Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-03-29 / 72. szám
4. ZALÁMÉIG YEí ÚJSÁG 1941. március 29. Ré£i zalai utazás XII. SZENTMIKLÓS. Szentmiklós leié haladok. Útba ejteni Csör- nyeföldét, Vörcsököt és Dobrit. A Kerka hidráról enyhe emelkedőn visz fel az út a dombra, ahol még a vár romjai most is láthatók. Váráról nevezték, illetve írták régebben Tornyiszentmiklósnak, Torniszentmiklósnak, azaz Torny(i)szentmiklósnak. írhatnánk így is: Várszentmiklós. Szebb is lenne ez, mint Tor- nyiszentmiklós. ahogy ma jd a korcs XX. század nevezi.. . Eredetileg az Atyusz nemzetség birtoka. Ennek kihaltával Benedek választott veszprémi püspök és testvére kapják meg. Tőlük nem: sokára a Hahót nemzetség — a lendvai Bánffyak — kezébe kerül. . . . . Ezekre gondolv án érkezem meg Dominus András plébánoshoz — 1501-ben. A plébániája nagy, híveinek száma sok, de azért baj nincs, mert van jó, derék káplánja. Temploma a romladozó vár mellett épült, lakása meg a dombon áll, ahonnan messze el lehet látni a Kerka, a Lendva és a Mura v öl - evébe. tis következtében 12 család halt ki s mindössze 10 család maradt a faluban 1711 -re. Hat év múlva 23 család és 1778-ban pedig 384 ember lakta ... 1863-ban. itt s felszámolták a jobbágy világot ... És a földesúr jóvoltából majdnem elegendő földhöz jutottak . . . ... És utamat nem folytattam Üzenet jött hazulról, hogy a Vük bácsi, a jó Vük bácsi beteg, nagyon beteg. Szekerem rúdját rögtön hazafelé fordítottam. A táltosok repültek hazafelé, de nekem ez most csigaván- szorgásnak tűnt csak .. . Nem nyughattam lelkem elszáguldott a kis házba, ahol most a nagybeteg fekszik ... Aztán v égigpillangóztam az elmúlt szép év eket, a \ uk bácsiv al töltött kedv es napokat. Mikor idekerültem, már évek óta templomaivá volt s akkor épen a nyolcadik X-et tiporta. Annyi közvetlenséget, bájt. kedvességet öreg emberben soha nem láttam, mint benne... És a memóriája! Micsoda csodálatos módon és pontosan tudta a régi dolgokat ! Sokat, igen sokat elmondott nekem, Égy-egy ilyen beszélgetés alatt a bölcseség- nek. a földi élettől immár semmit sem várd derűs életszemléletének mennyi gyöngyét szórta szét maga körül 1 A mi templomunkat hogy szerette ! Menynyi sok időt töltött ott : söpört, porolt,, keléit, rakosgatott, igazgatott benne. Egyszer aztán ennyi buzgóságát látva, sóhajtva jegyeztem meg : Istenem ! Yuk bácsi ! csak most volna maga még 30 éves ! És ő -— az ő. naív egyszerűségével mondta : Hiszen csak ötven is — ha lehetnék ! így érkeztem meg. Feladtam neki a szentségeket, azután elbeszélgettünk. Ö, hazakészül \e, méltóságteljesen, mondhatnám, vidáman. Én bizony lekonyult fejjel. Nem jött meg a kedvem mellette, pedig máskor... Észre is vette lehangoltságomat s ő vigasztalt. A haza röppenni készülő tiszta lelkek derűs egyszerűségével mondta : Hiszen nemsokára majd találkozunk ! Rábólintottam. Igaz is, mi az az egy pár • esztendő, ami esetleg nekem is hátra van . . . Fölkeltem. Elbűcsúzkodtam. Tudtam, hogy ebben az életben többé nem beszélhetünk. Aztán kiléptem az ajtón s letöröltem könnyes szememet. . . VÉGE. 1534-ben az adóztató hatóság 16 portát és 6 zsellért talált. \ iszont 1550-ben itt és Újfaluban 45 porta fizetett adót, de 20 év múlva csak 24, tehát valószínű, hogy a török már itt is járt. 1578-ban a falu hódol és adózik a töröknek, de 6 év múlva nem. Azonban a török, úgy látszik, móresre tanította őket, mert 4 év múlva már buzgón fizetnek. 1629-ben például ezt adózták a töröknek : 30 forint sarcot, 12 forint császáradót, 8 forint pasa ajándékot. 5—5 kila lisztet és zabot, 5—5 pint vajat és mézet. Egész csinos summa ! A lendv ai Bánffyak ú j hitre is v itték őket. Előbb evangélikusok, majd reformátusok lettek. 1629-ben még Muraközi Márton volt a ref. lelkésze. Ekkor vagy utóbb Bánffy Kristóf elűzte a prot. prédikátort s talán katolikus papot is hozott be. 1761-ben azonban azt írják, hogy mindössze 40—50 éve van itt katolikus plébános. Továbbá, hogy a régi templom még áll ugyan, de rossz állapotban és, hogy még van 2 akatolikus, azaz protestáns lakója. A régi, rossz templom helyett 1772-74-ben épült az új, szép templom, amelynek szentélyét 1774-ben (vagy 75-ben) Czimbál János ki is festette. 