! — Nem ismétlem a dolgokat, méltóztatott olvasni a Katolikus Misz- sziókban »Másfél év« című kis cikkemet, abban vázoltam helyzetemet. De még most is sokszor misézem istálóban ! — igen, is- tálóban, mert a szegény keresztényeknek daritatca oláh bankszövetségnek oláh népi politikája Bethlen művében hosszú íveken folytatódik a névsor az előkelő eladókról. Akié a föld, azé az ország, mondja a régi szállóige és ennek az oláh nacionális- mus teljes tudatában volt. Tudott érte áldozatot hozni. Ugyanakkor a liberális Magyarország képtelen volt a magyarság számára annak legfontosabb őrhelyén biztosítani az életadó barázdákat. Míg a székelység és a magyar szórványok vándorbotot véve kezükbe Moldva és Havasalföld, meg Ame- Äka felé vették útjukat, addig az oláh nacionalizmus céltudatosan indult el Alföldünk szíve felé. r Ha a mostani történelmi fordulónál aszé- kelységhez vezető magyar szórványokat újra nem építjük ki összefüggő magyar népi területté, a székelység az oláh tenger kellős közepén társtaían és pusztuló magként marad araiak minden tragikus következményeivel. És akkor a legközelebbi történelmi fordulónál csak az Úristen irgalmazhat nekünk. egyetlen szobájuk van, abban etetik a derék szamarat, tehenet, ez a két állat dívik itt a szegényeknél keleten, mellette misézem, jó még, ha a derék jószág nem épen az Uríelmutatásba bódul bele. De már van vagy tíz szép kápolnám. Ezek közül hetet az idén építettem. Egy évben hét új kápolna 1 De hol van ez még a 70 kereszténységtől ! Sokszor elgondolkoztam azon, miért van az, hogy ismeretlen, soha nem látott jó lelkek adományából ily pompásan tudok istenházakat építeni, Zalaegerszeg, ahol tanultam, nevelkedtem, papi missziós hivatásomat nyertem, amelynek mindent köszönök, amely minden imámban benne van, még nem segített... Nem volna-e kedve a kongregációnak, az egyházközségnek felépíteni egy kápolnát ? .. Legnagyobb fájdalmam az, hogy nincs még templom ! Igen, kettős plébánia központjának plébánosa és esperesi kerületnek esperese volnék, templom nélkül. Csak kis szegényes szükség kápolna áll itt, ahová az ünnepi hívősereg bizony, nem fér be. Mellékeltem az idén épített kápolnák fényképét ... (A képek a Zrínyi könyvkereskedés kirakatában megtekinthetők. Sz.) Mellékeltem a jövő reménysugarát is... Mert remélem, hogy előbb-utóbb felépül nálam is a templom, toronnyal !... Kinek lesz az érdeme ? Kit fognak áldani a hívek évszázadokon át ? Nem akarja-e Zalaegerszeg lelkes, kommunizmustól meg nem ijedő, buzgó magyar katolikus közönsége kivenni a részét belőle ? .. Mellékelem a postafőnök családjának a képét. Tavaly kereszteltem meg egész családjával. Á kis gyermekek is vígan játszanak : mind P. Zsámár levele a távol-keletről
