Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-11-23 / 268. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG '940 november 23. zzájárul ehez a fontos intézményhez. A zsir- kérdés megoldásánál nehézséget okoz az, hogy ma a gazdakiizönségnek keli a zsirvásárlókat is kielégíteni A sertésárak emelkedése azon ban a hizlalást előmozdítja s az alispán ren delkezése is enyhít a helyzeten. A folyók sza' bályozása terén már a legközelebb megkezdődnek a munkálatok A miniszter által kiküldött mérnök elkészítette a Zala szabályozási terveit. A nép és családvédelmi alapból nagyobb összeg jutott a vármegyének. Ettől függetlenül azonban az állami munka is megindul másfélmilliós költséggel. A bekötő utak egy év alatt elkészülnek. Hangsúlyozza, hogy ellenszolgáltatás nélkül senki sem számíthat támogatásra, de munkát mindenki kaphat, aki dolgozni akar, A munkafegyelem csorbát nem szén ■ veahet. A békés termelést a kormányzat biztosítja, nyugtalanságra semmi ok sincs. A főispánnak a nagy helyeslésrel fogadott beszéde után Somssich Antal gróf a szopós üszőborjuk eladására vonatkozó rendelet megváltoztatását kívánja a legszegényebb néposztály érdekében. Kívánja, hogy a részes arató munkások járandóságait is a földbirtokosok szállítsák be. A 73 fajsuly megállapítása helytelen. Kifogásolja, hogy a Futur a u kukoi leaker eskedelem- ben konkurenciát csinál, holott egyetlen sertése sincs. Beszélt a cigánykérdésről. Ha a cigányok kerülik a munkát be kell hozni náluk is a kö telező munkaszolgálatot. Ferenczy István szerint az üszővágási tilal mat azokra a vidékekre kell korlátozni, amelyeknek fejlet állatáüományuK van. Kovács Sebestény Miklós kifogásolja, hogy a buzavetésnél csak 12 százalékos kiesésről beszélnek, holott a kiesés 30—40 százalékos. A minisztert pontosan kell tájékoztatni. A petroleum ellátás tekintetében oda keli hatni, hogy a múlt évi fogyasztásnak 75 százalékát meg is kaphassák. Brand Sándor dr. alispán örömmel látja a nagy érdeklődést a legfontosabb kérdések iránt. A zsirkérdést illeiően megjegyzi, hogy azért jutottunk idáig, mert a vármegyh sertésállo mánya 28 ezerrel csökkent. Zala megyében a sertések száma 144 ezer mig a sokkal kisebb Győr megyében 4C0 ezer, Somogybán 350 ezer. Zala megye zsirszükséglete 40 ezer méíermá zsa. A gazdák most már nagyobb mennyiségben hizlalnak, mert látják, hogy az kifizetődik. A cigánykérdésben két hónappal ezelőtt úgy rendelkezett, hogy a cigányokat munkajeggyel látták el és a községi elöljáróságok igazolták, dolgoztak e vagy nem. Ehez képest bániak el velük A petroleumügyben biztatót nem mondhat. Gondja van azonban arra, hogy a készleteket arányosan osszák el. Különösen a cselédségig van figyelemmel. Ezután Wrana Lajos gazdasági felügyelő tett jelentést a járási és gazdasági bizottságok munkájáról. & Több felszólalás után néhány indítványt tár - 8y? tfk meS és Thassy Kristóf elnök az érdeklődést megköszönve a gyűlést bezárta. Az oiüsz sajté sürgeti az angol légitámadásokról beígért at * if gt a -■un »Bi lauf kepeit közlését Róma. november 23. Az olasz lapok gúnyosan teszik fel a kérdést : mikor hozzák nyilvánosságra Churchill a tarantoi olasz hadikikötő ellen intézett angol légitámadás fény- képfelvételeit. A londoni »Daily Mail« már napok óla szintén türelmetlenül sürgeti a kormányt, tegye közzé végre a felvételeket, Churchill azonban húzza-halasztja ígérete teljesítését. Úgy látszik — írják a lapok —, hogy a fényképfelvételek közlése épúgy elmarad, mint annakidején a kiéli légitámadásokról állítólag elromlott fényképek közlése. Pestis Zalamegyében Ne tessék megijedni ! Nincs most pestis Zala megyében. Legalább is ez nincs, liégen volt ez, amiről itt szó van. Ezelőtt 200 esztendővel. A XVI. század elején körülbelül 4 millió magyar élt Szent István országában. — 1715- ben azonban mindössze egymillió kettőszázezer. A szörnyű elhanyatlásnak két oka is van. Egyik a török 150 esztendős népirtása, a másik pedig a török háborúk következménye : a ragályos betegségek. Az akkori hadseregek egészségügyi teljes szervezetlensége a ragályos betegségek melegágyai voltak. A ragályos betegségek nálunk több embert pusztítottak el, mint a török fegyverek. E ragályos betegségek közül is a pestis vitt ei legfőbb embert. A nyugat-za’ai részen háromról is írásos emlékek beszélnek, de persze azért több ízben is pusztított itt. Legtöbbet tudunk az 1709—10. éviről. Az előző év — 1708—09 — tele igen kemény volt. Sok hó hullott és olyan nagy volt a hideg, hogy a madarak megszámlálhatatlan meny- nyiségben fagytak meg. Erre jött aztán még a pestis. Már 1707-ben mutatkozott a török területen. 