Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-03-22 / 67. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1911. március 22. beszélgetés az autóbuszon — Nagy hiba volt, — mondotta még a miniszteri tanácsos úr —, hogy a DélivasúL elkerülte Zalaegerszeget, arra azonban törekedni kell, s ö törekszik is arra, hogy a kisfaludpusz.lai átszállás megszűnjék a celldömolk—rédicsi vasútnak Zalaszenlivánon való átvezetésével. Kernend- oltártól kapna új vonalat ez a vasút. Ami egyébként Keszthellyel és Tapolcával kapcsolatos, abban — mint kijelentette a miniszteri tanácsos úr — ő vajmi keveset tehet, mert a két fontos pont már az ő kerületén kívül esik. Azok a budapesti üzletigazgatósághoz tartoznak, bár minden vonatkozásuk szerint Szoinbalhely- hez kellene tartozniok. Megjegyezte még a'miniszteri tanácsos úr, hogy a vonatközlekedési hiányokat nagyban pótolják az autóbuszjáratok, amelyek Me- dinay Szilvió lőintéző szakszerű vezetése mellett a lehetőségek kihasználásával fel- hecsülhele'len szolgálatokat lesznek a vármegye hatalmas vidékének. Végül annyit mondott még a miniszteri tanácsos -úr, hogy vármegyénknek az' ő hatáskörébe tartozó vidékén a legközelebb szemleúlra indul, hogy közvetlenül talumányozhassa a közlekedési viszonyokat Éhez a munkához a járási főszolgabírók segítségéi kéri. lif. Vértes Vilmos szombathelyi Máv. üzletigazgatóval a zalai vasúti viszonyokról Vértes Vilmos miniszteri tanácsos, szombathelyi Máv üzletigazgató a napokban Medinay Szilvió, Máv lőintéző, a Mávaut keszthelyi kirendeltsége vezetőjének kíséretében Keszthelyről Zalaszenl- mihályig autóbuszon telte meg az utat. Ezen az. autóbuszon utazott szerkesztőnk is, akinek kérésére a miniszteri tanácsos úr vármegyénk vasúti közlekedési viszonyai felől igen érdekes magyarázatot adott. Elsősorban is kijelentette a miniszteri tanácsos úr, hogy a vasúti közlekedés terén Zala megyében még sok1 a kívánnivaló. Körülbelül egy évvel ezelőtt Festetics György herceg meghívta őt Keszthelyre s akkor a herceg úr a többek között megemlítette, hogy a balatonfüredi és keszthelyi állomások nagyobb átalakításra szorulnak, mert a két híres fürdőhelyen bizony nagyon is szegényes állomás várja a vendégeket. Mennyivel különb állomással dicsekedhetik Balatonalmádi, amely pedig jelentőségben Füred és Keszthely mögött áll. Tekintettel kell lenni mindig arra, milyen hatást gyakorol az idegenre első pillanatban az a hely, aliol szórakozást, vagy — mint Balatonfüreden is — gyógyulást keres. Ezzel kapcsolatosan azt kérdeztük a miniszteri tanácsos úrtó.l, foglalkoznak-e illetékes helyen a keszthelyi állomás bővítésének, esetleg áthelyezésének kérdésével, mert erre vonatkozóan már tervekről is hallottunk,, amelyek Hévízfürdőt is közelről érdeklik. A miniszteri tanácsos úr kimerítő választ adott. Nagyon hiányzik — mondotta — Zalában egy olyan vasútvonal, amely Balatonfüred és a megyeszékhely között közvetlen,, kényelmes és gyors összeköttetést létesítene. Tudjuk ugyanis, ‘hogy a Füred vidékén időről-időre elszakadási mozgalmak jelentkeznek, amelyek főképen abból magyarázhatók, hogy távol fekszik a vármegye középpontjától és az összeköttetés ideálisnak épaa- séggel nem mondható. A keszthelyi állomást illetően annyit hallott, hogy azt körülbelül 10 méterrel beljebb akarják vinni, mert más megoldás nem kínálkozik-a bővítésre, ami pedig feltétlenül szükséges. Azzal a tervvel, hogy az állomást a város északi oldalán, vagy a Zámor mellett helyezzék el, foglalkozni sem érdemes. Az idegen Keszthelyre érkezésekor ott olyan környezetben találná magát, amely elrettentené attól, hogy még egyszer fölkeresse Keszthelyt. Igaz, a vasúi! vágány ma elválasztja a ligetet a Balatontól, de ez a körülmény semmi zavart nem okoz. A vasúti forgalom nem olyan nagy, hogy panaszra okot szolgáló akadályt képezne. A Tapolca felől érkezők végigutazhatnak a szép LÁSZ minden pénteken a Központi kávéházban Uj vezetés Balatonparton s azt nem hagyják _ el addig, amíg ugyancsak szép helyen ki nem szállanák. De — folytatta a miniszteri tanácsos úr, — a hévízi vasút kérdését is minél előbb meg kell oldani, természetesen Keszthely bekapcsolásával olyan -formában, hogy a zalavölgya vasutat Zalaapáliból vezessék Hévízre s onnan Keszthelyre. Ili ugyan egy hatalmas dómból kellene átvágni, vagy átfúrni, de máskép alig oldható meg a kérdés. Zalaapáti mindenképen alkalmas arra, hogy azon át bonyolódjék le a Hévíz felé irányuló forgalom. A Balatonszenlgyörgy felé vezető vonalon Sármelléken túl állandóan