Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-02-13 / 36. szám
XXIV. folyam. 36. szám. ARA 8 FILLÉR 1941. február 13. CSÜTÖRTÖK. Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon 128. 0 L í TIK AI NAPILAP Felelős szerkesztő : MERRŐLY FERENC Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4 Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.368. P H ßiice és Franco találkozása ^ Kedden a késő esti órákban leple át Franco tábornok kisszámú kísérőiével Olaszország határát. Az olasz nép tomboló lelkesedéssel fogadta azt a férfit, akinek szelleme egészen közös a Diu-c elgondolásával. Gambero tábornok katonái, akiknek oly nagy szerepük volt a spanyol forradalom leverésében, szűnni nem akaró rajongással üdvözölték egykori győzelmes vezérükéi. Szerdán, 12-én, délelőtt is, ^éluUiii is lulái- kozoít Mussolini és Franco, akinek kíséretében Serrano Suner külügyminiszter is részivel! a megbeszéléseken. Ciano gróf külügyminisztert katonai. beosztása akadályozta a megjelenésben, azért meleghangú táviratban kereste fel kollégáját. A megbeszélésekről szóló hivatalos jelentés szerint a két államférfi megállapítja, hogy országukat az európai kérdésekben, de minden, országukat érdeklő kérdésben érdekközösség fűzi egybe. Félhivatalos értesülések szerint Pétain tábornagy kezdeményezte a Francoval való találkozást, amely Franciaország számára életbevágóan fontos, mert a nagy nélkülözésekéi szenvedő francia területre csak Spanyolországon keresztül érkezhetnek a tengeren túlról jövő szállítmányok. A vármegye parlamentjéből Megemlékezés IV. Béláról és Széchenyi István grófról Zala vármegye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt tartotta évnegvedes rendes közgyűlését j vitéz Teleki Béla gróf főispán elnökletével. A gyű- j lésen a bizottsági tagok mérsékelt számban jelentek meg. A Hiszekegy elmondása után a főispán megnyitójában megemlékezett Gsáky István gróf külügyminiszter elhalálozásáról s jelentette, hogy a vármegye nevében részvéttáviratot intézett a miniszterelnökhöz s a temetésen is résztvelt El- parenlálta azután Oltay László dr. földbirtokos és Sperlágh Géza kúriai bíró bizottsági tagokat. Emléküket jegyzőkönyvben örökítik meg. A megemlékezést a közgyűlés tagjai állva hallgatták végig. Szólott ezután a kormány nép- és családvédelmi politikájáról, az új munkaalkalmakról, amelyek a Zalaszabályozás révén előállónak. Elismeréssel emlékezett meg a vármegye adófizető lakosságáról s felkérte a lakosságot, hogy továbbra is őrizze meg fegyelmezett magatartását. Ö, mint közellátási kormánybiztos mindig a megye lakosságának érdekeit tartja szem előtt .Megemlékezés kél nagy magyarról. Majd így folytatta : Az 1941-es esztendő e mai közgyűlésén egy dicsőségekkel teli. de nehéz esztendő után, ismét egy gondterhes, nehéz munkát, de építő munkát követelő esztendő elején, álljunk meg egy pillanatra, fordítsuk tekintetünket a múltra és idézzük magunk elé történelmünk két nagy alakját. két nagy magyart, akik mindketten egészen más adottságok és körülmények között, dó mégis mindketten újjáépítői voltak e nemzetnek, hazának. 70Ö éve lesz annak április U-én. hogy Mohi pusztán elvérzett a magyar sereg és IV. Béla királyunk hazáját elhagyva, kénytelen voll nézni a tatárok, Batu-kán hordáinak pusztítását, a termékeny magyar mezők, városok, falvak barbár feklúlását és a magyar népen elkövetett kegyetlenkedéseit Zalaváron át vitt útja Dalmáciába, ahol várta azt a pillanatot, amikor hazájába visszatérhet. A Mindenható adott neki hitet, a hit elszántságot és alig, hogy a barbár hadak zsákmányukkal kivonultak, — hozzálátott országa újjáépítéséhez. A külföldre menekült törzseket hazahozta, új városokat, várakat épített és éleire keltette a termelést, visszaadta a nemzetnek önbizalmát, munkakedvét, egyszóval emberfeletti munkát végzett e nagy magyar király. A romokból építette újjá országát és ezért joggal második honalapításnak nevezték el munkáját. IV. Béla király alakja örökké példaképen kell hogy álljon előliünk, különösen nehéz időkben! A másik nagy magyar születésének 150. évfordulóját ünnepli meg ez év szeptember 21 -én a nemzet és róla nevezték el ezt az