Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-03-01 / 50. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. március t. A csillagos ég Egv évvel ezelőtt, amikor a Maginot-vonaV ban még minden csendes volt, hogy a katonákat a tétlenség ne demoralizálja, az angol hadvezetőség' sürgősen szakembereket rendelt ki a íróidra, akiknek feladatuk volt a katonákkal megismertetni a csillagokat. A csillagos ég ismerete érdekes, ahoz kétség nem fér. Nincs az az earlier, aki valaha is ne tekintett volna fel érdeklődéssel a csillogó firmamentinnra, hogy megismerje annak fenséges titkait. De csak kevés ember veszi magának a fáradtságot, hogy a csillagokat alaposan megismerje, mert a sok egyforma csillag közt a tájékozódás szinte lehetetlennek látszik. Legbiztosabb kalauz a csillagos égen való eligazodásra, ha először az ég fényesebi), a többiek közül kiváló csillagjait ismerjük meg. Téli estéken látszanak jól az ég legfényesebb csillagai. Hogy az égen val tó Iá jékozódásl megkönnyífsék. már az ókori népei <. csillagkc “pék be i'oglalIák a esi 1 iagokal. 1 ’öbbnyire egy-I <ét lén y csebb és a közel ben lévő halvr invabb esi Hágok képeznek egy-eg; v csillagképei. . \ csillagké pben az egyes csillagokat a görög ABC betűivel jelölik, többnyíre a f énvességük sor rendjében. Tehál aifaval a legfényesebbet . bél a. gamma-val a halványabbal é s így lo\ á hl). Minden csillag! lépnek neve van. Ezeknek az c ■Inevezése is többnyire áz ókori népektől származik, mei T a legelső 1 adomány a csillaga szál volt ; olví m idős . am iÍven maga az cinbe riség Eépjünk ki a szabadba derült este, !) óra tájban. Fejünk felett ragyog a sárgás fényű Ca- pella Kocsis alfa . Ebből a csillaglxH kiindulva. az égboltozatra rajzolt 6-os hatos számjegy alakjában foglalhatjuk össze az ég fényesebb csillagait. Forduljunk arccal Dél-felé s legyük bele képzeletbeli irónunkat a (’.apellálta és húzzuk balra. Egy halványabb csillaghoz érünk (Kocsis béta). Görbénket tovább húzva a (’.ostorhoz érünk Ikrek alfa). Közel van hozzá a fényesebb Pollux Ikrek béta . Amaz kékes, ez meg sárgás színű. Ez utóbbitól kissé távolabb van a sárgás fényű Prokyon yKis Kutya alfa'. Még távolabb fekszik a Sirius, egy kékes-fehér fényű csillag Nagy Kutya alfa), biz az ég legfényesebb állócsillaga. Ili éri el görbénk a mélypontot. Sinuslói felfelé kanyarodva találjuk a fehér fényű Rigel-l Kasszás béta). Képzeletbeli hatos számjegyünket most bekanyarítva a halványabb Bellatrjx-hoz érünk (Kasszás gemma). Számjegyünk végét a pirosas fényű Beteigeuze zárja be (Kasszás alfa). Ez utóbbi és a Bige] közölt a fele úton bárom egymástól egyenlő távolságban fekvő halványabb csillagot találunk : Ez a Kasszás öve, vagy Szent Jakab pálcája. E bárom csillag összekötővonala balra a Sinusra, jobbra pedig egy vörös színű fényes csillagra mutat, ez az Aldebaran (Bika alfa). Amilyen távol van Aldebaran-lól Bellelrjx. olyan távol van tőle jobbra a Fiastyúk, egy több, halványabb csillagból álló csillaghalmaz. Sirius. Prokyon és Beteigeuze egy szép. majdnem szabályos háromszögei képez. A derékszög Bigéinél van. Orion, vagy magyarul Kaszás csillag az. égbolt legragyogóbb csillagképe. Egy X-alakhoz hasonlít, ahol a jobboldali alsó és a bal felső csillag fényesebb (Rigel és Beteigeuze), a jobboldali és a bal alsó pedig két halványabb csillag ■(Bellatrix és Kaszás kappa). Az X közepén van a Szent Jakab pálcája. Ennek