Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-11-23 / 268. szám
XXII!. évfolyam 268. szám. 1940. november 23 Szombat. íkmm 8 Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4- Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő : ACSÁDY KÁROLY Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4 R Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49 3G8. Tehetségkutatás, tehetségtámoqatás i A tehetség előbb utóbb érvényesül, mondja a szállóige. A tehetség nem bizonyos, hogy érvényesül, mondja és mutatja és bizonyítja az élet Ki tudja azt, ki mondhatja meg azt, hány zseni fogja most is az ekeszarvát, hány zseni farag széklábat, hány zseni ül beszorítva szűk irodahelyiségbe vagy pult mögé, hány zseni váltja fel aprópénzre az életet! Talán éppen ez a felismerés, ez a tudat volt megindítója olyan elhatározóknak, melyek kutatják a tehetségeket. A tehetségkutatás kezd olyan dhat lenni, mint a falukutatás. Csak aztán agyon ne ku tassák a tehetségeket is, mint a falui! Mert annak az lesz a vége, hogy marad minden a régiben. Egész sereg cikk és előadás foglalkozik a tehetségkutatással. A rádió is rendelkezésre bocsátotta óriási nyilvánosságát a tehetségkutatás, a tehelségkiválasztás céljára. Csütörtökön hallottuk a rádióban Zilahy Lajos előadását. Érdemes volt meghallgatni! Mivel az előadás — természetszerűleg — érintette az elemi iskolákat, legyen szabad nekem, mint gyakorlati népnevelőnek, hozzászólnom ehhez a kérdéshez. Zilahy — nagyon helyesen — leszögezi, hogy a tehetségkutatásnak az elemi iskolában kell megindulnia. Szorgalom, akarat, becsvágy, érdeklődés és kitartás: ezek azok a tulajdonságok, melyek a tehetségkutatás szempontjából számításba jönnek, De mindjárt fel is veti Zilahy a kérdést: alkalmas e a népiskola inai formájában arra, hogy felkutassa, kiválassza a tehetségeket?! A felelettel nem marad adós a kiváló iró. Mindjárt meg is állapítja, hogy — nem, mert a mai elemi iskola csak az iró- és beszélöképességei foglalkoztatja, az alkotóösztönt, a cselekvést: nem Németországot hozza fel példának, mint ahoi a munkaiskola kiválóan alkalmas a tehetségek felismerésére és kiválasztására. Legyen szabad porszemségemnek kijelentenem: nem kell a szomszédba mennünk, hogy | munkaiskolát láthassunk. Magyarországon is ) akad. Nem is egy ! Ami csak az iró és beszélőképesség foglal- I koztaíását illeti, arra azt jegyezhetem meg, j hogy tényleg vannak ilyen iskolák is Magyar» j országon. De másutt is! Ez végeredményben j egy kicsit a tanító egyéniségétől is függ. Ha van is hiba az eiemi iskolában — mert ! van ! —, de nem oiyan sok és nem olyan i nagy, hogy a tehetségek Mutatását és kivá- ! lasztását ne tudná elvégezni. A hiba ott van, hogy hiába választom (vagy legalább is eddig hiába választottam) ki a te hetségeket, maradtak tovább is, akik voltak : küzködő, földtúró falusi magyarnak. Mert nem volt annyi pénzünk sem, hogy a behatást megfizették volna. Állna csak elő valaki és mondaná: add ide a felkutatott tehetségeket, a többi az én dol gom! Milyen örömmel kiáltanám: Békés Kálmán, Kutasi Jani! Felkutattak benneteket! Itt van egy csupasziv ember, ő majd elintézi a többit! Nézzétek csak az erszényét! Sajnos: tudom, hiába kiab-d Bazitán ennek a két fiúnak a tehetsége, amint hiába jelentkezett eddig is a többié, marad minden a régiben. Lehet, hogy egyelőre! Szeretném, ha a tények mihamarabb megcáfolnának! Szeretném hinni, hogy a tehetségkutatás helyett a tehetségtámogatás ideje érkezik el. Nagyon hamar, nagyon gyorsan! Szeretném hinni, hogy itt is nem csak az írás- és beszélőképességet foglalkoztatják, hanem a cselekvést, a cselekvőképességet! Mert egyedül ennek a megvalósítása — alkotás. HUHN GYULA Ax olasz és svájci sajtó Magyarország csatlakozásáról Róma., november 