Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-03-05 / 53. szám
Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon 128. P O LITIK AI N A PIL A Felelős szerkesztő : I1ERBOLY FERENC P Előfizetés : egy hóra L50, negyedévre 4 Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.368. P Példás rendben méltóságteljes komolysággal, az egymás iránt érzett tiszteletnek és szeretetnek jegyében folyt Je a Zalaegerszeg és Vidéke Ipartestedéinek küldött és általános közgyűlése. Az elnöki jelentés liií képét adta a mai helyzetnek, amely csak új meg- próbáltatások elé állítja a magyar kézműiparosságot. A valóságos helyzetnek azonban nemcsak az anyaghiányban, megszerezhelési nehézségekben, hanem sokkal mélyebb társadalmi és lelki tényezőkben rejlenek az okai. A fej lelt technika minden nagyszerű vívmányának korában sem leli boldogabb az ember. A megélhetésért küzdő, gondterhes emberek százezrei és milliói kora reggeltől késő estig robotolnak idegölő bajszában a kenyér és pénz után. Érthető, hogy a kézmű- iparosság erőt, bizalmat igyekszik meríteni nagy múltjából, amelynek emlékei a polgári jólél. a tisztes, becsületes céhek istenfélő és hazaszerelő,- tekintélytiszlelő, nyugalmas, békés életrendjéről mesélnek. Azt senki sem meri már állítani, hogy a liberális gazdasági kapitalizmus, a tömegtermelő nagyipar, a gépek és a technika szédületes fejlődése haladási hozott az emberi élet és hivatás magasabb szempontjából. Sem azt, - hogy boldogabbak leltünk a karlelek, trösztök, az iparfejedelmek és nagyspekulánsok kólóban. Vájjon ki állíthatja, hogy jobban tudjuk megvalósítani életünk céljait ma. mint a letűnt régi világban ? Néhány évvel ezelőtt a németországi kézművesiparosság újból bevezette a segéd vándorlás: intézményét s a mai háború kitörése előtt már tizenkétezernél több' iparossegéd vándorolt Németországban városró l - városra gyalog és nem vasúton, vándorbottal kezében, vándorkönyvvel zsebében, hogy megismerje hazáját, messzi városok kultúrintézményéit, hogy, mint régen a céhek idejében, tanulja mesterségéi. Hónapokig tart ez a lanulmányszerű vándorlás, amelynek során az egyes városok iparos intézményei és családjai meleg szeretettel fogadják és látják cl a tanulni vágyó iparos ifjúságot. Voltak, akik mosolyogtak e régi intézmény bevezetésén, de nem volt igazuk. Meri a mai modern kapitalizmus gépektől zakatoló, gyárkéményektől füstös, vonatoktól dübörgő, a pénz és kenyér utáni hajszától lázas korban a vándorló iparossegédek az élet nagyobb kincseit tanulják megszerezni. Olyanokat, amelyeknek értékét pénzben nem lehel felbecsülni. Nincs joga mindenkinek egy szebb, nyűgöd tahi) élethez, becsületes munkával megszolgált kenyérhez, a családi tűzhely melegéhez, szerető hitveshez, gyermekhez, a természet szépségeinek élvezetéhez ? A szenvedés mindig kijutott az embernek, de ez nem tehet“ sem célja, sem hivatása. Ezért harcolni kell a szenvedés, a szegénység ellnc. Mert a háborúkkal, a válságokkal, a marakodással, kenyériirigységgel szemben az élet igazi tartalma a szeretet, az örömmel végzett munka, a vallásosság, a szabadság, az otthon, a haza, a művészet, a tudomány, az egészség, a tisztaság, a. napsugár, örök életprogramul ez, amelynek megvalósításához minden tisztes iparosnak, mint minden, becsülettel dolgozó embernek szent joga van. A becsületes, tisztes munka az erkölcsi alapja ennek a kívánságnak, amelyet az aranybetűkkel kihímzett, felszentelt iparoszászlókon olvashatunk : Isten áldja a tisztes ipart ! A társadalombiztosítás kiterjesztésé, önálló iparosok öregségi biztosítása, a szövetkezetek kiépítése, a népegészségügy, gyermekvédelem, szociális adópolitika, munkaalkalmak biztosítása, kislakásé piles. munkabérvédelem. munkaközvetítés reformja, a népélelmezés javítása, a kisipari termelés és értékesítés szervezése, a hitelellátás fejlesztése, mind olyan feladatok, amelyeket a legközelebb jövőben meg keli oldani s amelyeknek helyes megoldása a kézmű iparosság helyzetének javulását jelenti. A megoldás révén várható a nemzett gazdaságpolitikának minél erőteljesebb érvényesülése. Sőt. nélkülözhetetlen és szerves t aid aim át képezi annak a programúinak, amelyet gazdasági életünk, irányítása és fejlesztése terén nemzői i létünknek a Dunamedeneébe.ii