Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-01-15 / 11. szám
2 ÓALAMEGYEi ÚJSÁG iiak' küldöm, akiknek köszönök mindent, azt, ami vagyok, és mindent, amim van : elsősorban három forrón szeretett hittanáromnak : dr. Géíin, Pehm Józsel és Székely László lelkiatyáimnak ! A legnehezebb korszakban Főtisztelendőséged vezetett, akkor érett meg a diók és a pap. .. isten áldja nieg érte ezerszeresen ! Krisztusban legkisebb és leghálásahb va- n n nítványa, lelkigyermeke : P. Zsámár S. J. kínai misszonárius. Vélemények a bolgár miniszterelnök beszédéről Belgrad, január 15. A »Vreme« berlini tudósítója foglalkozik Filov bolgár miniszterelnök vasárnapi beszédének németországi visszhangjával és megállapítja, hogy Berlinben tartózkodó magatartást tanúsítanak Filov beszédével szemben. Külföldi sajtókörökben a beszédei úgy jellemzik, hogy az inkább akadémikus jellegű volt, mint államférfiúi megnyilatkozás. Nem tartják kizártnak, hogy az egy idő óta hangoztatott bolgár kormányváltozásra sor kerül. A. lap tudósítója végül megállapítja, hogy Szovjetoroszország magatartása nem idézett elő semmiféle meglepetést. A zsarolás országából Bukarest, január 15. »A zsarolás királya Pamfil Seicaru« eítn alatt a Buna Vestire nagy cikket közöl, amelyben azt írja, hogy a demokratikus rendszer alatt az újságírás és a politizálás sziámi ikrek voltak és az újságírók csinálták a képviselőket és minisztereket és ezek természetesen igyekezték meghálálni nekik minél jobban kiemelték őket az ismeretlenség homályából. Az újságírók nem viseltek semmi felelősséget. Szabadon zsarolták az egyes minisztereket és képviselőket és még csak nem is követtek el igazságtalanságot, amikor ezt tették. Aki újságot írt, az legalább egv házat épített belőle, a laptulajdonosok viszont olyan vagyonokat zsaroltak össze, hogy rájuk is ki kellene terjeszteni a vagyon vizsgálatot. Nemcsak a zsidók zsaroltak a sajtóban, hanem a román ú jságírók is, sőt özek még jobban zsaroltak, mint zsidó kartársaik. A zsarolók és csalók királya Pamfil Seicaru is román volt. Megalapította a Curen- tul című lapot és megzsarolt mindenkit, politikust, pénzembert, nagyiparost, birtokost: egyszóval, aki engedte magát. A zsarolásban egyáltalán nem volt válogatós a ciorogar- lai cigány. A demokratikus pártok annyira féltek tőle. hogy mindig megválasztották őt és szerkesztőségének néhány tagját képviselőnek. A Curéntiil palotájának minden egyes köve és téglája zsarolásból épült. A pénzügy dicsérete Kedves Barátom ? Az elmúlt évben sok dicséretet írtam Kólátok. Tudom, milyen szélesre szaladt az arcod a mosolytól — tőle. Most írok eg} kis borsot, de azért — kérlek — ne szűküljön össze a nekem mindig kedves ábrá- «atod. Mert megint az adó piszkál. Tudod, ez az adó olyan hálás téma. hogy soha ki nem lehet meríteni, s míg a világ világ lesz. mindig lehet szép és hasznos elmefuttatásokat róla írni. Most példáid a kultúra megadóztatása nem hagy nyugtot. Hiába húnyom be a szememet. mint a villám, itt cikázik előttem. Az állam ugyanis dicséretesen hirdeti a kultúra azaz az iskolázás szükségességét, de — sajnos — a kultuszminiszter mellett pénzügyBUNDÁK rendelésre mértékután legolcsóbban Ifj- Laky Sándor isöcemesfernél kétitUnek Alakításokat vállalok, Zalaegerszeg, Bethlen Qábor-utca 5. miniszter is van. Na nem mondom, ez is jócskán ad, de — hej ! visz is. Ugyebár, azt tudod, hogy a jó tanítók ré- szere vagy lakást, vagy lakáspénzt köteles adni. az iskolafenntartó. Na már most, ha az iskolafenntartó lakást ad. akkor ez után a lakás után adót is kelt fizetni. De nem minden tanítói lakás után. Mert, ha történetesen az állam, avagy a község a fenntartó és adja a tanítónak a lakást, akkor nem kell a drága adót leguberálni. De, ha valamelyik hitvallás (vagy ahogy ők szörnyű helytelenül mondják : »felekezet«} próbál adni lakást a tanítónak, akkor