jobbszélső csillagát metszi az égi egyenlítő. Ha tehát le- ulaz.nánk az egyenlílő vidékére, mondjuk Kö- zép-Aírikaba, akkor a Kaszás övének ezt a csillagát épen a fejünk lelett látnok. Aki az említett csillagokat az. égboltozaton felismeri és őket esténként, mint régi ismerősöket fogja üdvözölni, az bizonyára kedvet kap arra, hogy az égbolt többi csillagképeit is megismerje. A csillagos ég — ez talán furcsán hangzik — hazaszeretetre is nevel. Egy modern kivándorló levéléi közölte az egyik napilap, aki minden hidat felégetve magamögöll, távozott e honból, messze túl az Óceánon fekvő hazájába. Az óha- zában. szerzett vagyona minden, gondtól mentesítene. Nem is emlékeztette őt semmi az elhagyott földre, csak az döbbentette meg, lia esténkéül felvetvén szemeit az égre, ott a hazaitól teljesen idegen csillagokai látott. Ezek nem a hazai csillagok. A csillagos ég ligyelinezlelle ül valamire, aminek neve: hazaszeretet. Borsos .Miklós. Az életmentő tojás Oltóanyaitermelés csirkekeltető gépben Kínában már régóta ismeretes volt, hogy a himlővel mesterségesen megfért őzül I emberek, ha ezt a kissé veszedelmes gyógyítási módszert kibírták. az újabb fertőzéstől és veszedelmesebb! következményektől mentesek leltek. Amit az akkori kínaiak nem tudtak megmagyarázni, arra az európai tudomány derített világosságot. A vérbe jutott fertőző anyagok, a baktériumok, vagy a még sokszorta kisebb vírusok mérgező ß**A***A0¥*A***fi*Aimß+A0V**A*A0+*AAA Hadikcicsön kötvény tulajdonosok figyelmébe!; Szives tudomására hozzuk a t. kötvény tulajdonosoknak, hogy a kötvények letétbe helyezése megkezdődött. Jogainak és érdekeinek megóvása és gyakorlása céljából felkérjük a t. Közönséget, hogy a letétbe helyezést intézetünknél, mint erre megbizott intézetné! kellő időben eszközölni sziveskedjék. Felvilágosításokkal és útbaigazítással kész séggel szolgálunk. Zalaegerszegi Központi Takarékpénztár Részvénytársaság hatása ellen a vér ellenméregtermelésse! védekezik. amely az esetleg újból betolakodó fertőzőket már nem engedi a szervezetben uralomra jutni. Az orvostudomány feladata tehát az volt: hogy oly kis mennyiségben juttassa a szervezed«*)’ az cllenméreglennelést kiváltó vírusokat, hogy: azok komoly megbetegedést ne okozzanak. A problémái Jenner német orvos kísérletei nyomán Behring, a modern orvostudomány megalapítója oldotta meg. olyképcn. hogy oltás útján mester-' ségeson megfertőzött állatok, főleg tehenek vé-' rébői kivont ferlőzőanyagpkal vitt a vérbe. Az értékes állatok kímélése céljából a német tudomány újabban a tojást használja fel az oltóanyagok előállítására. Az új eljárásnak számos előnye van és különösen a himlőellenes oltóanyag termelésében kitűnően bevált. A tojást mindenekelőtt gondosan fertőtlenítik, majd héját finoman átszúrják és a vírusokat a tojás hártyájába telepítik. A lyuk páráimnál történő lezárása után a tojás a keltető gépbe kerül. Az állandó melegen fejlődni kezdő csirke a tojás hártyáját is bevonja a vérkeringésbe és a veszedelmes mérgeket, jelen esetben azonban az emberi élet oltalmazod, saját vérével, táplálja. Mire a csirke kifejlődik, a virustelep is behálózza az egész tojás hártyáját. Most már csak a tojás megnyitása és a hártyának csipeszszel való lefejtése van bátra, az orvosoknak a legtisztább virustelep áll rendelkezésére. A lo- jás héja ugyanis a telepet az egész idő alatt elzárta a külvilágtól. A csirke kénytelen volt életéi