Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)

1941-01-17 / 13. szám

XXIV. évfolyam. 13. szám. ÁRA 8 FILLÉR 1941. január 17. PÉNTEK m ZALAWEGYEI UJSÄG Megjelenik hótkömaponkónt délután Szerkesztőség és la adóhivatal : Rnlaegerszeg. Széchenyi-tér 4 TeLefön 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLYFERENC Előfizetés: egy hóra 1.50, negjpediéyre 4 \K Hirdetések díjszabás Szerint. J P os lata kanék pénztári csekkszámla: 498ft& A Szentirás és a nyilasok Ütőn voltam. Utazás közben, még ha hi­vatalos is az, az ember igyekszik benyo­másokat szerezni, látókörét a közvetlen ta­pasztalás utján tágítani, nyitott szemmel járni a világot A haliészervét azonban iobb, ha becsukja. Annyi a fantasztikus feltételezés, annyi az ellentmondó jóíértesültség, annyi a megvadult agyaknak mérgező bolondgom­bája, hogy egészséges értelem szinte beleszé­dül a sok, groteszkül naiv ostobaságba és, bocsánat a kifejezésért, hányingert kap. Akármennyire is igyekeztem azonban arra, hogy elszigeteljem magam mindenféle me­rénylettől, amely a normális gondolkodás el­len van, mégis kénytelen voltam meghallani egy olyan magányosan tobzódó, a nyilaske- leszfet; kongón üres fejjel, de aránytalanul több öntudattal hordozó párttag ajkáról az élesen jellemző kijelentést: a katolikus Egy­háznak ki kellene hagynia a temetés szer­tartásából Izrael, Ábrahám nevét. Én meg is hagyom a végrendeletemben, hogy az én koporsóm mellett ne szerepeljenek ezek az utált nevek. Nem akarok arróí beszélni most, hogy az antiszemitizmust és Ábrahámot egy­más mellé tenni milyen felületes tudatlan­ság. , Nem akarok atról sem. beszélni, hogy milyen jól tennék az emberek, de nyilasok különösen, ha Ábrahámtól megtanulnák az Isten iránti engedelmességet, amellyel egyet­len, kedves és nagy dolgokra hivatott fiát is kész volt feláldozni és máglyára raknák demagóg jelszavaik torzszülötteit. Még csak arról a sivár politikai távlatról sem aka­rok beszélni, amely mint végtelen, szomorú sivatagos Szahara nyílik meg akkor, ami­kor valakinek a politikai vágya abban csú­csosodik ki, hogy az ő temetésén ne sze­repeljen Ábrahám neve. Mondom, mindezek­ről nem akarok beszélni, hanem inkább azt szeretném kivizsgálni,, honnan szerzik az ilyen primitív emberek biblikus ismeretü­ket. A Szentírásból bizonyára jiem. Aki an­nak termeszei f eletti szellemét szív ja magá­ba, az sohase jut ilven végzetes lelki elvadu- lásba. Hová fordulhattam volua, mint a Magyar­ság című napi sajtótermékhez (amennyiben közveszélyes volta miatt hosszabb vagy rö­vid időre nem zárják a hallgatás jótékony cellájába), amelyet minden öntudatos nyi­lasnak kötelessége a Szentírásnál is ma­gasabban taksálni. S hamarosan megtalál­tam a forrást, amelyből a szellemi moslék omlik. A Magyar Kultúra útmutatása nyomán ha­marosan ráakadtam, mennyire vörösposztó a Magyarság szemében az Ószövetség. A vi­lágviszonylatban elismert tudósi, Pa Laky Ar- noldot leckézteti meg azért, mert tisztára tudományos előadásának a címében felfedezi egyik ószövetségi próféta nevét. Még csak hirdetik az előadást, de a Magyarság pró­fétánál prófétáid) írója bószülten kikéri a keresztény magyarság nevében, hogy itt árul - gassa a biblikus egyetemi tanár holmi ó- szövetségi próféták elavult, vagy talán so­hasem létezett történetszellemét. Itt van te­hat a magja annak a véleménynek, amely szerint egy zsidó név, amely mögött évezredeken keresztül kivétel nélkül, min­denki által tisztelt alak' állt is, egy ön­A Maginot-vonai lerombolásai folyamatban van A német félhivatalos jelentés közli ezt a háború szempontjából már jelentéktelen, de a mélyreható változások következése szem­pontjából oly sokat mondó valóságot. A csak csillagászati számokban kifejezhető költség« földalatti Maginot vonal helyén, most ve­teményes kerteket létesítenek, önkéntelenül felvetődik a kérdés bennünk : vájjon az a béke, amit a vasbetonkerítések, íankcsapák’, földalatti folyosók, gépfegyverfészkek