Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-10-14 / 235. szám
■J ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940. október 14. c$esti telefon Zalaegerszeg Erdélyért A zsidókérdés rendezésének ügyében egyszerű, rövid és félremagyarázhatatlan javaslattal lép a miniszterelnök a törvényhozás elé. Az igazságügyminisztériumban már csaknem teljes egészében elkészültek az új javaslatok és Teleki Pál gróf miniszterelnök, aki már régebben tanulmányozza a különböző tervezeteket, rövid időn belül meghozza végleges döntését. Minden jel arra mutat, hogy a költségvetés után következő törvényjavaslat a harmadik zsidótörvény tervezete lesz. Természetesen amíg a miniszterelnök nem dönt a végleges rendelkezésekről, legfeljobb az új törvény elvi jelentőségéről lehet beszélni. Annyi bizonyos, hogy a javaslat határozott és félre nem érthető lesz s kiküszöböli mindazokat a visszásságokat, főképen pedig mindazokat a kibúvókat, amelyek elsősorban indokolttá tették a harmadik zsidótörvény beterjesztését. Az új zsidó javaslat beterjesztését rendkívül érdeklődéssel várja a keresztény magyar társadalom. A probléma végleges és gyökeres megoldását jelenti majd a harmadik zsidó- törvény. Amerika már döntött Visszatért erdélyi testvéreink megsegítésének gondolata áthatotta Zalaegerszeg város társadalmát is és így igazi hazafiúi érzéssel s áldozatkészséggel kapcsolódott be a kor- mányzóné »Erdélyért« gyűjtésébe. A házról- házra végzett gyűjtés eredményét már közöltük. Ezzel azonban nem zárult le a segítő munka. Kivette részét ebből derék honvédségünk is. A 17/III. zászlóalj szombaton délután az ifjúság, este pedig a felnőttek részére sikerült előadást rendezett a Kultúrház nagytermében. A gondosan ösz- szeáilított műsor kellemes szórakozást nyújtott a közönségnek, amely mindkét előadáson zsúfolásig megtöltötte a termet. Megérkezett erre az alkalomra Nagykanizsáról a J.7. gyalogezred zenekara, amely szombaton délben térzenét adott a vármegyeháza előtt, vasárnap a fél 12 órai szentmisén pedig szép egyházi énekeket adott elő. Az előadások közönségét is kellemesen szórakoztatta a kitűnő zenekar. A pompásan sikerült előadások megrendezéséért minden elismerést és dicséretet megérdemel Sifter Lajos hadnagy, aki úgy állította össze a műsort, s úgy válogatta meg a szereplőket, hogy az előadás a várakozást minden tekintetben kielégítette. Ugyancsak kivették részüket a munkából Szombaton este Roosevelt elnök megtartotta világszerte nagy érdeklődéssel várt rádióbeszédét. A szónoklat amerikai idő szerint este 9 órakor hangzott el. Bevezetőben az elnök hitet tett demokratikus elvei mellett és kijelentette azt a szándékát, hogy Amerika népét változatlanul azon a politikai vonalon vezesse, amelyet maga a nép választott. Az amerikai nép, — az elnök szavai szerint — harcolni fog minden olyan nemzetközi érdekhálózat ellen, amely az USA romlására tör. Az amerikai földrész nem riad meg és nem •fél semmitől és senkitől s továbbra is saját gondolatai szerint fog cselekedni, tekintet nélkül más országok nézeteire. Az elnök ezután az Egyesült Államok és Nagybritannia kapcsolatairól beszélt : »A mi irányzatunk világos. Amerika döntése már megtörtént. Segíteni kívánunk mindenkin, aki ellenáll a támadásnak és aki a támadókat távoltartja tőlünk.« Jö s szövet Jó s szabás Jé s munka Tóh Gyula úri és női szabónál edüléfiSő választék prima anyagokból a társadalmi egyesületek is a vasárnap este rendezett, valóban művészi szinten álló műsoros ünnepéllyel. Ezt az ünnepélyt is a Kultúrház nagytermében rendezték. A színpadot Kazay Gyula, városi gazdasági főintéző ízlésesen feldíszítette különféle dísznövényekkel s a remek díszletek is az ő munkáját dicsérték. Az ismert erdélyi falragaszt, a Szent Koronával és erdélyi falinál — megnagyobbíLottan készítette el s elkészítette Erdély címerét is. Az ünnepélyt a gimnázium zenekara a Hiszekeggyel nyitotta meg. Vitéz Teleki Béla gróf főispán bevezető beszédében utalt arra, hogy szinte csudaszámba megy, hogy a Felvidék egyrésze épen első nagy királyunk, Szent István halálának kilencszázadik évében tért vissza, Erdély északi részének és a Székelyföldnek visszaszerzése pedig az igazságos I Mátyás születésének 500. esztendejére esik. i 1939-ben ebben a teremben a Felvidék, most pedig Erdély visszakapcsolását ünnepeljük s örül, hogy ez alkalommal ő mondhat bevezetőt. Ezután nagyértékű előadásban szólt arról, mit jelent Erdély. Ismertette Erdély történetét, gazdasági és kulturális értékeit, az erdélyi lelket, amelyet nekünk is át kell vennünk. Magasztalta a székely séget, amely a legnagyobb megpróbáltatások idején is hű maradt magyarságához, a magyar hazához s azt a nemes