Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-02-27 / 48. szám
XXIV. évfolyam. 48- szára. ÁRA 8 FILLÉR 1941. február 27. CSÜTÖRTÖKMegjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : 128. ÍIERBOLY FERENC Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4 P Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.368. A történelem nem vár Sok hiba van a mi közéletünkben és ezeknek a hibáknak felismerésében valamennyien egyetértünk. A célkitűzések azonosak. Mi az oka tehát mégis annak, hogy a hibákat nem igazítjuk ki és így nem történik meg mégsem az a sokat emlegetett átalakulás olyan mértékben, amint azt a történelem rohamosan vágtató szelleme előírná ? Hát erre nagyon egyszerű a válasz. Az átalakulás sok érdeket sért. Azok tehát, akik érdekeiknek sérelmét látják, vagy akik túlzottan aggodalmas természetűek,-•■■bár a célkitűzést magukévá teszik, a jelszavakat hangoztat]rák, mindent megtesznek, hogy az átalakulás üteme elakadjon. Bíznak abban, hogy nálunk nagyon, sok szalmaláng lobog és. ha a hiányérzeteket hosszabb időn át nem elégítik ki, az emberek beletörődnek a változások elmaradásába. Az vitán felül áll. hogy a mi társadalmi, gazdasági berendezkedésünk, közigazgatásunk nem felelnek meg teljesen a mai idők kívánalmainak és nem igen alkalmasak arra, hogy a jövő nagy feladatainak megoldásához segítsenek berniünket. Vegyük csak sorra ezeket. Társadalmi szem- ponjlml mindnyájan erezzük azt. hogy társadalmi tagozódásunk túlzott mérvű és egészség- leien. Egész társadalmunk szegény ; most is: nyögjük a másfél százéves török' hódoltságnak... majd a bécsi udvar még hosszabb ideig tarló gazdasági elnyomó politikájának, gyarmati aláver tettségünkfiek és időrendben utolsó sorban, de tálán legjobban a trianoni békeparancsnak gazdasági következményeit. Válunk minden gazdasági probléma- azért lép föl különös élességgel, mert Valamennyien szegények vagyunk. És ebben a szegény társadalomban különösen kirívó az, hogy a vagyoni és jövedelemmegoszlás igaz-' ságialan. A magyar földműveseknek önálló gazdálkodásra képes, iparkodó rétege nehézen juthat a magyar földhöz. A kereskedelem, ipar és hitelélet terem megengedtük azt. hogy komoly ermelő munka nélkül, tisztán spekulációs úton íagyon sokszor, a■ közerkölccsel meg nem egye- m, noha a bűnt efő t orvén y k ön y v 1 >c nem ütköző nagalarlással halmozódjanak fel vagyonok és jövedelmek. Ez a tobzódó, vagy a legjobb esetben a nemed munkából magái kivonó rétég gazdagsága halló ellentétben áll a tömegek szegénységé- el és annak a középosztálynak az anyagi rontásával. amely helyettük is hozta az anyagi, erkölcsi és munkaáldozatokal a nemzeti eszme önnlarlásáérl és a béke fönntartásáért. Gazdasági berendezkedésünk az utolsó évek lősies erőfeszítései ellenére is fogyatékos. A ainiszterelnök mondotta, hogy, még, ha számba i vesszük szélsőséges kiimánkat, gyakori árví- einket, akkor is meg kell állapítanunk azt, hogy lezőgazdaságunk nem termel annyit, mint ameny- vit termelhetne. ?A legtöbbet beszélünk évek óla közigazgalá- unk átszervezéséről és mégsem történik semmi lábén a vonatkozásban. A közigazgatás cselekvő iunkásai a helytelen munkamódszer és a rossz íunkaniegoszlás miatt roskadoznak a teher alatt ■> az ügyek mégis lassan intéződnek. Amikor ónapokig kell várni egy, rendben levő iparen- Bdélyre, vagy egy kinevezett tisztviselőnek az lelményére, akkor igazán nagy szerkezeti és elírási hibának kell lennie. Szónokiunk a köz- ontosítás ellen és minden új rendelet erősíti d az irányzatot ; beszélünk a jó kiválasztásról, nil nem mindig látunk, beszélünk az egyszerűsítésről és fönntartjuk Európa legbonyolultabb közigazgatási' tagozati rendszerét és legbonyolultabb adórendszerét. I A történelmi felelősség, minlahogy ugyani csak a miniszterelnök mondta mindnvájunkal | ' « ! terhel. Amint nem szabad a nemzed él léé ki | nem próbált megoldásokkal kockáztatni. épen j úgy végzetes lenne, ha