áldozni, azonban ki tudja, életével hány ember életét mentette meg. (M. N) Gyümölcsfák koronájának alakítása Irta: Ripka Lajos, m. kir. kertészeti felügyelő Az oltványok koronametszését őszi ültetés esetén is tavasszal végezzük el. Sohasem szabad fáinkat egy évig metszel lenül hagyni, meri ennek az egy évnek a veszteségéi a begyökeresedés ellenére sem tudjuk soha rendbehozni. A meg- kurtított gyökérzelnek ugyanis a inelszellenül hagyott egész korona párologtató felülete úgy a mégeredésben. mint a fejlődésien nagy hátrányt jelent. Az ősszel (illeteti erős növésű almafajtákat kicsit hosszabbra metszhetjük vissza, míg a tavaszi ültetésnek és a gyengén növő fajták oltványait és a csonthéjasokat rövidebbre metsz ük: hogy megfelelő erősségű hajtásokat hozzanak. A rövid metszést ajánlhatjuk, amely rendes kezelés mellett jobb és erősebb hajtásokat eredményez, ezekből módunkban áll a legjobbakat kiválasztani. A bosszú metszésnél rendszerint kevés és silány hajtást fogunk kapni. Általában mindig kifelé álló rügyre történjék a metszés. Az oldalvesszőkel 6 10 rügyre, egyharmadára metszük vissza, míg a vezérvesszőket 15—20 cm- rel hosszabbra hagyjuk. Az előtörő hajtások közül még a nyár folyamán mintegy 4—5 vázágai meghagyunk, amelyek elegendőek a piramis első emeletének kineveléséhez, a többieket még a nyár folyamán távolítsuk el, vagy 8—10 cm. bosszúra metsszük vissza. A vezér folytatásaként a legfelsőbb rügyből előtörő hajtást hagyjuk meg és figyeljünk arra, hogy a törzsnek egyenes folytatása legyen. Az első emelettől számítva 70—80 cm-ve I 5 jól fejlődő hajtásból nyári válogatással úgy neveljük a második emeletei, hogy azok lehetőleg az első emelet vesz- szői közé essenek. A harmadik emelet kiképzését megint a másodiktól 70—80 cm magasságban végezzük. Egyik emeletről a másik emelet fejlesztésére csak abban az esetben terhelünk, ha az alalla lévő emelet ágai tökéletesen kifejlődlek és a következő emelet magasságáig érnek. Ez az alakílás az almás-termésűekre vonatkozik és 5 8 évig (art. \ csonthéjasok közül a szilvát, cseresznyét, meggyet rendesen szintén p.i ramisra inat szűk, de 2—4 év alatt befejeződik, míg a kajszin'és mandula alakító metszése i— 5 évig tart. Az őszibarackot kehelyalakra neveljük. A diót ne metsszük, ez magától is szabályos koronát nevel. Híg. I A kehelyalakví korona nevelésénél 3—4 olyan jól fejlődő hajtásra vau szükség, amelyek a törzsön egyenletesen vannak elhelyezve. Ezeket 3— 1 jól fejlődő 3-as rügyre visszametsszük és á többit tőből eltávolítjuk. Az előtörő hajtások lesznek a kehely vázágai. a többit levágjuk, illetve visszacsípjük. A következő évben ezt a 6—8 kart felére metszük vissza. így újabb 6—8 újabb ágat nevelhetünk. Egy helyesen neveli kebelyí'orinához átlagban 8 16 ág szükséges, amelyek megfelelő távolságban ritkán álljanak egymástól. Fontos, hogy az oldalhajtásokat mindenkor egyensúlyban tartsuk, amit az erősebben növő hajtások visszametszésével érünk el. Abban az esetben, ha úgy a kehely, mint a pi-f ramis hajtásai a vezérhajtáshoz, illetve egymás-1 hoz túlságosan hegyes szögben állanak, akkor azokat pálcikákkal kikészítjük, karókkal kikötjük. Ügyeljünk arra, hogy a kifeszítéssel az ágakon sérülést ne ejtsünk. Ellenkező esetben, ha az ágak túlságosan, szétterülnének, akkor be nem vágó kötelékkel, raffiával, spárgával azokat egymáshoz. vagy a vezérághoz húzzuk, hogy a kíván I formát elérhessük.
