Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)

1941-01-14 / 10. szám

2 ZAJJAMBGYE) ÚJSÁG 1941. január 14. Notórius távozók Tudós, világhírű külföldi professzor elő­adásán voltam a minap. A terem zsúfolá­sig megtelt hallgatósággal. Előadás előtt vé­gignéztem a sötét ruhák rendéin, az asszo­nyok és férfiak sorain, akik, íme, a mai feszültségben, idegességben és közömbösség­ben is összegyülekeztek, hogy egy nagyon elvont témáról súlyos előadást hallgassanak meg. Megvallom, az előadásra menet feltet­tem Budapest kultúrhírnevét, aggódtam, hogy a terem tátongani fog es a tudós az üres székek előtt való beszélés kitörölhetetlen rossz­izét viszi magával hazája hegyei közé. Ehe­lyett. sajnos, egy másik emléket vitt ma­gával, ha lehet, még kellemetlenebbet és rosszabbat. Alig tartott mondanivalójának fe­lén, amikor a második sorban nagy recse­géssel. nyikorgással és székcsapkodással föl­kelt egy jól fésült fiatalember és döngő lép­tekkel kimasírozott a teremből. Láttam a tudós arcán, hogy egy pillanatra meghök­kent, meg is állt mondatának közepén. De aztán folytatta s talán azt gondolta, hogy uz illető ifjú rosszul lett. Alig múlt el két S ere, egy másik, nagyon elegáns, f ekete-esi - os ruhás úriember lejtett ki a teremből. Azután valami titokzatos, a normális em­ber számára megfejthetetlen törvény üte­mére percenként keltek fel az urak és a hölgyek és merészen, zavartalanul a pro­fesszor szeme közé nézve, emelt fővel tá­voztak. Egyikük sem járt lábujjhegyen, egyi­kük sem tett úgy, mintha erezné, hogy most súlyos tiszteletlenséget követ el. Ezek az urak és hölgyek minden külföldi előadás ínyen­cei. úgy jelennek meg a legnagyobb tudós fejtegetésein is, mint valami divatrevűn. Az ember képtelen megérteni, minek mennek az ilyenek tudományos előadásra ? Ki, vagy mi kényszeríti őket arra, hogy meghallgas­sanak egy olyan tudóst, akinek neve és elő­adásának címe az első pillanatban megmu­tatja, hogy nem dzsesszről, flörtről vagy ko­runk erkölcseinek népszerű taglalásáról lesz szó. Ha már kiirthatatlan sznobságuk arra hajtja őket, hogy mindenütt megmutogas­sák magukat, hogy mindenbe beleszagolja­nak. akkor meg; kellene tanulniok azt, hogy ha már ott vannak, unatkozniuk szabad, de így eltávozniok nem. Mert bármennyire hi­hetetlenül is hangzik eme »irodalmi és tu­dományos« gigerlik fülének, akadnak olya­nok is, akiket maga az előadás is érdekel. Mert, hogy az előadó külföldi tudós mit gondol, azzal úgysem törődnek ezek a no­tórius távozók. Emlékezzünk Január 14. 1916. A keletbukovinai Rarancétól kelet­re vívott rendkívül súlyos védelmi harca­ink közben többek között Ádám András, 6. honvédgyalogezredbeli százados tüntette ki magát, aki ezen a napon, virradatkor tá­madó orosz túlerőt páratlan lendülettel vég­rehajtott ellentámadással visszavetette, úgy­hogy a még életben maradt oroszok me- nekülésszerűen özönlöttek vissza támadásuk megindulási vonalába. És minthogy Ádám százados 5 nappal későbben, azaz január 19-én vívott döntő csatanapon is, a 6/11. zászlóalj élén végrehajtott ellentámadáskor kiváló elszántsággal vezette zászlóalját és ez­zel az oroszok pusztító tüze dacára visz- szafoglalta a Rarancétól keletre fekvő egyik fontos védelmi körletünk veszendőbe ment árokrészeit, a mindkét napon teljesített, ki­válóan vitéz szolgálati elismerések épen és különösen zászlóaljának kiválóan lendületes és eredményes vezetéséért ez alkalommal a katonai érdemrenddel tüntették ki. •'* v ■ , • w: KESERUVIZ A zalaegerszegi kir. ügyészség múlt évi ügyforgalma A zalaegerszegi kir. ügyészséghez 1940-ben 1528 feljelentés érkezeti. Ezekből 1452 ügyet adtak ki nyomozásra. 