Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-12-12 / 284. szám
2” ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940. decemtier 12. Arvay László dr. megemlékezett az augusztus 30-i bécsi döntésről, majd a következőkép folytatta Joggal feltételeztük, hogy az a Románia, amelyet a bécsi döntés csupán csak arra kötelezett, hogy hullarablással szerzett és húsz esztendőn át az utolsó csepp zsírjából is kizsarolt zsákmány egy kisebb részét adja vissza a jogos és törvényes tulajdonosnak, örömmel fogadja a reá nézve kedvező eredményt és becsületesen teljesítve az általa is elfogadott és a á«rt bécsi döntésben foglaltakat igyekezni fog Magyarországgal a megbékélés útját keresni. Románia helyzetében ezt az eljárást nemcsak az adott szó becsülete követelte meg, hanem a politikai szemmérléknek az a legkisebb foka i , ami nélkül egy nép csak ösztöneinek élő csorda, de nem lehet államalkotásra képes nemzet. Ezzel szemben mindnyájunk előtt ismer- tek azok a hajmeresztő aljasságok, amelyeket az oláh nép vezetői a nekünk ítélt területek kiürítése körű1, de különösen az egyelőre még a hatalmukban maradt véreink ellen elkövettek, Mindenükből kifosztott, megkínzott, meztelenre vétkőztetelt magyarok ezreit verték át az új határon az állig feEegy vérzett oláh bitangok és nem egy ártatlanul kiöntött vére kiált fel bosz- szúérl az Egekre. A Nagyrománia álmaitól megkctyagosodotl s a leigázolt magyarság vérén élősködő oláhság égy napon arra ébredt, hogy a színes szappanbuborék elpattant és a gondtalan éleinek vége. Ezt nem bírta ki az oláh gyomra s meri dolgozni nem akarnak s mert fenekestül felfordult portájukon rendel teremteni nem tudnak, egy merész poliisai fordu at fal a tengely- hatalmak védelme alá hélyenkedt.k, ó korántsem világnézeti okokbó1, hanem tisztán állói a hátsó gondolattól vezérelten, hogy mint megtérő juhocskák az új barátok köpenyege alatt folytathassák ott, ahol pillanatnyilag abbahagyni kényszerüllek. S hogy ez nemcsak feltevés, hanem élő valóság, azt a bekövetkezett esemét- nyek mindennél élénkebben i,aroLák. A saját véreiket is tömegesen legyilkoló vasgárdisták hatalmára támaszkodó vagy jobban mondva azon úrrá lenni nem tudó oláh kormányzat gyűlölettől és rágalmaktól csepegő propaganda hadjáratot indított Magyarország ellen és nyíltan hirdeti, hogy a bécsi döntést, amely őt vérrel szerzett és a történelem á tál megszentelt jogaikat megcsorbílotta, semmisnek tekinti. Le fognak számolni a magyarokkal s a vitéz oláh hadsereg fegyverrel kezében fog becsületre megtanítani, kesztyűben dudálni. Bcle.őzésül még azt sem átallották, hogy a tengelyhatalmak képviselői jelenlé.ében felesküdtették vitéz katonáikat a »Ferdinánd» határok visszaszerzésére. A szemtelenségnek erre a fokára a magyar nyelvben nincs kellő kifejezés. Za’a vármeg ének ebi;öl az emlékekkel megszentelt terméből Zala férliai nevében ezt üzenjük Ne bújjatok, másnak a háta mögé, mert az rajtatok nem segít. Bizonyára el fog érkezni a leszámolás órája, amelyről annyit beszéltek s akkor mi is olt leszünk. Akkor majd meglátjuk, valóra tudja-e váltani karotok azt, amit a szátok oly fennen hirdet. De addig is vigyázzatok, mert az élő Istenre tekintünk, hogy minden csepp kiöntött magyar ' vérért eze. an.nyi ól áh vér fog lohn, s mjnden kiejt, ti mágyar könnyért ezerannyit fogtok ontani s megtanuljátok újból, mit jelent ez a szó : Ne bántsd a magyart. A főispán úr. őrnéltóságál pedig kérem, szíveskedjék közölni a miniszterelnök úrral a zalai fórnak ama törhetetlen elhatározását, hogy mi tudunk türelmesen várni, ha' az észszerűség azt parancsolja, de tudunk zok zó nélkül mégha.ni is, ha a haza becsülete így k«vánja. Éljen Magyarország ! Éljen elhivatott vezetője ; vitéz nagybányai Horthy Miklós ! A kozgyűés szűnni nem akaró tapssal és éljenzéssel fogadta Arvay László dr. beszédét. Az alispánt jelentéshez elsőnek vitéz Csaba Gergely szólott. Az ebadót és a cigányok megrendszahályozá .