kérlel - hetet]énül csap le. rá a mozgékony pénzügv. Nálunk is van két tanítói lakás. Kétszer kétszobás, külön épületben. Persze, Ti derék pénzügyiek úgy veszitek, mintha egy épületben lenne négyszobás lakás. Ezért is kell fizetnünk évente 84.98 pengő állami adót. Na és ez talán elég V Dehogy, kérlek ! Még 38.85 pengőt fizetünk rendkívüli pótlék címén is. Ezt nem értem. Pedig a jó jegyző úr is órákon át magyarázta, hogy miért kell ezt fizetnünk, de nem tudtam megérteni. Aztán később mégis rájöttem, hogy miért van. Legalább is azt hiszem, hogv rájöttem. Ámbár---- Szóval így magyaráztam meg magamnak Azért kell ezt a rendkívüli pótlékot fizetnünk, mert ezeket a hitvány, nedves, alacsony, azaz vízözön előtti épületeket oda mertük adni tanítói lakásnak. Azt gondolod, vége van már ? Dehogy. Csak most kezdődik ! Jelentkezik a kedves varmegyénk is, »aki« meg 47.98 pengőt vasal be rajtunk. Igaza van. Ha nem volna tanítói, lakásunk, akkor nem volna mi után fizetni. Ha már itt a vármegye, miért maradna 1941. január 15. Figyelem Háza elé drótfonatot, konyhájába zománcozott asztaltüzhelyt, fiának világhírű PUCH kerékpárt vegyen. Kapható teljes jótállással D. HORVÁTH IMRE mftuaki vaakareekedfinéi Zalaegerszeg Telefen i 54. el a község ? Na, nem igaz ? ! Csak nem fog a község a vármegye előnyére hátrányba kerülni. A község tehát lefoglalt tőlünk 55.83 pengőt. S amikor e bájos összeget látom. mindig az egyszeri ember jut az eszembe, aki a jobb mellényzsebébő! a balba tette a pénzét. Itt közelebb van a szívéhez, tehát jobban az övé. Mi is így teszünk e katolikus községben : kivesszük a jobb mellény- zsebből a pénzünket és áttesszük a balba. Na, valami nagyon észszerűnek nem tartom. De még mindig nincs vége. Fenntartjuk mi büszke hitvallásos iskolák a rokkantakat is. Szegény jó vitéz rokkantaktól nem is sajnáljuk, habár mi is elég »rokkantak« vagyunk, De még nyilvános betegápolási adót is fizetünk : kereken 13.96 pengőt. Nyilván azért, mert a mi iskolánk is beteg, nagyon beteg. Azaz az épület megérett a lebontásra... Végeredményben aztán kijött 247.81 pengő. Egy évű adó. Igaz. tavaly szökőév volt, talán azért ennyi. Azzal hódítom magam, hogy, az idén 1941-ben — bizonyára kevesebb lesz. hiszen csak 365 nap lesz. Legvégül csak ennyit ! Minden keserűséget lenyelve és elhallgatv a csak ennyit ! A sokat szidott »nagy« liberális világban nem fizettek a hitvallásos iskolák tanítói lakásai után semmit. Most a sokat, a nagyon sokat hangoztatott keresztény kormányzás alatt a szerencsétlen egyházközségek rendületlenül fizetnek.... Egyebekben ölel barátod a kesergő iskolaszéki elnök. Kálót gyűlések Kiskutason január 10-én az espereskerület titkára nagyszámú hallgatóság előtt ismertette a Kálót célkitűzéseit, Horváth Imre zalaboldogfai Kálót tag pedig a Kálót gazdasági szövetkezetéről beszélt. A gyűlés végén élénk eszmecsere fejlődött ki a nagy figyelemmel kísért előadások fölött. Sok kérdésre megfelelő magyarázatot kaptak. Vasárnap Bőröndön volt gyűlés. Szentmise után Gosztolya László zalaszentgyörgyi plébános üdvözölte a hallgatóságot és a kiküldötteket. majd Magdics Nándor zalaboldogfai tanító, kerületi titkár, lelkes beszédben hívta fel a hallgatóságot a Kálót célkitűzéseire s hangoztatta, hogy a Kálót az a tábor, ahol minden földművesnek és földmunkásnak helye van. ha célját el akarja érni. Szalai József, a zalaboldogfai legényegyesület ifjúsági elnöke, a Kálót négyes pro grammját fejtegette : krisztusibb embert, műveltebb falut, életerős népet, önérzetes magyart. A Kálót gazdasági szövetkezetét Hhorváth Imre bizományos ismertette. A sikeres gyűlést Készéi Imre zalalövői plébános kerületi igazgató zárta be. Kérte a hallgatóságot, hogy az elhangzottakat szívlelje meg. számaiból, amelyekkel bebizonyította, hogy, — Február 2-án tartja a aaktejiferszogi Daloskör táncos dalestjét.