23. Még a magyar-olasz baráti kapcsolatok kialakulása óta is csak egy-két alkalom volt még eddig, hogy az olasz sajtó olyan bő megjegyzésekké! kísérte volna Magyarország valamelyik lépését, mint most, amikor csatlakozott a hármasegyezményhez. A Stamp áh au Signorét T ezeket írja: »Magyarországot díszhely illeti meg az új rend világépítményéhei amelynek íopillérei Németország, Olaszország és Japán. Magyar- ország ezt a helyet hűségével és felelősségérzetével érdemelte ki. Magyarország sötét éveiben is hízott Mussolini Olaszországában, 1935-ben határozottan állást foglalt a Nép- szövetség határozatai ellen. Olaszország ezt a bátor kiállást sohasem fogja elfelejteni.« A »Gazetta del Popolo« szerint Magyarország csatlakozása a tengelyhatalmakhoz igen nagv jelentőségű, mert az első lépés egy nagyarányú folyamatban. « A »Resto del Carlino« szerint a csatlakozás nagy erőgyarapodást jelent és világos felhívás mindazok számára, akik még hajlandók volnának magukat az angol célok szolgálatába állítani. Az olasz lapok egyébként vezető helyen közük Teleki miniszterelnöknek a Dúcéhoz intézett táviratát. Bern. november. 23. Magyarországnak a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozása, nem jött váratlanul — írja a svájci főváros legtekintélyesebb lapja, a »Bund«. Ezzel az eseménnyel számolni lehetett. Magyar- ország a trianoni békeszerződés revíziójáért folytatott harcában mindjobban Németország és Olaszország oldalára állott. A magyar állásfoglalás kétségkívül nagy sikereket eredményezett s Magyarország visszakapta elvesztett területeinek jelentős részét. Ilyen körülmények között magától értetődő, hogv Magyarország és a tengelyhatalmak között szilárd barátság fejlődött ki, amelyet most szövetségi szerződéssel pecsételtek meg. A lap megállapítja, hogv más országok is követni fogják Magyarország példáját. időszerű gazdasági kérdések a vármegyei mezőgazdasági bizottság gyűléséit A vármegyei mezőgazdasági bizottság pén- j teken délelőtt 10 órai kezdette! a vármegyeháza kistermében tartotta rendes közgyűlését, amelyen a tagok nagyszámban jelentek meg. Thassy Kristóf dr. országgyűlési képviselő, elnök megnyitójában visszapillantást vetett a legutóbbi közgyűlés óta lezajlott nagy történelmi eseményekre, amelyek természetesen nagy áldozatokat is követeltek. Kitéri azután az időszerű gazdasági kérdésekre. Szükségesnek tarba a gazdasági felügyelők számának emelését, hogy legalább minden járásnak le gyen gazdasági felügyelője, aki a falusi népet felvilágosítja, tanácsokkal ellátja. Az erdősítésre is nagy szükség van, különösen a Balaton környékén. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében a törzskönyvelést ajánlja. Szóit a köz munkaváliságról. A szakoktatás terén minél több téli gazdasági szakiskolát kell létesíteni. A gyümölcstermelés fokozása céljából kötelezővé kell tenni a védekezést. A gabonaértékesítésnél hiba volt az, hogy a fajsuly megállapítása helytelenül történi. Rátért a foiyók és a patakok szabályozására, majd az iskolai pótadók magasságára. A gazdasági helyzetet a nagy esőzések károsan befolyásolták. Az aratási és betakaruíási munkák nagy nehézségek között volisk elvégezhetők. A buzabevetésnél i2 százalékos kiesés van. A széna körül is nagy bajok jelentkeznek. Az állatárak emelkedtek. Az elnöki megnyitóhoz vitéz Teleki Béla gróf főispán szólott. A gazdasági felügyelők számának emelését ő is fontosnak tartja. Ha azonban ma, területi nagyobbodásunk után nem is juthat minden járásnak 1 — 1 felügyelője legalább két járás kapjon egyet. A gazdasági szakoktatást illetően örömmel emlékezik meg arról, hogy a nagykanizsai téli gazdasági iskola megnyílt 36 tanulóval. Számítani lehet arra, hogy rövidesen Zalaegerszeg, sőt a megyének több nagyobb községe is ho-
