Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-01-04 / 3. szám
ZALA,MEGYEI ÚJSÁG ■BKBBUHHBSMHHSMHR&BnMMUnBMHBSS! Félév alatt meg kell törtéi?nie döntésnek? Genf, január 4. Ward Price á Gaily Alai! hasáb ja in »Az eljövendő hat hónap alatt meg- aíliuk Kedvünket vagy elbukunk: cím alatt többek között a kü vétkezőket írja-: Egv esztendeje csak egy ' ellenségünk '(■$. „egy ha- ' talmas szövetségesünk volt. Ma fordított a helyzet. Ma az Angol birodalom a görögök segítségétől és kis csoportok közi éműlcödé- sétői eltekintve egyedül áll. Németország az címűit évben nem csupán nagy hadsereggel, hajóhaddal és légi haderővel rendelkező szövetségest, nyert, hanem megszerezte az Európa ipari és gazdasági segélyforrásai, le-' bt ti uralmat az Északi-foktól a Piteneusokig és Bresttől a Fekete-tengerig. Ha valaki ezt egy esztendeje így jósolta volna, bolondnak tartották volna. Tavaly ebben az időtájban erősen bíztunk a Maginot-vonalban Ne bízzunk ma túlságosan az Egyesült Államokban. Sir \N alter I aiyton, az eliátásügyi minisztérium i őigazgató ja. a következő hírt hozta Amerikából : Az amerikai erőfeszítések eredménye nem várható tavaszra, csupán őszutóra. Ne higyjük- hogy az idén Amerika ontani fogja a fegyvert. (MTI). A Fehér Ház titkára csütörtökön közölte a sajtó képviselőivel, hogy lloosevélt elnök a kongresszushoz intézett üzenetét hétfőn, január (>-án személyesen olvassa tel az amerikai törvényhozás üléstermében. itoo,-eveit célja az. hogy az amerikai hadianyag kölcsönadását Angliának a kongresszus előtt részletesen megindokolja. Ezzel el akarja venni az élét minden esetleges ellenvetésnek. Mit ir Magyarország helyzetéről egy svéd lap Stockholmból jelentik : A Stockholms Tid- ningen közli alkalmi tudósítójának hosszabb budapesti tudósítását, amely többek között a következőket mondja : Magyarországon ügy vélekednek, hogy a délkel etem-ormi helyzet alakulása a következő téli hónapokban Isten és Hitler kezében van. A magyarok épen- séggel nem túlzott optimisták, de bámulattal és tisztelettel nézik Németország katonai vállalkozásait. Mint a magyar hazafiak mondják, Magyarországnak barátságban kell lennie Németországgal, mert ennek vége Magyarország végét is jelentené. Olaszország és Németország támogatták Magyarországot akkor, amikor Angliában és Franciaországban süket fülekre talált. (MTI). Az angora műhelyben Pipacstól a szerény ibolyacsokorig, valamennyi virág már bevonult a női divatba. Hol ruhára egy virág színfolt, hol egy kalapra, vagy kabátra. Színt, szépséget kölcsönzött a szépet kereső nő öltözködésének. Nem is beszélve a csillogó ékszerekről. \ égül az állatok következtek a divatban. Az egyik adta a tollát, a .másik a bőrét, a szőrméjét, hogy a nők szépek és divatosak j legyenek. Figyelem Háza elé drótfonatot, konyhájába zománcozott asztaltüzhelyt, fiának világhírű PUCH kerékpárt vegyen. Kapható teljes jótállással D. HORVÁTH IMRE Miftazaki vaakereakedfiné! Zalaegerszeg Telefoni 54. 1941. 4. Jtsszongoi' Családi élet közmondásaink tükrében Közmondásainkban feltárul népünk '-r'^ élete : clcthölese'sége, ítélőkepessege, szelleme és utolérhetetlen humora. A családi élet fontossága már abban is megnyilvánul, hogy igen fontos lépesnek tartja népünk az élettárs kiválasztását. anii nagyobb megfontolást és tüzetes körültekintést kíván. Ezért mondja a közmondás : »írom jó messziről házasodni; mert azoknak, akÍK egy életre szerződnek, jó! ki keli ismerniük egymást«. Komoly erkölcsi felfogásra vall, hogy a közmondás szerint a lelki értek fontosabb a külsőségnél, vagyis a jóság többet ér, mint a szépség, hiszen »iegszebo a jó lány.« Közmondásaink legnagyobb része a házasság komoly voltát hangsúlyozza. »Hosszú alku a házasság.« Mert a házasság nem átmeneti állapot, amelyet, ha nem tetszik, bármikor megszakíthatunk, erről tanúskodik, hogy a »Házassági esküt nem oly könnyű felbontani, mint a rossz varrást.