leendő fenntartása és megerősítése, nemzeti és történelmi hivatásunk érdekében megvalósítani szent kötelességünk és amely gazdasági és szó ciális reform javaival biztosítani fogja a magyar kézműipar felvirágzását is. A hercegprímás nagyböjti szózata Serédi Jusztinján dr. bíboros hercegprímás II. körlevelében böjti szólalni intézett iőegyházmegyéje híveihez. A főpásztori szózat tárgya a gondviselés. A bevezető részben hálát ad azért, hogy hazánkat eddig megkímélték az Európái, sőt az egész világot pusztító viharok. Ilyen időkben sok emberen és nemzeten erőt vesz a kis- kjkííség. vagy ennek ellenkező véglete. A katolikus ember azonban meg van arról győződve, hogy nincs magárak agyai v a. hanem az isteni gondviselés mindenható ereje segíti. Ennek a hitnek három alappillére van : Isten mindenhatósága, végtelen bölesesége és teremtményei iránt való ai-ya-f nzeretefe. Éhez kiegészítésül járul az ember halhatatlanságába veteti hit. A nemzetek életében — mondja a főj jász- tori szózat — halhatatlanságról nem beszélhetünk. Csak a földi élet feladatai kívánják meg, hogy váll t vállhoz vetve, nemzetté tömörülve, vegyük fel a harcot mindennel, ami az életet és a lelki értékeket veszélyezteti. Az örökéletben, már nem nemzetek, hanem az egyes emberek állanak Alkotójuk elé. A halhatatlanságnak azonban a nemzet életében a maradandóság, az évezredek felelnek meg. így a nemzetek számán? sem üres szó a gondviselés. A helyesen felfogott gondviselés ugyanis a valóságokkal számoló életre neveli az embert. Ezért nem azl várjuk, hogy minden jól cs kívánságunk szerint menjen. mert egy a fontos és ez záloga boldogságunknak is. hogy Isten akarata valósuljon meg egyéni és nemzeti életünkben. Egyedül a gondviseléssel együtt élő és dolgozó ember és nemzet számíthat sikerre és végső diadalra, — mondja zárószavaiban a fő pásztori szózat. — Aki Istenbe kapaszkodik, legyen az egyes ember, vagy nemzet, valamikép Isten sorsában részesedik : Vele győz és élvezi győzelme gyümölcseit. így adja meg a gondviselésbe -vetett hit az Isten fiainak mindenkitől megcsodált szabadságát és békéjét. A német-görög viszony megromlott Berlin, március 5. Németország és' Görögország viszonyára a Wilhelmstrassen kijelentik. hogy nem lehet szó azóta jóviszonyról, amióta Görögország a délkeleteurópái angol érdekek szolgálatába áttolt. A múltban jóviszony volt a két ország között, amióta azonban a szövetséges Olaszország kénytelen volt hadműveletet kezdeni Görögország ellen, csupán korrekt diplomáciai kapcsolatokról lehet beszélni. Német részről nem Görögországban látják a tulajdonkén peni zavaró tényezőt, hanem a görög földön működő idegen érdekeltségekben. — Arra a kérdésre, hogy Jugoszlávia lesz-e közvetítő kísértetekéi a görög-olasz viszály rendezése érdekében, a Wilhelmslrassen kijelentették, hogy erről Berlinnek tudomása nincs. E kérdésben az érintkezést nem vették fel a kél országgal sem közvetlenül, sem pedig egy harmadik hatalom közvetítésével. ‘ ' _ j ’J i ÚJ Városi ügyek tárgyalása a belügy- és pénzügyminisztériumban A Magyar Városok Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke, Lukács Ödön a napokban hosz- szabb tárgyalásokat folytatott különböző ügyekben a bel ügy- és pénzügyminisztérium illetékes tényezőivel. A bel ügy- és pénzügyminisztérium illelékes tényezői nagy megértéssel hallgatták meg Lukács Ödön előterjesztését. Lukács Ödön a városi bor-, szesz- és sör fogyasztási adó felemelése érdekében is interveniált az illetékes szakközegeknél. Meggyőződött arról, hogy a városok nehéz anyagi helyzetét méltányolják és épen ezért behatóan mérlegelik a bor-, szesz- és sörfogyasztási adó felemalése mellett a városok részéről felhozott indokokat. ígéretet is nyert arra. hogy a városok kérelmét rövid időn betűt véglegesen le fogják' tárgyalni és ebben döntést hoznak. Mindkét minisztériumban a városok háztartási helyzete érdekében az ügy elintézését sürgősnek tartják. Tárgyalásokat folytatott az ügyvezető alelnöki a biztosítási szerződés jóváhagyása ügyében is és ígéretei kapott, hogy a belügyminiszter rövidesen kiadja jóváhagyó rendelkezését. A városi tisztviselők lizetésrendezése ügyében előterjesztett kérelemmel szemben is a legjobb akaratot tapasztalta tárgyalásai során. A belügy-