törekvését, hogy kezét nyújtja a munkához, tehát megérdemel tőlünk minden áldozatot. Tartsuk ez ünnepély alkalmával is szemünk előtt az erdélyi magyarságot. Szólott arról, milyen lelkeket termelt ki Erdély magyarságra, amely most erőit kínálja az építő munka érdekében. Szűnni nem akaró ielkes éljenzés kísérte a főispán beszédét. Finom úri divat Látogassa a BöDEY vendéglők éttermet KONYHÁJA kitűnő, házias, BORAI válogatott elsőrendűik, SÖRE felülmúlhatatlan A GÖCSEJI SÖRKERT páratlan Kossuth Lajos-utca 29. Után a Móra János gimnáziumi tanár szavalta el hatásosan Petőfi : Két ország ölelkezése című költeményét, majd vitéz Farkas Sándorné és dr. Czigány Jánosné zongorán előadták a Hunyadi-indulót, Gerencsér Györgyi pedig igen ügyesen szavalta el ismeretlen | írótól Fiammal beszélek című költeményt. Zsidó Sándor dr. országgyűlési képviselő ünnepi beszédét azzal vezette be, hogy 22 eves gvötrelmes várakozás, aggódás és reménység után mélységes hálával mondhatunk köszönetét a jó Istennek, hogy az elszakított keleti részek és Erdély egyrésze visszakerült az anyaországhoz. Mennyi vér és könny hullott, hány ártatlan testvérünk szenvedett börtönbüntetést, amíg imáink özöne meghallgatásra talált. Ilogv mit jelent számukra a fel- szabadulás, csak az tudja értékelni, aki látta a honvédség csapatait bevonulni. Mily nagy öröm nekünk, hogy vármegyénk fiai részesei lehettek ennek a vérfelen, de diadalmas előnyomulásnak ; de mekkora öröm volt azoknak. akiknek a felszabadulás ; mindent, az életet jelentette. Vázolta azután az oláh uralmat, amelynek jellemzésére felhozta, hogy ma, a visszacsatolt erdélyi magyarság kész mindent vállalni, csak az oláh uralmat nem. Szegénység, nyomor nem számít náluk, de az az öröm, hogy ők ismét részesei lehetnek Szent István birodalmának, minden képzeletet felülmúl. Történelmi ismertetései során utalt a miniszterelnöknek a bécsi döntésről visszatértében mondott szavaira : Tartsunk lelkiisme- retvizsgálatot, nézzük meg jól, mi volt a hiba és mit kell tennünk, ha a visszakapott területeket nem csak meg akarjuk tartani, de nemzeti birtokállományunkat még gyarapítani is akarjuk. Ha hibákat keresünk, akkor rá kell jönnünk arra, hogy nemcsak a nyugati keresztény kultúra védelmében leszolgált vérzivataros századok voltak azok, amelyek pusztították nap- ról-napra a magyarságot, hanem ezek elmúltával a békének úgynevezett építő évtizedei is olyanok voltak, amelyek megakadályozták nemzeti életünk kiteljesedését. A nyugati kereszténység védelmében eltöltött századok hihetetlen sok áldozatot kívántak a magyarságtól, majd ismételten véres szabadságharcot kellett folytatnunk a bécsi kormány elnyomó és elnémetesítő politikája ellen. Ezekben a harcokban sok, igen sok vért vesztettünk. Ellenben volt egy kor, az 1914-cs világháborúi megelőző 3 évtized, a béke aranykora, amikor a liberális politikai és gazdasági rend jóvoltából százezrek kényszerültek vándor- botot venni a kezükbe és idegen országokban keresni megélhetést. Ezt a kort még ma is a béke boldog arany éveinek nevezzük, amikor szólt a zene, folyt a hejehujás szép magyar élet, s a magyar vezető réteg nem látta a veszedelmet, ami abból származott, hogy a magyarok százezrei nem találják honjukat a hazában. Miközben pedig a nemzetnek legrátermettebb, legváüaikozóbb szellemű fiai kivándoroltak, addig az ország idegeneknek lett bő hasznot hozó termőföldje. Megdöbbentő az a nemtörődömség, amellyel akkor a nemzet sorskérdéseit kezelték, amelynek folyománya lett a trianoni összeomlás. Mint rossz álomra emlékezünk ezekre a li- dércnyomásos időkre. A nemzeti öntudat fokozására van szükség továbbra is, úgy itt, mint a határon túl, hogy minden magyar érezze, hogy egy és ugyanazon anyának édesgyermeke, az osztatlan magyar nemzetnek. Fölemlítette azt a kegyetlenkedést, amelyet az oláhok a hatalmukban maradt magyarsággal elkövetnek, majd így folytatta : Ne higyjük azt, hogy a Himnusz el- énekíésével, a hősi emlék megkoszorúzásává', vagy az »Erdélyért« akcióra való mérsékelt adakozással eleget tettünk hazafias kötelezettségünknek. I Nem ! Szüntelen áldozatra, magyar öntudatra ( és áldozatosságra van szükségünk, mert kü- | lönben elveszünk. Ennek a gondolatnak kelt szentelnünk egész életünket, utódaink életét és lelkűnkben a kettős kereszttel kell küz- denünk, — mi és gyermekeink, — Szent István birodalmának egységéért. A hatalmas beszédet nagy tapssal jutalmazta a hallgatóság. Hajba Kálmán Csiky György dr. zongorakísérete mellett székely nótákat énekelt, Farkas Lóránt VIII. o. gimn. tanuló nagy lelkesedéssel szavalta el A vihar álma című költeményt. A szép ünnepélyt a gimnázium énekkara az Erdélyi induló eléneklésével zárta he.