« Ez népünk erkölcsi érzésének emelkedettségére vail. tisztában voltak már régen azzal, hogy a családi élet jó, vagy rossz volta többnyire az asszonyon fordul meg. Egy-két szelíd szóval lecsendesítheti a legnagyobb családi vihart, békítő mosolyával felderíti a mord arcokat, az ő lelke uralja az egész családot. Ezt a szellemet fejezi ki az »okos feleség nagy Isten ajándéka«, hogy az asszony vezeti nemcsak a háztartást, hanem az urát is, észrevétlenül, suba alatt. A házastár-ak- nak a családi életben való viszonyát legtalálóbban ez a közmondás fejezi ki : »Háznál egy oszlopot tart a férfi, kettőt az asszony.;. Az anyaszeretetet megható színekkel les- tik közmondásaink. Például : Béna gyermek is kedves az anyjának . hiszen a 'einem válik vízzé«. A vérségi kapcsolat kitörölhetetlen, a szülők s gyermekük közti hasonlóságot magyarázza meg ez a közmondás : »Amilyen az anya. olyan a lánya«. »Lusta Kati rest anyának a fáma;. uvl anyának tűzkő a lánya«. Ugyanígy hasonlítanak a fiúk az apjukhoz. Az apák iúíttiaj- donságait, tehetségeit esetleg megsokszorozva találjuk meg fiaikban, de éj) így a rossz- tulajdonságait : »Fejes apának makacs a fia«. »Mint apáik dúdolnak, fiaik úgy táncolnak«. Ezt a gondolatot fejezi ki a mindennapi életben gyakran használt szólás : »nem esik az alma messze fájától«. Hány esetben támadt fel az apát mulatni szerető virtusa fiában, aki csak azért nem herdálja el az ősi vagyont, mert apja már megelőzte abban. Arra is sok példa áll előttünk közmondásainkban, hogy mennyi bajt okozhat a »rossz asszony«. »Elrejtett kincs, rossz lei éség. ki nem megy fejedből«. »Ha szomorú a gazda, gazdasszom is oka«. »Hossz asszony várat veszt, rossz asszony házikereszt«. A táncolni, mulatni' vágyó, könnyelmű asszonyról mondják : »Könnyebb az asszonyt tánebaviuni, mint ráncbaszedni«. Arról az asszonyról is szói a közmondás, aki pazarol, könnyclműs- ködik : »Nem kereshet annyit a jó gazda, amennyit a rossz asszonv el ne pazarolhatna . A ki kapós, j össz asszonyról emlékszik meg a következő közmondás : »Jó bor, szép lele- ség, két édes méreg«. »Az asszony verve jó« — közmondás aljból ered, amikor a fiatal asszony sírva panaszkodik anyjának, hogv az ura nem szereti, mert meg egyszer sem verte meg. Mert rc'j'cu bizony hozzátartozott a szerelemhez: a verés, s az asszonyok ezl természet esnek; tartották, sőt el is várták, mert »a kötél áztatva, az asszony verve jó«. Ma már ez a/ közmondás, ha nem is ment feledésbe, de; sokat vesztett gyakorlatiasságából, amit valószínűen elősegített egy pár »kardos menyecske« is, aki hamarább előkapta a nvúj- tólaff" niint ura a pipaszárat. Újhelyi Anna. Roosevelt hétfőn személyesen olvassa fel a kongresszushoz intézett üzenetet Egy valami volt csak', amit nagyon sokáig mellőztek és nem jött divatba. Az argóra nyűi. Kedves, szerény kis állatka. Nagyon hosszú ideig nem vett róla tudomást a divat őfensége. Tgvan mit is adhatott volna ő a divatosan öltözködő nőnek? Gyapjúi., találta fel valaki. Es azóta az angora nyúl gyapjúból létrejött az angora fonál. Vágyakozva nézzük azóta is az angorából készült remek dolgokat. A hideg télben olvan jó volt betévednem az egeiszegi angora remekek műhelyébe. Jobbra-halra látni a meleg, szeldmél-szebb holmikat. Látni a készítésüket és a serény kezek munkáját. Megnyugvással tölthet el egy mai dolgozó asszonyt, ha látja üzletének felvirágzását és ha munkát adhat a legpraktikusabb divat fejlesztésére. A csendes szemlélő is észreveheti. milyen kitűnő üzleti lehetősége van a mai szűkös világban egy ilyen angora gyapjú fonálnak a ruházkodás szempontjából. Már szövetek is készülnek belőle. Az üzlet tulajdonosa fáradhatatlan harcosa a mai dolgozó asszony társadalomnak. I gy es munkájával és tehetségével megtanítja a tudni vágyókat a mindjobban térthódító munkára : a kötésre. Most már az angora-kalapokra kerülnek a tollak és a virágok. A szerény, de annál illatosabb ibolyacsokrok pedig tavasszal az an- gora-koszlümök kihajtóját díszítik. Az angora végérvényesen belekerült a divatba. Dr. Hodonyi Jenóne.