1708-ban pedig Aradon és C ong- rád megyében szedte áldozatait. Csakhamar az egész országban dühöngött és olyan pusztítást vitt végbe, hogy sok falu egészen kihalt, néhol meg épen csak 2—3 ember maradt. Hozzávetőleges számítás szerint több, mint 300 ezer ember esett áldozatul. Nyugat-Zalából 92 falu veszteségét ismerjük töhbé-kevésbé. Éspedig az alsólendvai és szécsiszigeti uradalom 88 falujáét s ezenkívül még Eszteregnye, Sormás, Söjtör és Szépeinek községekét. Ez a 92 falu körülbelül egyezer négyzetkilométer területet foglal el. Persze a pestisekről tulajdonképen összeírás nincs. Hanem ismerünk két adóösszeírást (már megint az adóösszeírás !) s ezekből számíthatjuk ki a veszteséget. Az összeírások egyike 1703-ból (négy falué 1701 -bői), a másik pedig 1711. évből való. Az egyik tehát a pestis előtt, a másik pedig a pestis után készük. A kettő összevetéséből ez a kép jön elő : 1703- han ezen a részen összeírtak 1542 jobbágyét és zsebért — azaz családfőt. 1711-ben azonban csak 799-et találtak, tehát 743-mal kevesebbet. \ agyis 8 év múlva — tehát a pestis után — 743 családfő hiányzott és persze még a nyolc évi szaporulat is. Egy családfőre (családra) öt lelket számítva, ex 743x5, az 3715. Azaz a 8 év előtti 771® lélekből 3715 ember elpusztult, elveszett — bizonyára a pestis által. Ennél azonban többet és bizonyosabbat is tudunk. Az 1711. évi adóösszeírás ugyani« néhány falunál külön is megjegyzi a pestisben elhalt jobbágyok és zsellérek számát. így megírja, hogy Alsólendván 65, Lentiben 57, Pagonyán és Lendvavásárhelyen 50—50, Lakoson (Lendva m.) 44, Szepetneken 40 jobbágy, illetve zsellér halt meg pestisben. Az I adóösszeírás persze csak az adózó jobbágy I és zsellér elhaltál jelzi, a családtagokét nem. Miv el pedig a pestis olyan csúnya betegség, hogy épen nem válogatja, kit visz el, nyilvánvaló, hogy nemcsak a férfiak, avagy meglett emberek, hanem mások is elhaltak benne. Ami az adóösszeírásból is kitűnik, amennyiben az elhaltak birtoka üresen maradt s az adózásra köteles birtokok és termékek a halálozás arányában megfogyatkoztak. így egy- egy családfő elhalta után nem egy személv, hanem egy-egy család, azaz öt ember elhal- tát számolhatjuk. Az összeírás a 92 faluból 25-néi írja meg a pestisben elhalt családfők számát. Könnyebbség végett itt adom a 25 laki statisztikáját : Figyelem Háza elé drótfonatot, konyhájába zománcozott asztaltüzhelyt, fiának világhírű PUCH kerékpárt vegyen. Kapható teljes jótállással D. HORVÁTH IMIIÉ műszaki ttaskercskedftnéi Zagaegerszeg Teiefen i 54. Helység Családfők száma Helység Családfők száma 1703 1711 Pestisben elhalt 1703 1711 Pestisben elhalt Alsólendva 169 39 65 Lakos 37 16 44 Bagonya 22 9 50 Lendvaváárhely 58 19 50 Csente 14 6 15 Lenti 68 20 57 Eszteregnye 24 10 9 Lentikápolna 28 17 3 Firitfalu 14 7 4 Murarév 15 9 3 Gáborjánháza 16 11 2 Olíárc 10 5 4 Göntérháza 20 7 4 Petesháza 23 9 15 Gyertyános 17 6 7 Pince 21 8 18 Hidvég 5 5 2 Szepetnek 26 8 40 Hosszufalu 38 15 11 Sziártóháza 11 7 2 Kámaháza 2 3 3 Völgyifalu 10 9 23 Kerkaszentmiklós 14 10 12 Zsilkóc 19 10 5 Kútfej 6 5 2 Végösszeg : 602 270 452 Ugye nem is kell hozzá hosszú magyarázat. 1703-ban e 25 faluban élt 692 családfő, vágyig (öttel szorozva körülbelül) 3460 lélek. — 1711-ben azonban már 722 családfő, azaz elnber volna! Ha.... a pestis 452 család lót el nem vitt volna. Azaz 2260 embert ! A lakosságnak tehát még a fele sem maradt meg : mindössze 1350 ember. Azelőtt is, azóta is, sokszor kínoz, gyötör az örök mi lett volna, ha... nem úgy történik meg minden, mint ahogyan megtörtént. Mi lett volna, ha az a többezer zalai magyar, és az egész országban a több százezer magyar 1710-ben el nem pusztul a pestisben ! Menynyivel más lenne hazánk nemzetiségi története ... (Az adatok olvashatók a zaiamegyei levéltárban e cím alatt : Conscriptiones universales 1699—1779. Persze 1701., illetve 1703. és 1711. éveknél. Egyed Keren*.