a már régóta esedékes vál| Bízásokat elodáznók. Áldozatokat nemcsak azok; nak kell bozniok. akiknek le kell mondaniok. sokI szói- évszázados igényeiknek, vágyaiknak teljei süfeséröl, hanem elsősorban azoknak, akik nehezen védhető okokból kevésbe megérdemeli elő-’ nyolcét élveznek. Ha annak, aki eddig egy cu-- korral itta a teáját, meg kell' elégednie fél korral, akkor az élet cukrában tobződőknak' le1 kell mondaniok a cukorfeleslegről és rnih'd én'-' kinek egyforma szintre kell helyezkednie: ‘ Vonjuk le lehál a végső következtetéseket bátran és hajtsuk végre társadalmi, gazdasági és’ közigazgatási átalakulásunkat saját érdekeink védelmében addig, amíg nem késő, mert az idő sürget és a történelem nem vár. IMálnási Ödönt és Hubay Kálmánt Izgatás és n«$mzeti*ágalmazás miatt egyhavi fogházra Ítélték Budapest, február 27. A bún tető törvényszék ! ötös tanácsa' Szjj.cs. Jenő ■ tanácselnök vezetésével. I szerdán délelőtt tárgyalta' Málnási Ödön közép- ! iskolai tanár bűnügyét. Sajtó útján elkövetett iz- j gatás vétségével vádolta az ügyészség. A vádirat .szerint a Magyarság 1938. augusztus 23-i számában cikket írt és ebben követte el az ügyészség által megállapított bűncselekményt. ! A személyi adatok felvétele során Málnási etI mondotta, hogy magán hivatalnok, négyszer volt büntetve, büntetését a törvényszék, kétévi, négy- hónapi és huszonötnapi i'egyházban, mint össz- bünletésben állapította meg , Kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, a cikket nem ő írta. ellenben tartott egy beszédet, Pécsett, amely miatt nem indult eljárás és amelyet a Magyarság akkori belső munkatársa, Rőtben Ferenc jegyzett le. j az elnök Málnási elé tárta, hogy Hubay KáJi mán, a lap. akkori felelős szerkesztője, kijelen- j tette, hogy a cikk Málnásból való. mire Málnási elvállalta a sajtói felelősségei. Kihallgatták Hubay Kálmánt is. aki 'megérő-' sítelte, hogy a cikket Málnási írta. 1 A perbeszédek elhangzása után Málnási' felszólalt az utolsó" szó .jogán és beszédét harsány’ Éljen Szálasi ! kiáltással fejezte be. anriérí az elnök erélyesen rendreutasítótta. A törvényszék végűi is Málnási! bein jo'gerő-'5' sen egyhónapi fogházra ítélte. Ezután tárgyalta az ötöstanács Hubay Kál-E mánnak. a nyilaskeresztes párt vezető helyette15’ sének sajtó útján elkövetett izgatás és neiuzek“ gyalázási bűnügyét. Hubay a vád szerint a Magyarság»- egyik 1938 októberi számában 1938'a miénk címmel vezércikket írt. amelyben izgató' és nemzetrágalmazó kifejezéseket használt. Hubay Kálmán a tárgyaláson beismerte; hogy a cikket ő írta. tagadta azonban, hogy bűncselekményi követeli volna el: Bizonyítási indítványt terjesztett elő; ezt azonban a bíróság elutasította. • A perbeszédek elhangzása után Hubavl is egyhónapi fogházra ítélte. Ez az -ítélet sem jogeVős. A Vizélló-dülő víztelenítése Nemcsak a hegyről lezuhanó vizet vezetik Be, hanem a vadvizeket is lecsapolják A város nyugati részén, a Werbőczy-utca, Ál- lós-úl és Gasparich Márk-uLca által határolt területen. az úgynevezett Vízálló dűlőben már befejeztek a víztelenítési munkálatokat nyitott árkok húzása révén. Ezek az árkok a hegyekről lezuhanó vizet vezetik el és így biztosítják azt, hogy olt a mezei munkák zavartalanul végezhetők legyenek. Van azonban olt egy medencee szerű horpadás, amelyben a vadvizek gy illeni lenek össze - és így nemcsak művel hetet len ez a terüld, hanem nedvesek a környező épületek és így egészségtelenek a lakások. A polgármester tervbevette ennek a medencének víztelenítését is és azért tegnap megbeszélés! folytatott az érdekelt telektulajdonosokkal.' A tulajdonosok maguk is szükségesnek, elem-' gedhe teli ennek tartják ennek a területetek víz-’ leLenílésél. hogy a földeket mezei és kertgaz-' daság céljaira használhatókká tegyék, az épületeket a repedésektől, sőt összeomlástól megóvják és egészségessé tegyék a lakásokat. Éjien ezért készséggel vállalták a csatornázási anyagoknak,
