Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-02-26 / 47. szám
XXIV. évfolyam. 47- szám. ÁRA 8 FILLÉR 1941. 1 ebi’mír 2(i. SZJ\Ki)A • Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Szécnenyl-tér 4. Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4 Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.dód. P. A iKormányzó mmárvízkárosultakért Valóban döbbenetes az .a- jelenség, ami a magyar életben a válások körül folyik. A különben balkáni életet élő oláh- ság statisztikájának tanulmányozása révén megtudjuk. hogy még az erdélyi részeken is a hu- szonkétéves megszállás alatt kevesebb volt a válási átlag, mint amilyen az minálunk. Ha pedig a kilencvenes évek liberális törvényeinek hatását vizsgáljuk, arra a szomorú megállapításra jutunk, hogy a válások száma egyre emelkedik s ezzel bomlik a családi élet, a gyermeket legtöbbnyire az utcára taszítják. A házasság ebben a szellemben nem szentség, hanem szerződés, jogi formula s a cél nem a gyermekáldás, hanem az élvezetek kielégítése. Ez a szellem sohasem eredményezhet erős Magyarországot és most, a huszadik század ötödik évtizedében, amikor a liberális gondolkodás hova-tovább kriptába kerül, revízió alá keli. venni az olyan rendelkezéseket, amelyek az erkölcsök meglazulását, a családi élet teljes leromlását eredményezhetik. A korszellem is kedvez a revíziónak. A magyarságnak pedig egyenesen létérdeke, hogy megakadályozza a válások immár döbbenetes arányokban való terjedését, az egykézést. vagy épen az egyse jelige alatt kötött házasságokai. Hová jut a magyarság ilyen erkölcsi felfogás mellett, ha az állam ölhetett kezekkel nézi az erkölcsi hanyatlást, sőt a könnyű válások lehetővé tételével segít nekik ? Ha pedig gyermek is van a házasságban, micsoda példát kap az kicsikorában az élet erkölcsi oldaláról ! A gyermekben ősi ösztönök szerint a szülő mindig a mintakép, akire szeret feltekinteni. Hogyan tekinthet fel a válásra törekvő és a házasság szentségét semmibe sem vevő szülőkre ? Az ilyen szegény gyermek legtöbbször szülő nélkül nő fel. mert a szétvált házasfelek koloncnak tekintik házasságuk megmaradt bizonyítékát. Valóban nagy szükség van arra, hogy a kormány, amely épen a keresztény nemzet felemelése terén annyi szép példáját és lanujelét adta armnak, hogy Szent István országában a keresztény erkölcsök uralmát akarja, egyszer s mindenkorra leszámoljon a liberalizmusnak evvel a maradványával s a válások megnehezítésével, sőt eltörlésével visszaállítsa a jogi életben is a házasság szentségi jellegét, amelyből kivetkőztetni a nemzet érdekeinek veszélyeztetése nélkül nem lehet soha. Azokban az időkben, amelyek kitermelték a polgári házasságot, nemcsak a politikai, hanem a szellemi életben is veszedelmes jelenségek mutatkoztak, amelyek utolsó félszázadunknak első harminc esztendejében, a liberálizmus aranyszakában uralkodó plánétákká váltak. Csak akik abban a korban nevelődtek, sőt szerepet is játszottak, tudnak beszélni arról, mennyire közömbösek voltak a századvég magyar szellemiségének irányítói a nemzet nagy bajaival szemben, őket nem bántották a nagyarányú kivándorlások, az egyke; vagy egyse pusztításai, a gyermek- és népbetegségek ; nem. Megírták, milyen élet folyik a szalonokban, ahol az erkölcs ismeretlen fogalom, de a nép érzés- és gondolat- világába nem hatoltak le, mert a »modern» embernek ez nem való. így azután a magyarság szellemi élete is áldozatul esett annak az áramlatnak, amely ránk hozta az őszirózsás forradalomnak minden borzalmát. De erről többet talán ne szóljunk. Megtörténtek az intézkedések a nemzeti és keresztény erkölcsök felemelésére, uralomrajuttatására, a libeHorthy Miklós, Magyarorszák kormányzója kedden a következő legfelsőbb kéziratot intézte Teleki Pál gróf miniszterelnökhöz : Kedves Gróf Teleki ! Ismét árvíz sújtotta az ország területének tekintélyes részét. Tetézték ezt a csapást a szokatlanul csapadékos időjárás következtében