nem tudtak megteremtem, megszületik-e akkor, amikor népeket, országokat nem a szuronyok fenyegető villogása, a hadianyag gyárak fo­gaskerekeinek dübörgő csikorgása figyelmez­teti egymás létezésére, hanem veteményes­j kertek kötik, kapcsolják egymáshoz ? Vála- . szunk : hisszük, hogy ez az eredmény egy i új szellemiség, az egyetemes európai szel- j lemiség első tavaszi fecskéje. Hadi jelantásafc A német és olasz hadi jelentések egyaránt csak kisebb jelentőségű helyi csatározásokat, felderítő repüléseket jelentenek. Az angol légitámadás teljesen szünetel Németország el­len a köd és rossz látási viszonyok miatt. tudatos nyilasnak még halóporában is meg­zavarja álmait. Azután kerestem tovább. Ráakadtam egy novellája, amely azt villantotta elém : mi­ért bántja fülemet egy pártszempontból ta­nítvány nyilatkozata, akkor, amikor valami ismeretlen atjamester így vési az örökké­valóság márványába illő, szédítő tudatlan­ságát : »Eredj fiam, — mondá Isai legif­jabb fiának, Dávidnak — látogasd meg a seregeknél bátyáidat, vidd el nekik ezt a kis darát a tíz kenyérrel együtt. Ezt a tíz kerek sajtot pedig ajándékozd a hadnagy úrnak. — Dávid elindult. A rekkenő hőség­ben nem nagyon ízlett neki a teher cipe- lése. Déltájban találkozott egy vándorkeres­kedővel. — Annak eladott három saj tot, meg négv kenyeret. Egy pillanatra ugyan meg­villant fejében, hogy bátyjait rövidíti meg, de azután azzal nyugtatta meg magár, hejgy ennek a kenyérnek igazán mindegy, ki eszi meg.,.,. Elérkezett a küzdelem nap­ja .. . Dávid nyakába vette tarisznyáját, ke­zelje kapta a botját, elindult a filiszteus felé és tőle mintegy harminc lépésre meg­állóit. Góliát először meglepetten bámult a vastagajkú, gyapjashajú, fekete zsidó fiúra, majd bosszúsan rákiáltott, hogy neki nincsen kedve tréfálni, de ha ellenfele harcolni akar, akkor jöjjön közelebb. Dávid erre semmi hajlandóságot sem mutatott, ellenben öklét rázva gyalázni kezdte a filiszteust és min­den nemzetségét. A filiszteus óriás egy ideig vart, aztán visszafordult övéi felé. Erre Dá­I vid is visszafordult. A mellén függő tarisz­nyából elővette parittyáját és egy súlyos, éles követ. A filiszteus sereg semmit sem látott a műveletből. Dávid néhány lépés után visszapillantott. A géti herceg épen akkor vette le sisakját. Dávid hirtelen megfordult, szemével kimérte a távolságot, azután meg­forgatta parittyáját. Elrepült a súlyos kő. Góliát tarkón találva, szédülten bukott a földre, kardja kihullott a kezéből. Dávid odarohant, felkapta a filiszteus súlyos kard­jai és lecsapta vele Góliát fejét. Majd a le­vágott főt felkapta és lélekszakadva rohant saját serege felé. A filiszteus sereg értetle­nül nézte a pillanatok alatt lejátszódó je­lenetet. Valósággal elkábította őket a hadi- becsületnek ez az1 előttük hihetetlen meg­sértése. Dermedten álltak a helyükön«. És ez a Magyarság, amely így ír, a leg­utóbbi számában a Székesfehérváron ké­szülő, monumentális Prohászka emlékmű épí­tésével kapcsolatban azt meri hangoztatni: »A nyilaskeresztes mozgalom, úgy érzi, mél­tán tartja magát a prohászkai szellem le­téteményesének.« Jegyezze meg magának a Magyarság, ha az ő katlanában egyformán szerepelhet a lelki moslék és a legfönsége- sebb szellem, mi Prohászka arcát nem en­gedjük szennyel befröcskölni és a zsidókér­dés megoldását is nem ilyen megrendítő os­tobaságokkal, hanem Prohászka szellemében kívánjuk, aki már akkor antiszemita volt, amikor a mostani nyilaskeresztesek ősei li­berális emlőkből táplálkoztak. —rog. Mégis igaz Anion«scu Salzburg«! utasát* ? . ; Cáfolták a romái) államvezettő salzburgi j útját. Most r »Politika« berlini munkatársa : értesülést közöl, amely szerint Antonescu I Ríbbentroppal, a német külügyminiszterrel | fuschli birtokán találkozott, hogy aomán bel­politikai kérdésekről ójs a Romániában tar- 1 tózkodó német tancsapatok ellátásáról tár- ! gyaljon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom