Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-12-24 / 294. szám
10 ZAEAMEGYEI ÚJSÁG 1940. december 24. A celldömölk-Csáktornyái vasútvonal helyreállítása és elsőrangusitása Magyarország és Jugoszlávia jó szomszédi viszonyban élnek egymással, amint azt a legutóbbi kölcsönös baráti látogatások is igazolják. Ez a két ország békében akar élni egymás mellett s ennek az óhajnak megva- lósulhatása érdekében kötötték meg a napokban a baráti szerződést. Sok jót remél ettől a barátkozástól az egész ország s különösen a zalai nép, amelyet javarészt szárazon húzott határ választ el a jugoszláv területtől, tehát az egymással való érintkezés sokkal könnyebb, mint ott, ahol folyó képezi a határt. Mi, zalaiak, ettől a jóviszonytól mindenekelőtt azt várjuk, hogy induljon meg újra a celldömölk—Csáktornyái vasút, amit huszonkét évvel ezelőtt az új, a trianoni határnál megszakítottak és azért ennek a vonalnak végállomása Rédics. Az akkori ellenséges hangulat, amelyet a csehek mindenáron még ellenségesebbé akartak tenni, diktálta ezt a megszakítást, aminek mindkét fél csak kárát vallotta. A Jóvátétel! törekvések jelentkeztek is még a huszas években, amikor jugoszláv részről indult ki a kezdeményezés az összeköttetésnek felvételére, a vonalnak helyreállítására. Zalaegerszegen is voltak az ügyben az érdekeltekkel tárgyalások, még pedig olyan biztató kilátásokkal, hogy azt hihettük, másnap már megtörténik az első kapavágás. Ám ezt hiába vártuk máig is. A tárgyalások megszakadtak, az ügy lekerült az érdeklődés színpadjáról. Pedig nagy előnyt jelentene mindkét részen az összeköttetés helyreállítása. Az bizonvo§, hogy akkor nyomban megindulnának a munkálatok ennek a vonalnak első- rangusítása céljából is, amit egyébként illetékesek annyira fontosnak tartanak, hogy még az összeköttetés felvételére való kilátás teljes reménytelenségében is behatóan foglalkoztak az elsőrangusítás kérdésével, sőt az ügy ma is folyamatban van. Nem is szabad ezt a kérdést elejteni. Az összeköttetés felvételéért tovább kell harcolni, de sürgetni kell az elsőrangusítást is minden körülmények között. Kevés vasúti vonal örvend olyan forgalomnak, mint a rédicsi. Erről minden indulásnál és érkezésnél meggyőződhetünk. Állításunk a személy- és teherforgalomra egyformán vonatkozik. Az elsőrangusítás révén teherbíró képessége fokozódnék : milyen lenne akkor a forgalom, a vonalnak kihasználtsága ? ! Az eddigiek után bizton számíthatunk a magyar - jugoszláv barátság állandóságára, amelynek következménye lesz, ha ma nem, hát holnap, a celldömölk—rédicsi vonalnak visszaállítása, azért tehát fontosnak tartjuk, hogy a vonal elsőrangusítását vonják a l^g- illetékesebbek a legközelebb megoldandó feladatok közé. Ha Rédicsig megtörténnék az elsőrangusítás, talán a jugoszlávok is nagyobb súlyt helyeznének az összeköttetés létesítésére. Kulturház megáldás, ezüstkalászos gazdaavatás Komárvároson Fényes ünnepségek keretében folyt le vasárnap Komárvároson a Somssich Antal gróf által létesített modern Kultúrház megáldása és a kéthónapos mezőgazdasági tanfolyam záróvizsgájával kapcsolatos ezüstkalászos gazdaavatás. A Kulturház megáldását Gazdag Ferenc kiskomáromi esperesplébános végezte, aki a szertartás után a díszteremben felállított oltárnál szentmisét mondott Te Deum-mal. Evangéliumkor szentbeszédében a kultúrális haladás és hit jelentőségéről szólott. Mise alatt a dalárda Polonyi István igazgató, karnagy vezényletével énekelt. A záróvizsga délután 2 órakor kezdődött Aigner Gusztáv, mezőgazdasági iskolai igazgató, miniszteri vizsgabiztos elnöklete mel- ktt- A vizsgán megjelentek : vitéz Teleki Béla gróf főispán, Brand Sándor dr. alispán, Lontay Alan dr., a nagykanizsai já- rás„ főszolgabírója, Thassy Kristóf dr. ország- gyulesi képviselő, a vármegyei mczőgazda- sagi bizottság elnöke, Szibert gazdasági felügyelő és Somssich Antal gróf, a község földbirtokosa és még sokan mások. A Hiszekegy elmondása után Kukuljevicz József dr., a tanfolyam vezetője üdvözölte a megjelenteket s ismertette a tanfolyam megalakulását és munkáját, majd a tanfolyam hallgatói mutatták be, mit tanultak a két hónap alatt. Mindannyian kifogástalanul megfeleltek. Vizsga után gazdakörré átalakulva Könyves György elnöklésével folytatódott a munka. Péntek Ambrus és Könyves György előadást tartottak, Horváth János tanfolyam- hallgató lelkesen elszavalta Móra László Magyar lélek című költeményét. Utána Pajor József vitakérdést vetett fel Mit kell tennünk állattenyésztésünk fellendítése érdekében címen. Éhez