1696-ban csak 9 család lakta, hét év múlva meg már 14 család. Az 1709—10. évi pes********************************** CHINBIN ÚJPEST Kapható: Drogériákban és füszerüzletekben Kamatmentes termelési hitelt kapnak a szőlősgazdák A múlt évben a szőlőgazdaságot sorozatos t elemi csapások érték. A kormány a csapások súlyának enyhítése és a folyó évi termelés biztosítósa végett gondoskodott arról, hogy a legérzékenyebben sújtott és arra legjobban rászoruló szőlősgazdák hitelben részesüljenek. A Magyar Szőlősgazdák Országos Borér- tékesítő Szövetkezete tehát termelési kölcsönt fog a szőlősgazdák rendelkezésére bocsátani. A kölcsön kamatmentes. Az adósnak csak a kölcsönnel kapcsolatos kezelési költségeket kell viselnie. Ä szőlősgazdák a kölcsönöket az idei szüret után érvényes intervenciós árak mellett mustban vagy borban törleszthetik, az adós szőlősgazdának azonban kívánságára módjában lesz azt kész- pénzben is törlesztenie. A kölcsön a folyó év végén esedékes. A kölcsönben mindazok a szőlősgazdák részesülhetnek, akiknek a múlt évben holdanként! átlagtermésük nem haladta meg a három hektolitert, ha a szőlőművelés főfoglalkozásuk, szőlőjüket állandóan művelik és nincsen a szőlőművelésből eredő jövedelmen kívül más olyan keresetük vagy jövedelmük, amiből a termelési költségeket biztosíthatnák. Nem részesülhet kölcsönben az a kisgazda,, aki direkttermő szőlőt (Noaht termel, valamint az. akinek a borárak emelkedése idején még jelentős borkészlete volt és így az áremelkedés révén biztosíthatta a termelési költségeket. Ezt a szőlősgazdák részére rendkívül kedvező lehetőséget a kormány áldozatkészsége teremtette meg azzal, hogy a kölcsönnyújtás feltételeit biztosította és a kölcsön ka- matlerhét magára vállalta. ********************************************************************** Akik a magyar őshazát keresték Most 700 esztendeje a magyar történelem egyik legszomorúbb fejezetének, a tatárjárásnak. A tatárok vad bordáinak közelségéről az első hírt egy magyar utazó, a domonkosrendi szerzetes Julián barát hozta Magyarországra, aki nagy viszontagságok és fáradalmak közepette indult el útnak Kelet felé, hogy megtalálja Ázsiában a magyar őshazát. II. Endre király és a fiatal I\ Béla támogatásával indult el útjára azzal a céllal, hogy megtalálja a Keleten maradt ősmagyarokat és megtérítse őket a keresztény hitre. Az akkori közlekedési viszonyok természetesen nagy akadályokat gördítettek útjába, de a tudós magyar barát minden akaratát megfeszítve nekilátott az útnak és végeredményben el is érte célját. Először Konstantinápolyba jutott el. majd a Fekete tengeren keresztül Tumán kaukázusi városba, onnan pedig a nagy pusztaságon át, az úgynevezett Nagy Bolgárországba ért. Ott egy asszonytól hallotta, hogy az ősmagyarok az Ethyl folyó mellett laknak, néhány napi járásnyira. Utitársai sorra kidőltek, de ő oda is elment, az Ázsiában maradt testvér magyarok szívesen fogadták, de akkor elterjedt az a hír, hogy a tatárok vészes hadjáratra indulnak Európa felé. 1236 végén hazasietett Julián barát, majd egy évvel később másodszor is megtette az utat társával, Gerardus baráttal. A tatárok közeledtéről jelentést tett a pápa helyettesének, a perurgiai püspöknek. Útjáról a Vatikánban feljegyzések vannak és ezek a magyar őskutatás szempont jából rendkívül fontosak. Sajnos, az ázsiai testvérnépet az Európa felé özönlő tatárság beleolvasztotta a maga néptengerébe s az őshaza testvérnépe eltűnt... Míg Julián barátnak sikerült elérnie a kitűzött célt, addig egy másik nagy magyar tudósnak : Kőrösi-Csoma Sándornak, aki ugyancsak az őshaza keresésére indult, ez nem sikerült, de herv adhatatlan érdemei v annak a földrajzi és a nyelvtudomány körül. Most van 120 éve. hogy a liáromszékme- gvei körösi születésű Kőrösi-Csoma Sándor elindult Ázsiába. Már fiatal korában kutatott a magyarok eredete után, de csak 31 éves \