át tette szóval. Arvay István dr. köszönetét mondott azért, hogy indítványát, ane'yben az inai ti va lási'e'ekezet törvényhatósági képviseleti jogának megszüntetését javasolja, a kisgyűiés egyhangúan elfogadta s kéri, hogy ezt a közgyűlés is fogadja cl. Huhn Gyula a házitai vízviszonyokat é> a pózva i. tanítóügyet tette szóvá s intézkedéseket kért. Brand Sándor dr. alispán válaszolt a felszólalásokra. Ismer let le az ebadó ügyel s a cigányokkal szemben telt intézkedéseit. A pózvai tanító-ügyben utas «fást adót', hogy a csendőrség vizsgálja ki a dolgot. Ez megtörténi s az ügy már a kir. ügyészség előtt van. Vitéz Teleki Bé a gróf főispán Arvay László dr. beszédére vá’aszóira megjegyezte, hogy örömmel teljesíti Arvay kérelmét. Ezután áttértek a napirend iárgyairaA közigazgatási bizottság megüresedő tagsági helyeire titkos szavazás ú ján ismét Barcza Lász ó dr, Plihál Viktor dr., Koller István dr.,-Cserián Ferenc és Thassy Kristóf dr. biz. tagokat választották. A megüresedett árvaszéki ülnöki állási az egyedüli pályázóvá1, Pélerífy István dr.-ral töltötték be. A többi tárgyalnia1, kettő kivételével, a kis- gyü és javaslatai nyomán határoztak. Pehm József pre.álus 101)3— 15C0 pengő keretében a legsúlyosabb helyseiben le.ő vármegyei nyugdíjasok részére is kért karácsonyi segélyt, ha máskép nem volna lehet.'.éger, úgy, hogy a VII fiz. osztálytól íölLlé csak a havi tize.és 25 százalékát kapják a ténylegesek. Hangsúlyozta, hogy nem animozilá , hanem csupán a szociá.is megsegítés gondolata vezette indítványának ilyen formában való előterjesztésére. Arvay István dr. csatlakozott az indítványhoz, mire Brand Sándor dr. alispán kijelentette, hogy magáévá teszi ő is az indítványt, de 3030 pengős keretben s a szétosztást illetően bizottság kiküldését kérte, ami meg is történt. Mangliár Károly eh. indítványára pedig Berta Gábor zalaszabari lakosnak havi 50 pengő segélyt szavaztak meg. . Sokezer gépet jelentettek be az anyaggazdálkodási bizottságnál Egy hónapja annak, hogy megjelent a rendelet, amelynek értelmében az egy esztendeje használaton kívül álló és javítás nélkül üzembe nem helyezhető gépeket be kellett jelenteni. Számításon felüli eredményt hozott ez az intézkedés és az országban sokezer gépet jelenteitek be. Az Anyaggazdálkodás vas- és acélipari bizottságánál most folyik a bejelentések felülvizsgálata, és az eredmények végső összelogla’ása. A rendelet intézkedéseit sokan íélreé. tették és a szóbanl'orgó, használaton kívül álló gépeket a kötelező bejelentésre való hivatkozással nein akarják eladni. Helytelen értelmezése ez a rendeletnek, amely azt célozza, hogy ezek a gé- pek minél előbb, mint nyersanyag, a feldolgozó vasipar rendelkezésére álljanak. Helyesen cselekszenek tehát azok, akik az iparügyi minisztérium pecsétjével ellátott igazolvánnyal rendelkező kereskedőknek a bejelentett gépeket és gépalkatrészeket eladják. A posta dicsérete — Levél a nagykariizsa-rigyáci postaközlekedésről Kedves Barátom ! Leveledet meghozta a posta. Sietek is rá vá! laszolni ; dehát — mint látod — mégis jó későn érkezik meg Hozzád. Oka — egyszerűen a postai összeköttetésünk igen nagyfokú hiányossága. Ugyanis a szerdán Nagykanizsán feladott leveledet szombaton este kaptam meg. Vasárnap nem tudtam írni — hisz nyilván tudod, hogy vasárnapi ember létemre — vasárnap sok a dolgom, nem érek rá írni. Mire hétfőn megírhattam volna, már elment a postaküldöncünk és így csak szerdán megy el ez a levél. Sormáson a postán még egy napig melegedik, e csak cöü.ö tökön elé után indul el onnan. Elég érdekesen ! E őször rákmódján visszafelé — Ler tenye felé —, azután végre Kanizsára is. Te aztán már pénteken meg is kapod ! Hogy lehetséges ez ? — kérdezed. Kedves Barátom ! — ez nem lehetséges — hanem így van ! Évek óla ! Évtizeded óta ! Talán már a világ teremtése óla ! ? — Mikor idekerültem nagy éhesen (a kultúrára) megrendeltem a kanizsai lapot, a Zalai Közlönyt is. Na nem sokáig járattam ; hamar elment a kedvem tőle. Nem a iV.P 'ŐoÁzP rnWt t ‘3X8/1 A. errors ' a- izáJM)- cnPrtnZ! , orutswuLte a<rvLci<rt mattit a. AUcxwyAA- ; VáJL itJndrtu t ''ivvow-clesyir ou£^yyi£p/Cos'» 0) ,Jk, oö Q^L. cur-d. Kícóc ™9V