hozzászóltak Somssich Antal gróf, vitéz Teleki Béla gróf főispán, Brand Sándor dr. alispán, Vitális Zoltán községi főjegyző, Sziebert állattenyésztési felügyelő, Gazdag Ferenc esperesplébános. A vitakérdés befejezése után a gazdakör elnökének indítványára a gazdakör örökös díszelnökül Somssich Antal gróf földbirtokost választotta meg. Tomboló lelkesedés közben és percekig tartó taps után átadták az iparművész által készített oklevelet. Majd leleplezték a gróf arcképét, hogy örökké emlékezetében maradjon a községnek az, menynyi jót tett a Kultúrház létrehozásán kívül is a gazdaközönség érdekében. A .gróf mégha lottan válaszolt, felhívta a lakosságot összetartásra. Végül rámutatott a kormányzó arcképére és hozzá való hűségre szólította fel a gazdákat. Aigner Gusztáv min. vizsgabiztos ezután Somssich Antal grófot és Vitális Zoltán fő- jegyzőt tb. ezüstkalászos gazdákká avatta, majd a tanfolyam hallgatóinak egyenként kézfogás kíséretében átadta a bizonyítványokat és az ezüstkalászokat, felhív a őketí arra, hogy a bizonyítványt jól őrizzék meg, mert arra szükségük lehet. Végül kiosztotta a jutalomkönyveket és szerszámokat. Az ünnepélyt a Himnusz hangjai zárták be. , Szünetben Polonyi István igazgató vezetése alatt szebbnél szebb magyar dalokat adott elő a hallgatóság igazán meglepő precizitással. Hamarosan megkezdődnek a vizlecsapolási munkálatok a vármegyében Az idei nyáron és ősszel katonai szolgálatot teljesített s így keresetüktől elesett zalai lakosságnak a vármegye különböző részein teljesítendő vízimunkálatok végzésére 70 ezer 500 pengőt engedélyezett a föld- művelési miniszter. Az összeg felét, mint első részletet már át is utalták a szombat- helyi kultúrmérnöki hivatalhoz, amely aszerint gondoskodik a munkálatok megkezdéséről, amint azt az időjárás megengedi. A munkálatok és az államsegély részletei a következők : Murakeresztúron a Gyurgyánci árok szabályozása 3.200, Kisgörbőn a Fény ősi patak szabályozása 4.500, Zalabesenyőn a Csörge patak szabályozása 4.200, Zalaszent- balázson az ínkei berek lecsapolása 15.00, Keszthelyen és Karmacson a Gyöngyöspatak szabályozása 35.000, Gelsén a Diósi patak szabályozása 3.800, Köveskálon a legelő lecsapolása 4.700, Kisszigeten a kenderáztató körüli (öltés elkészítése 1.100 pengő. A Kógyárberki Lecsapoló Társulat részére (Zalaszentmihály) szintén 32 ezer P. államsegélyt adott a miniszter. A tűzifa kitermelése és szállítása Most, hogy az időjárás kedvező az erdei munkálatokra, néhány szóval rá akarunk mutatni a földművelésügyi miniszter legújabb rendeletével kapcsolatos tudnivalókra : Az 5780/1940. M. E. számú rendelet zár alá vette az összes kitermelt és a most kitermelésre kerülő tűzifát. Ugyanez a rendelet előírja, hogy minden termelő köteles bejelenteni készletét a m. kir. földművelés- ügyi minisztérium erdészeti főosztályának, Budapest. A termelő eladás- esetén köteles a kötlevelet, vagy annak másolatét — saját maga is lemásolhatja, de ebbe i az esetben aláírásával hitelesítenie kell az okmány szószerinti szövegét — beküldeni a fent említett hivatalnak, ahonnan megkapja az eladás engedélyezését. Amennyiben a minisztérium nem hagyná jóvá az eladást, úgy a termelőt semmiféle kártérítés nem kötelezi a vevővel szemben. Az eladás a termelő által kiskereskedő részére, vagy magányos részére csak erdőn tő mellett, (tő melletti szó alatt értendő a levágott és méterbe rakott tűzifa) vagy saját rakodóján (udvarban, vasúti kirakodó, erdei kiközelítő hely) történhetik. Fuvarozást a termelő nem vállalhat, a megvett tűzifának a yevő által kijelölt helyre való leszállítása a vevő feladata. A fentiektől függetlenül eladhat a termelő nagy- kereskedőnek, akinek kijelölt telepére a tűzifát saját maga is lefuvarozhatja. Lábon álló erdőt kitermelésre csak a földművelésügyi miniszter által kijelölt tűzifa - nagykereskedő vásárolhat. Á fenti rendelet 11. §-a kimondja, hogy amennyiben a termelő illetéktelennek ad el, vagy a fentiektől eltérően adja el készletét, úgy az eladót 800 pengőig terjedő pénz- büntetéssel, a készlet elkobzásával büntetik. Amennyiben valaki a tüzifanagykereskedői kijelölés előtt adta el kitermelésre erdőbirtokát és a vevő nem lett nagykereskedővé kijelölve, úgy kötését érvénytelennek kell tekinteni. Ebben az esetben a jogosulatlan vevő semmiféle kártérítést tőle nem követelhet. Kitűnő menetein vendéglő teljes berendezéssel más vállalkozás miatt, hosszabb bérleti szerződéssel, Zalaegerszeg főútvonalán, átadó. Érdeklődni lehet Bődey Gyula vendéglősnél, Zalaegerszeg.