esztendőt. Ez a másik, akit a legnagyobb magyarnak nevezlek el, gróf Széchenyi István, ö is újjáépítse, helyesebben megújílója volt c nemzetnek és lángeszével messze jövőbe látva, világított, gj- kotolt. küzdött önzetlenül magyar hazájáért, fajtájáért. — Ugv érzem, hogy történelmünk e nagy alakjáról mállóképen kell, hogy megemlékezzék Zala vármegye törvényhatósági bizottsága is és ezért indítványozom, hogy a szeptember havi közgyűlésünkön ünnepélyes keretek között legyünk ennek eleget. Ezután rátértek az alispáni jelenlésre, amelyhez elsőnek Németh Lajos (Nemeslielés) szólóit. A Nemeshetés—Zalaegerszeg bekötő út megépítéséi sürgette, mert Nemesire lésnek Zalaegerszegre kell út, nem máshova. Ismertette a tárgyalásokat. Vöröskői Ferenc (Lesenceislvánd) a közellátás ügyéről szólva azt mondta, hogy a falu a vá: roshoz Lépési mostoha elbánás!»- n részesül. Igaz- | ságtalanságot lát a petróleum-e]Iáiásban. A ía- j !usi lakosság a peiróleumliiánvl ételzsírral pó- | tolja. Majd a talpbőr- és rézgálicliiányí említi, | Somssich .'villát gróf azt említette, hogy a me- j zőgazdasági munkások munkabérét megáliapíloí- 1 Iák. de elfeledkeztek a megyénél és városnál í'og- : lalkoztaíoíi segédmunkásokról, akik óriási, fele- í lősségfeljes munkát végeznek s havi 60 pengő i díjazásban részesülnek. A jegyzők nem bírják I a munkát. A közellátási kérdésekre is kitért. Az | 50 Íróidnál nagyobb birtokok készleteinek szánr- j bavéfe-énél nincsenek tekintettel a bjpnyokra A í községeket kijelölt malmokhoz irányítják. ami j nehézségeket okoz az őr!eléseknél Kocsis Bálint Mihály Karmacs a cukor- és j pelróleumelosztás miatt panaszkodni!. ■ Horváth Lajos Zalalövő dicsemen emlékezett i meg a cipőakcióról, de hozzátette, hogy Zalalö- j von 50 pár cipőt zsidókkal készíttettek. Elsöbb- ! ségben vannak a zsidók az építési munkáknál is. í ÍUrczr Lajos Zalaerdőd a laljrbőrlriánvra és | ? Ia!palási árak magasságára mutaloLl rá. A i 'szabolt árak»-al illetően megjegyezte hiába le- 1 szik ki a táblát, amikor az árakat nem jelölik meg. Horváth Gergely Zalaszentgyörgv a Göcsoj- vidélc. számára autóbuszjáratot kért, még pedig Tegkánd--Nagylengyel Csonkahegyhát irányában. Szerecz János (Nagyhorváti) örömmel üdvözöl- h‘ a rendelkezést, amellyel a zsidókat kitillot- lák a piacról és szükségesnek látná. Ira az állat- vásárlásnál a szövetkezetek vennék ki jobban a részüket. Az állatvásárokról ki kell tiltani, az olt ácsorgó keresztény munkanélküliekéi és munkára kellene fogni őket Vázolta a kiskereskef- dők helyzetéi, amit az elosztási módozatok csak súlyosabbá tesznek. Bojtor Lajos (Lenti) több anyagot és munkaerői kíván a MAORT autók által megrongált utak javítására. Behüt József prelátus Horváth Lajos felszólalására válaszolt. Az akció-pénzek, amiket ő kezel, a Közjóléti Szövetkezettől, az egy ház megyétől, magánosoktól, bankoktól, iskoláktól folynak be s azokból 1000 pár cipő készül a szegény iskolásgyermekek részére, ő olyan rendelkezést nem adott ki. hogy a cipőket ne keresztény iparosokkal készíttessék el. Az idén megkéstek s nem lehetett a cipész-szakosztállyal a kérdést elintézni s azért úgy intézkedtek, hogy a cipőket Helyi iparosok készítsék. Kiss Lajos a mezőgazdasági munkabérek megállapítása ellen emelt kifogást. Majd szóválelte a fiatalabb munkásságnak templomkerülését, káromkodását. amit törvénnyel kellene megszüntetni. Hajdú Gyula dr. (Nagykanizsa) nem vármegyei, közigazgatás^, hanem országos érdekei! kérdésekkel foglalkozott. így: kívánta, hogy a 40 ével szolgált tanítók igazgatói címet kapjanak. Őszinte elismeréssel és hálával emlékezett a bírósagokról és a rendőrségről, hogy szigorral "és alapos körültekintéssel tudták megakadályozni olyan, bűntény elkövetését, amely mélyen aláásta volna a nemzet tekintélyét. Ma már a legkisebb falvakba is beszivárgóit a nyilas áramlat s azt hirdetik, hogy az uralmat mihamar átveszik. Polgári önérzetre is van szükség, hogy a veszedelmeknek ellenállhassunk. Válaszok. Brand Sándor dr. alispán jelentette ezután, hogy először a hozzá írásban beérkezett interpellációra válaszol, amit Árvay István dr. nyújtón be hozzá s amelyben azt kérdezi, van-e