1939-ről még vissza­maradt 16 kinvomozatlan bűnügy és így az 1940. esztendőben 1468 volt a nyomozati ügyek szarna. Befejezést nyert 1458 nyo­mozás, a maradék tehát 10. Vizsgalati ügy volt az 1939. évről visszamaradt 1 üggyel együtt összesen 4, s ezekből 3 ügy fejező­dött be. maradék 1. A nyomozásokból 859 ügy végződött meg­szüntetéssel, 546 pedig a járásbírósághoz való áttétellel. Az év folyamán az ügyészség 123 ügyben adott ki vádiratot, 234 tárgyalási napon 733, részben elsőfokú, részben a já­rásbíróságtól felérkezett bűnügyei tárgyalta- tott le a törvényszékkel. A tiltott műtétek száma csökkent, az árdrágítási bűnesetek szá­ma emelkedett, a többi bűnesetek száma az 1939. évi színien maradt. A zalai borpiacról Az első fejtés után javultak a borok Révfülöp. December lü-e óta a szőlők hó alatt vaunak. A hideg 1.4—18 fok Celsius. A be nem érett vesszőknél az elfagyás veszé- j Ive fennáll. A szőlőkben minden munka — > a trágyahordáson kívül — szünete!. Borke- j resiet nincs. Az idei gyenge minőségű borok i 10—11 Malligand szesztartalmúak. Az első fejtés után sokat javultak. A hegyi jelleg még ebben az igazán rossz évjáratban is ér­vényesült, a borok gyengén savanvkásak, extraki tartalom késés. Óborkészlet kevés, de még van eladó egyes gazdáknál. Borárak újboroknál 1.40. óboroknál 1.80—2 pengő ab pánce. Badacsony. A szőlők őszi munkáit legtöbb helyen nem tudták befejezni a korán be­álló tél miatt. Ezt elősegítette a meglehetős nagy munkáshiány. Ugyancsak a téli idő be­állta akadályozza a téli munkák folytatá­sát. A hó takaró viszont jó korán jött és a szőlőket szépen betakarta. A borpiac gyen­gének mondható, még a csökkent termés és csökkent fogyasztás arányában is. Szíve­sebben veszik magasabb áron a számot nem tevő és ritka óborokat. Az újborok nem túl erősek, de jó zamatúak és a szüret után i érezhető erős savtartalmukból igen sokat ve­szítettek a most folyó első fejtésig. Nem erős, de harmonikus, finom ízű borok lesznek. Balatoníüred. A szőlőkben a munka szü­netéi • e hó első napjaiban mintegy 2 napig tartó ónos eső minden valószínűség szerint tetemes károkat okozott úgy a szőlőkben/ mint a gyümölcsösökben. A borok fejtése folyamatban van. Érdeklődés borok iránt meglehetős, a kínálat eléggé tartózkodó, el­adások alig fordulnak elő. Felhívás a Zalaegerszegi Baross Szövetség kiskereskedő és kisiparos tagjaihoz Értesítem a Baross Szövetség Zalaegerszeg és Vidékje fiókjának tagjait, „hogy a sop­roni kereskedelmi és iparkamara az 1940. évben tartalékos! minőségben hosszabb ka­tonai szolgálatot teljesítő azokat a kiskereskedőket és kisipa­rosokat, akik támogatásra legjobban reá vannak szorulva és ezek sorá­ból is azokat elsősorban, akik ka­tonai szolgálatuk miatt iparukat, üz­letüket szüneteltetni kénytelenek vol­tak és eltartásra szoruló több gyer­mekük van, szerény keretek között segélyben óhajtja részesíteni. Éhez képest tájékoztatásul közlöm a Ba­ross Szövetség kiskereskedő és kisiparos tag­jaival, hogy segély iránti kérelmüket a szö­vetség székházéban kifüggesztett és ott bár­mikor betekinthető mintának megfelelően szerkesztett kérdőíven kell előterjeszteniük, és azt a Baross Szövetség fiókja elnöksé­génél (Zalaegerszeg, Baross székház, Petőfi- utca) kell benyújtaniok. A segély iránt be­nyújtott kérelmeket a szövetség fogja véle­ményezési záradékkal ellátni és azokat egy­szerre a soproni kereskedelmi és iparkama­rához eljuttatni. — A kérvényhez, illetően a kitöltött kérdőívhez pusztán az 1940. évben tarlalckosi minőségben teljesített katonai szol­gálatot igazoló okmányt kell mellé­kelni. nem laknak Zalaegerszegen, a fent ismer­tetett módon megszerkesztett kérvényüket a lakóhelyükre illetékes községi elöljáróságuk véleményezési záradékával ellátva közvetlen a soproni kereskedelmi és iparkamarához is eljuttathatják. A kérvények benyújtási határideje 1941. január 25. Czobor Mátyás nvug. polgármester, a Baross Szövetség el­nöke. Mi újság az élelmiszerpiacon? Budapest, január 14. A nagvvásártelepe* hétfőn reggel lanyhán indult “a forgalom. A zöldség- és főzelékfélék piacán a nagyobb hideg miatt kisebb volt a felhozatal. A sza­badföldi sóska (160—250), a melegagyi sós- .fca (lo0 oOO) és a paraj (70—110) ára je­lentékenyebb mértékben emelkedett és drá­gult a fokhagyma (60—75) is, míg a kel­káposzta (20—32) és a sárgarépa (12—16j olcsóbban volt kapható. A gyümölcsfélék pi­acán az olasz gesztenye (62—104) ára emel­kedett. A mák (276—280) és a dióbél (45f 480) ára kisebb mértékben csökkent. A baromfipiacon kielégítő felhozatal mellett el­lanyhult az irányzat. Á’ sütnivaló előcsirkq (180 200), a rántanivaló élőcsirke (200— 210). Azok a kiskereskedők és kisiparosok, akik

Next

/
Oldalképek
Tartalom