jelentkező belvizek. A legnagyobb pusztulás képét mutató országrészek felelt tett repülő utamon magam is meggyőződtem róla. hogy ezrek váltak hajléktalanokká, házaik összeomlottak, állatállományuk elpusztult, felszerelésük odaveszett. A világpolitikai eseményekkel kapcsolatban az ország egyetemes társadalmának az utóbbi két év folyamán óriási áldozatokat kellett hoznia hazánk fennmaradása és jövőjének biztosítása érdekében. A tavalyi árvíz idején azonban a nemzet megmutatta azt is, hogy ilyen súlyos megpróbáltatások közepette fokozottabban összetart, minden magyar baját és szerencsétlenségét a maga ügyének tekinti és valamennyi tagja testvéri szeretettel siet egymás megsegítésére. Az árvíz által sújtottak közöli ez alkalommal is különösen nagy számmal vannak olyanok, akik szűkös viszonyok közölt élnek és nehéz munkával küzdenek a megélhetéséri. Ezek a mezőgazdaságra nézve oly szerencsétlenül alakult elmúlt esztendő után az idén még sokkal kevésbé vannak abban a helyzetben, hogy az elvesztett javakat a maguk erejéből, pótolhassák. A magyar királyi honvédség, a polgári hatóságok és az árvíztől sújtott vidékek lakossága példátadó önfeláldozással siettek a bajbajutottak megsegítésére és a pusztító elemmel beteken keresztül folytatott hősies küzdelemben mentették azl, amit még menteni lehetett. Meg vaBudapest, február 26. Ciucar-Markovics Sándor jugoszláv külügyminiszter ma reggel 9 órakor érkezett feleségével és kíséretével a Keletipályaudvarra, ahol ünnepélyes fogadtatásban részesültek. Fogadására megjelentek Bárdossy László külügyminiszter és felesége, a budapesti I. hadtest parancsnoka, a miniszterelnökség államtitkárai, a külügyminisztérium osztályvezetői, Budapest székesfőváros főpolgármestere és polgármestere, több más magyar előkelőség és a budapesti jugoszláv követség tagjai. A pályarális korszak romjainak eltakarítására. Vájjon miért nem kerül sor a házasság szentségi jellegénnek visszaállítására is ? Pedig milyen fontos körülmények sürgetik ezt. (—) gyök győződve arról, hogy e nemes példa- állal serkentve, az állam mellett a társadalom is ki akarja venni a maga részét a segítés munkájából. Bármilyen keveset is, de adjon mindenki. A haladéktalanul megindítandó gyűjtés intézésével ezennel megbízom és felkérem, hogy az árvízkárosultaknak állami és társadalmi úton való megsegítésére a szükséges intézkedéseket legye mog. Kelt Budapesten, 1941. évi február hó 25. napján. Horthy s. k. Gróf t eleki Pál s. k FELHÍVÁS A MAGYAR TÁRSADALOMHOZ ! Magyarország Főméltóságú Kormányzója a fenti legfelsőbb kéziratot méltóztalotl hozzám intézni. A legmagasabb helyről jött felhívás értelmében azzal a kéréssel fordulok a magyar társadalom minden egyes tagjához, hogy bármilyen csekély adománnyal is. de tehetségéhez mérten mindenki siessen bajbajutott honfitársai megsegítésére. Az adományok befizethelők a m. kir. Postatakarékpénztárnál Az árvízkárosultakért elnevezés alall nyitott 150.700 számú csekkszámlára. Bizton remélem és hiszem, hogy mindenki szívesen hozza meg áldozatát azoknak az érdekében. akik az árvízveszedelem kövelkexlélxui úgyszólván minden anyagi javukat elvesztették. Gróf Teleki Pál m. kir. miniszterelnök. udvarra díszszázad vonult ki zenével. A főváros lobogódíszbe öltözött erre az alkalomra. A vendég miniszter és felesége, valamint a kíséret tagjai a Dunapalota-.szállóban szálltak meg. A miniszter 11 órakor a királyi várban feliratkozott a kormányzónál, 11 óra 15 perckor koszorúi helyezett a Hősök Emlékkövére, majd utána megkoszorúzta néhai Csáky István gróf külügyminiszter sírját a Kerepesi temetőben. Délben látogatást tett a minisztériumban Bárdossy László külügyminiszternél. 12 óra 30 perckor pedig a miniszterelnökségi palotában Teleki Pál gróf külügyminiszternél. 13 órakor a kormányzó kihallgatáson fogadta a jugoszláv külügyminisztert. 2 órakor Teleki Pál gróf miA jugoszláv külügyminiszter megérke> zetft Budapestre