kell számolni a töltés süllyedésével és így az a vonalrész talán meg is szüntethető. Nagykanizsának leírása Vály András universitásbeli professzor könyvében: ív. ] Kolonics igyekezett hadi fortély állal véllelle- nül meglepni az ellenséget, a’ kiket ki tsalván a’ Várból 200zal Közzülök levágtak katonái, 30- j tzat pedig elfoglak, de a’ Vár fsak ugyan épségben meg maradott. Azután ismét más fortélyt gondolt, és egy fraulziál, mint szökött katonát hé küld vén a Várba, szerencsésen hamuja alá lemettette az épületeket általa, ’s majd birtokába jutott a’ Várnak. Meg hallván e’ szereiitsél- lenséget az Ozmánok, 1UOOO embert gyűjtöttek hirtelen ősz ve, és a’ Várat, éjjel nappal serényen dolgozván, egészen meg uj jutották, ’s 16 nagyobb ágyúval régi hadi eszközeiken kívül, mag is erőssillették. Azután való IGOfdik esztendőben pedig az Ozmánoknak göndallansagjok miatt el égeti vala, 28dik májusban, melly tűz egész nap, és éjjel tartott vala, és nem tsak az épületeket, hanem még a’ véd helyeken lévő oltalmazó ágyukat Is nagy részént haszontalanokká telle. Sikertelen vala c’ Várnak Zrínyi, és más Fő Tiszteknek igazgatások alatt volt ostromlások is, ’s végire nem is kisebbség nélkül oldatlaloll fel, riiely- iyel Strozius, eléggé igyekezeti levelei által el hárítani, és a’ szennyet tsupán Zrínyire ruháztak; Minthogy pedig a’ Kanizsai Ozmánok a’ szomszéd vidékeken kárlékonykodtak ; -eltökélieletl végre, hogy a’ Vár tsandcs ostrom alá véletles- sék G. Bathyáni Ádáin által, mellé rendelvén Gróf Zichy Istvánt is, melly ostrom el is kezdeteit Juliusban, ’s már e’ hónapnak 13dik napján, egy ágyú lövésnyire közelítenének a' mieink a’ Várhoz, és az meg érni kezdett vetést egészen felégették, sőt még a’ trüröket is, hogy az eleségel mindenképen meg fogyaszthassák az ellenségnek. Egész nyáron ostrom alatt tartatott ekkor a’ Vár, és gyakorta való kisebb véres tsal ázások is történtek, ’s a’ többek között Czam Huszszáim levél vivő is elvesztette fejét, minck- utánna a’ Várnak, és az. őrzőknek állapoUyokat ki vallotta vala, ’s feje Csikviz István Győri seregeknek Tisztye által, a kapu eleibe függeszte- tett. Feladattatván -amiakutánna Sziget Vára a’ Császárnak 1690dikbeii; meg intettek vala tőlök a’ Kanizsaiak, hogy a’ Várat, meg hódolván már a’ szomszéd erősségek is a’ Tsásiárnak, üdnák fel, és igy sem eleségjek, sem szabadiló fejedelmek nem lévén, a’ Kanizsaiak nem hogy rá ' állottak volna, sőt inkább elkeseredénck ’s ismét ú jabb ki rohanásokat tettek az ostromlókra: sőt 200 ökröt el is veitek vala a’ Magyaroktól,, és már közel valának vetek a’ Várhoz, midőn Batthyányi reájok ütvén azokat majd mind ki ragadta kezeik közül, sokakat el is fogván az ostromloltak közzül. Ismét kirohanlak ez után is az ostromlottak, és véres tsatát is okoztak; de ulollyára érezvén a’ közelgő veszedelemnek sullyát, hogy a’ kevés bálra levő eleséget meg ki- méllyék, szabadon el eresztették a’ Keresztényekéi a’ Várból. Azután is próbálták szerenlséjeket ujjabb, még ujjabb kirohanásaik által ; de végre megLŐretvén erejek, tanátsot tartottak a* Várnak fel adat tatása felől, ’s kezeseket váltván úgy egyeztek meg Batthyányi Fő Vezérrel, hogy a’ mini Sziget Vára fel adattatolt. úgy Kanizsa Vára is fel adaltassék, minekulánna azt Leopold meg erőssilelle. így jutott viszsza Kanizsa Vára a’ Tsászárnak hatalmába 90ven esztendővel ezután, minekulánna el vétetett, kétszer sikertelenül ost- romollatolt, és gyakorta haszontalanul pró bált a- lotl 1690dik esztendőben 13 áprilisnak utolsó oslromoltatásának lOdik hónapjában. Azt mond- gyák némellyck, hogy az Aga által Batthyányinak küldet lel vén a’ Várnak kultsai, egy arany lántzra kötve, selyembe takarva ; ezeket a’ szavakat intézte a’ Várnak volt Fő oltalmazója. Vedd állal e’ kultsokkal együtt, ezt az erősséget, mellvV liez hasonló az Ozmqp birodalomban nintsen». Ugyanakkor adattattak által TO külömbféle ágyuk, sok puska por, és igen gazdag fegyver tár. Hlyen viszontagságai után 1702dik esztendőben a Tsászárnak paranlsolatlyára az egész erősség le ron- tatlatolt, ’s annak utánna Kis Kanizsával, Se- pelnekkel, Sormással, Esztrenvével, Tényé házával egyetemben Gróf Batthyányi Lajos, akkor. Nádor Ispánynak birtokába jutott. Épületei középszerűek, oskolájok, mellyben a* T. Piarista Atyák tanítanak nevezetes, vásárjai hasznosak, és elég népesek ’s e’ vidéken, leg híresebbek. Néhai Guszti Györgynek születése helye, halár- béli földgyei jók, malma helyben, el adásra, és keresetre jó módgyok van. • i KESERÜVIZ
